Emlőrák - válaszok az olvasók kérdéseire

2007. december 4.
  e-mail nyomtatás

November havi szakértőnk, Dr. Kahán Zsuzsa válaszolt az olvasók kérdéseire az emlőrák diagnosztikájával, kezelésével, megelőzési lehetőségeivel kapcsolatban. A kérdéseket néhol rövidített formában, általánosítva adjuk közre, hogy mindenki számára hasznos információval szolgáljunk.

Úgy tudom, a mellrákra való hajlam öröklődik. Ez miért van így? A mellrák genetikai betegség?

A mellrákra való hajlam nem feltétlenül a szigorúan vett öröklődés szabályát követi; pusztán az emlőrákok egy tizede alakul ki genetikai hiba miatt (vagyis "genetikai alapú"). A szorosan vett öröklődés a genetikai állomány továbbadásakor történik, tehát akkor beszélünk az emlőrák hajlam örökléséről, ha valamilyen erre vonatkozó génhibát ad át a nő az utódra. Egy családon belül gyakran előfordul, hogy az emlőrák halmozódik. Ennek más oka is lehet, mint az öröklődés. Például a hormonális háztartás hasonlósága egy családon belül, az étkezés hasonlósága, az életmódbeli, szokásbeli hasonlóság, az alkat hasonlósága, esetleg a környezeti ártalmak hasonló volta.

Ha valakinek családi hajlama van a mellrákra, kivédheti valahogy mégis a betegséget? Vagy csak figyelnie kell, hogy mikor alakul ki, hogy időben kezeljék?

Mindenképpen érdemes a kockázatot csökkenteni bizonyos életmódbeli szabályok betartásával. Nyilvánvalóan a hormonális beavatkozások - legyen az fogamzásgátló-szedés, vagy hormonális kezelés teherbe esés érdekében, vagy a klímax bekövetkezése után a hormonpótlás - fokozzák a hormonfüggő daganatok kockázatát. A táplálkozásnak viszonylag csekély a hatása, mégis felelős lehet - elsősorban a hormonfüggő daganatok esetében - a nagy kalória-tartalmú, zsírdús, zöldségben, gyümölcsben, D-vitaminban szegény étrend az emlőrák hajlamért. Ezen kívül a terhességvállalás az, ami a hormonfüggő daganatok esetében jelentőséggel bír: a minél több, és minél koraibb terhességvállalás védő hatásúak az emlőrák ellen. Úgy tűnik, az idős korban vállalt terhesség viszont fokozza az emlőrák-kockázatot a hormon-független daganatok esetében. A sugárhatás, tehát akár az indokolatlan, vagy nagy számban végzett röntgenvizsgálatok, CT vizsgálatok, akár valamilyen más külső sugárzás szintén fokozzák a hormon-független daganatok előfordulásának lehetőségét. A környezetszennyező vegyszerek terén tudunk a legkevesebbet, de biztosan jelentős emlőrákkockázat emelő hatásuk van.

Mi okozza a mellrákot? Hogy lehet köze a dohányzásnak a mell betegségéhez?

A különböző típusú mellrákokat különböző tényezők váltják ki. A leggyakoribb típus a hormonfüggő emlőrák - több, mint a betegek 70 százaléka ebben szenved. Ezek keletkezésében biztosan szerepe van a női nemi hormonoknak, és az azokkal kapcsolatos eltéréseknek. Sajnos a dohányzás is hajlamosító tényező az emlőrák szempontjából - hogy pontosan milyen mechanizmussal, arra nem tudunk egyértelmű adatot. Valószínűleg vagy valamilyen toxikus anyag hatása miatt, vagy pedig az immunrendszer károsítása révén.

Hallottam, hogy az emlőrák egyénenként eltérő betegség. Mégis, hány féle, milyen típusai vannak az emlőráknak?

Legegyszerűbb három fő típusra osztani az emlőrák betegséget. Az egyik az ún. hormonfüggő daganat (ez a leggyakoribb), a másik az ún. HER2 pozitív emlőrák, és a harmadik a hármas negatív emlőrák, amely hormon receptor negatív és HER2 negatív. Más-más kimenetellel, más-más viselkedéssel és más-más gyógyszerérzékenységgel bírnak ezek a betegségek.

