Molekuláris patológia

Megosztás:

A mai onkológiai kutatások célja az egyre testreszabottabb és minél kevesebb mellékhatással járó, közvetlenül a daganat kialakulásának okát célzó kezelések megtalálása. A molekuláris patológiai vizsgálatok segítségével megállapítható, hogy mely-gyógyszer célpontok vannak jelen egy bizonyos daganatból kinyert mintában.


A szövettani és molekuláris diagnosztikai vizsgálatok felvilágosítást adnak a tumor biológiai tulajdonságairól, konkrétan arról, hogy mely daganatképző kóros gének jelenléte felel az adott betegben a rosszindulatú tumor kialakulásáért, illetve melyek zárhatók ki egyértelműen, ami függetlenül attól, hogy a daganat áttétet képzett-e, vagy milyen sebességgel növekszik terápiás célpontot kínál a gyógyításhoz. A képalkotó és szövettani leletek birtokában lehet eldönteni, hogy a sebészi-, sugár-, kemo-, hormon- és célzott terápia lehetőségei közül melyikre van szükség egy-egy betegnél, és ezek milyen sorrendben alkalmazhatók.

A molekurális patológiai vizsgálat diagnosztikai értékelése

Előnyök:

Egyénre szabott terápia felállítására ad lehetőséget. A molekuláris patológiai vizsgálathoz nincsen szükség külön mintavételre, a genetikai vagy immunhisztokémiai vizsgálatot a sebészi, vagy a biopsziás mintákból lehet elvégezni.
A molekurális patológia segíti a célzott daganatterápia fejlődését, hiszen ha bizonyos genetikai hibákat újra és újra kimutatnak a daganatos mintákban, akkor ezekre a célpontokra megindulhat egy új, célzott gyógyszer kifejlesztése.

Hátrányok:

Ma Magyarországon az Országos Onkológiai Intézeten kívül csak az orvosegyetemeken, valamint egy erre szakosodott magánvállalkozásnál vannak meg a megfelelő eszközök és a személyzet a molekuláris genetikai vizsgálatok elvégzésére.

Miért van szükség a molekuláris diagnosztikai vizsgálatra?

Ma már 300 olyan gén ismert, amelynek örökítő anyagában bekövetkezett öröklött vagy szerzett hiba (mutáció) daganat kialakulásához vezet. A mutációk vizsgálatával dönthető el, hogy az adott betegnek mely kezelés biztosítja a leghosszabb túlélés esélyét. Amennyiben a daganatban nincsen meg az a célpont, amelyet a biológiai terápiás készítmény támadni tud, úgy nem érdemes ezt a készítményt adni. Ilyen esetekben a kemoterápia jelenti a hatékonyabb kezelést. A molekuláris diagnosztikai vizsgálatot tehát minden esetben nagyon fontos lenne elvégezni, hiszen ha olyan elváltozásra derül fény, amelyre már létezik célzott kezelés, akkor a beteg alapvető érdeke, hogy ehhez hozzájusson. Ha az derül ki, hogy az ismert gyógyszercélpontok egyike sem található meg a daganatból származó szövetmintában, akkor ez szintúgy nagyon fontos információ, hiszen a feleslegesen alkalmazott célzott daganatterápiás készítmény ez esetben felesleges mellékhatásokkal terhelheti a szervezetet. Mindemellett a közelmúltból már olyan klinikai vizsgálatok is ismeretesek, amelyek azt mutatták ki, hogy a célpont jelenlétének hiányában alkalmazott kemoterápiával kombinált célzott terápia rövidebb túlélést jelent, mint az önmagában alkalmazott kemoterápia.
 

 

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló

Ajánló