Sok évig szedtem fogamzásgátlót - akkoriban azt mondták, ezek az "új" szerek már biztonságosak. Ma azt hallom, minden hormontartalmú szer növeli a mellrák kialakulásának esélyét. Mennyire vagyok veszélyben?

A fogamzásgátlók valóban fokozzák az emlőrák kockázatát, de nem túl nagy mértékben. A kockázat-emelés csak addig áll fenn, amíg valaki szedi a fogamzásgátlót; a szer elhagyásával a kockázat is elmúlik.

Progeszteron tartalmú szert írt fel a nőgyógyász a menstruációs zavaraim rendbetételére, és hogy könnyebben teherbe essem. Már évek óta szedem - nő ettől a mellrák esélye? Nem lehet, hogy a szervezetem hozzászokik a kívülről adott progeszteronhoz és már nem fog eleget termelni magától soha?

A nagy népességeken végzett felmérések szerint mindenféle hormonális beavatkozás - így sajnos a progeszteron adagolás is - emeli az emlőrák kockázatát. Azonban ezek a statisztikai adatok nem mondhatják meg, hogy az Ön esetében biztosan így vagy úgy hat a progeszteron az emlőrák szempontjából.

A progeszteronhoz való hozzászokás kérdése endokrinológiai probléma - hosszú távon a hormonháztartás a progeszteron kihagyása mellett vagy után regenerálódhat; nem feltétlenül a progeszteron alkalmazása az, ami a hormonháztartást károsítja. Valószínűleg eleve egy hormonzavar áll fenn, ami miatt Ön a progeszteront kapja.

Igaz, hogy a szoptatás véd a mellráktól?

Igaz: a legtöbb mellrák ellen védelmet jelent a hosszú és minden terhesség utáni szoptatás, és egyetlen emlőrákfajta veszélyét sem fokozza.

35 éves, kétgyermekes családanya vagyok, mindkét gyermekemet 3 éves koráig szoptattam. A második csak a bal mellemből volt hajlandó szopni - emellett fejtem a jobb mellemet. Egyik napról a másikra abbahagyta a szopást, mire a bal mellemből szépen elapadt a tej, de a jobb mellemből azóta is sűrű, sárgás színű tej jön - ez már egy éve tart. Saját magamat vizsgálva a jobb mellem fájni is szokott. Mi lehet a tüneteim hátterében, hogyan szüntethetném meg azokat?

A fennmaradó tejelválasztás a szoptatás befejezése után rövidebb-hosszabb ideig természetes jelenség. Az Ön által jelzett hosszú időtartam azonban mindenképp figyelmet érdemel. Összetett vizsgálatot javasolok. Ennek érdekében forduljon nőgyógyászához, illetve amennyiben ő is szükségesnek tartja, endokrinológushoz és mammográfushoz.

A szoptatás alatt többször is begyulladt a mellem - jelent ez valamit mellrák szempontjából?

Nem, ilyen összefüggés nincsen.

Úgy tudom, a férfiaknak is lehet emlőrákjuk. Ez azt jelenti, hogy ha a férjem anyukájának az volt, nála is van rá esély? Milyen tünetekre figyeljen?

A férfiak emlőrákja meglehetősen ritka - száz emlőrák közül egy fordul elő férfiaknál. Többnyire valamilyen csomó, vagy az emlő állományának megváltozása, a mell deformálódása jelentkezik. Vannak olyan családi halmozódást mutató emlőrákok, ahol a férfitagoknál is jelentkezik a betegség - ez kifejezetten egy örökletes típusú emlőrák esetében fordul elő. Ennek a típusú emlőráknak más jellemzői is vannak. Az emlőrák szövettana és jellegzetességei, illetve a családban halmozódó daganatok előfordulása megmutathatják, hogy erről van szó. Amennyiben az Ön anyósának emlőrákja nem nagyon fiatal korban jelentkezett, reálisan nem kell tartani attól, hogy a férjénél is emlőrák alakuljon ki.

Néha érzékeny, szinte fáj a mellem. Mitől van ez? Azt mondják, a mellrák nem érződik - igaz ez?

A mell fájdalma, feszülése legtöbbször hormonális hatásra következik be. Nagy mértékben függ egy-egy nő inger-küszöb szintjétől, hogy mit érez kórosnak vagy normálisnak; a fájdalom, feszülés érzése nem feltétlenül kóros. A mellrák legtöbbször nem fájdalom formájában jelentkezik, különösen nem korai stádiumban.

Folyton úgy érzem, nyom a melltartó, és félek, hogy ettől fogok mellrákot kapni. Okozhat a szoros vagy merevítős melltartó rákot?

Ezt alátámasztó megbízható tudományos eredmény nincsen.

Többször találtam csomó-szerűséget a mellemben, de a nőgyógyász szerint semmi bajom. Már ultrahangra is elküldött, ott sem találtak semmit. Miért nem küldenek mammográfiára? Ha nincs rákom, milyen csomók lehetnek a mellemben?

Sajnos előfordul az emlő állományának csomósodása hormonális hatásra - erre persze egyfajta hajlam is szükséges. Különösen a fiatal korban, kiterjedten, mindkét emlőben tapintható csomók azok, amelyek az ún. fibrocisztás betegségre, vagy fibroadenomára adnak gyanút. A mammográfia fiatalon elég kis információ-tartalmú képet eredményez, éppen a hormonális hatások miatt. Ilyenkor az ultrahanggal érdemes vizsgálni, hogy van-e kóros, vagy daganatra gyanús eltérés az emlőben. A csomókat minden esetben ellenőrizni kell, és a legmegfelelőbb szakvéleménnyel az emlőrákra vonatkozólag a mammográfus vagy képalkotó radiológus tud szolgálni.

Mit "lát" a mammográf készülék? Mi a különbség a mammográfia és az ultrahang vizsgálat között?

A mammográfia lágy röntgensugárral végzett vizsgálat, amely a szöveteket világítja át. Előfordulhat, hogy a két emlő szerkezetében "lát" valamiféle különbséget. Ennél gyakoribb, hogy szövettömörülést, magyarul daganatot "talál" a készülék. A második leggyakoribb, hogy valamiféle meszesedést észlelnek így. Az ultrahang más módszerrel világítja át az emlőt - ezzel a vizsgálattal tulajdonképp a gócos szöveti sűrűségbeli eltérést tudják detektálni.

Hogyan jelentkezhetek mammográfiára? Ha nem kaptam behívót, hol jelentkezhetek vizsgálatra?

Hogy kinél indokolt a mammográfia és kinél nem, sok mindentől függ. A legfontosabb szempont az életkor. Szervezett szűrésre 45-65 éves nőknek küldik a behívólevelet. Kivételes esetben a 45 év alatti hölgyeket is beutalhatja a háziorvos vagy a nőgyógyász mammográfiára, ha indokoltnak látja. Meg kell jegyezni, hogy a mammográfia ebben az életkorban kevésbé hatékony diagnosztikai módszer, mint egy 45 év feletti nőnél. Mindig egyénileg kell mérlegelni, hogy valóban szükség van-e rá, milyen információ várható tőle.

Ha valaki 45 éves kor fölött nem kap behívólevelet a szűrésre, az adminisztratív hiba következménye lehet. Az illető valószínűleg nem szerepel azon a lakossági címlistán, amit a háziorvos hivatott leadni a szisztematikus szűrést szervező ÁNTSZ-nek. Ez akkor fordulhat elő például, ha valaki nem adta le a kártyáját a háziorvosnak.

Hány éves kortól érdemes mammográfiára járni?

40 év felett.

A mellrák tényleg teljesen gyógyítható?

A mellrák rendkívül gyakori betegség sajnos, hiszen Magyarországon is több mint 7 ezer eset fordul elő évente. Ezek jelentős hányada - a szűrt emlőrákos esetek 90-95 százaléka - gyógyítható.

Azt mondják, ma már a műtét előtt kiderül, milyen mértékű beavatkozásra van szükség - igaz ez? Milyen vizsgálatok alapján?

Mindenekelőtt a mammográfia, az ultrahang, a citológia, a szövettan mondja meg azt - természetesen a fizikális vizsgálat mellett -, hogy kell-e további vizsgálatokat végezni pl. a mellkas, a has, vagy a csontrendszer feltérképezésére. (Így a szűréssel felismert, igen korai stádiumú emlőrákok esetében nem kötelező a panaszmentes beteg teljes kivizsgálása a műtét körüli időben.) Ezek után lehet eldönteni, hogy mekkora beavatkozásra van szükség.

Mitől függ, hogy milyen terápia mellett döntenek az orvosok egy emlőrákos betegnél?

Mindenekelőtt a stádiumtól és a prognózistól függ, hogy kell-e egyáltalán onkológiai terápiát adni a műtét mellett vagy sem. Az onkológiai kezelés ugyanis nem minden esetben kötelező, hanem egyfajta biztonságot ad vagy adhat az emlőműtét után. Ha nincs reális veszélye a visszaesésnek, fölösleges a biztonságot fokozni. Ha viszont van veszélye a kiújulásnak, a beteggel történő egyeztetés után lehet arról dönteni, hogy legyen vagy ne legyen onkológiai kezelés. Hogy milyen terápia a leghatékonyabb, az a daganatjellemzők alapján állapítható meg. Lehet ez hormonterápia, kemoterápia, molekulárisan célzott biológiai terápia, illetve sugárterápia - ez utóbbi lokális kezelés csupán.

Mindenképp műteni kell a kezdődő mellrákot is? Nem létezik elég hatékony gyógyszer?

A mai tudásunk és lehetőségeink szerint minden operálható emlőrákot (tehát amelyik a nagysága alapján műthető, és csak az emlőben fordul elő, nem adott áttétet) lehetőleg operálni kell. Sok esetben a műtét önmagában is elegendő a gyógyuláshoz, különösen ha elég korai stádiumban operálják meg. Semmiképp nem javaslom, hogy - kivételes esetektől eltekintve - egyedüli gyógyszeres kezelésben gondolkodjunk.

Mennyi ideig lehet élni a mellrákkal kezelés nélkül? Nagyon idős embereknél is érdemes belevágni fájdalmas terápiákba?

Hogy mennyi ideig lehet élni mellrákkal, az mindenekelőtt a mellrák típusától függ. Vannak olyan daganatok, melyek rendkívül lassan romlanak, nőnek és terjednek, és vannak olyanok, amelyek borzasztó viharosan terjednek. A két véglet között a legkülönbözőbb átmeneti fajták is előfordulnak, tehát teljesen egyértelmű választ erre nem lehet adni. Nagyon idős embereknél - különösen, amikor a műtét ellenjavallt például altatási problémák miatt - meg lehet próbálkozni egyszerűen gyógyszeres, tablettás kezeléssel vagy sugárkezeléssel. A tapasztalatom azonban az, hogy a gyógyszeres kezelésnél sokkal kevesebb mellékhatással jár az operáció, és sokkal kevésbé megterhelő azoknál az idős embereknél, akiknél a gyógyszerek nem kívánt mellékhatásokat okozhatnak.

Mit jelent az emlőmegtartó műtét? Mennyire látszik a helye?

Az emlőmegtartó műtét a daganat és egy körülötte kellően vastag ép emlőszövet szegély eltávolítását jelenti. A daganat méretétől is függ, hogy mekkora szövettérfogatot kell eltávolítani. Hogy mennyire látszik a helye, sok mindentől függ: például attól, hogy hol helyezkedett el a daganat, hogy hogyan történik a műtét, hogy milyen gyakorlott, aki a műtétet végzi. Emellett vannak egyéni hajlamosító tényezők is, amelyek a jó vagy rossz kozmetikai eredményt valószínűsítik. Például, ha valakinek hajlama van fokozott kötőszöveti képződésre, akkor jobban látszik a műtét helye, mintha a sebgyógyulás teljesen reakciómentesen történne.

Igaz, hogy emlőlevétellel elkerülhető a kemo és a sugár? Mennyire biztos módszer a műtét magában?

Az emlőlevétel és a lokális kezelést jelentő sugárterápia között egyértelmű az összefüggés, hiszen minden emlőmegtartó műtét után sugárkezelést végzünk, viszont a teljes emlőeltávolítás után ritkán van szükség sugárkezelésre (csak abban az esetben, ha a daganat nagyon nagy méretű, vagy előrehaladott stádiumú volt). A kemoterápia viszont általános kezelés, amely az egész szervezetet kezeli; a kemoterápia adása nem függ össze a műtéti típussal, pusztán az eltávolított daganat különböző jellemzőivel.

Biológiai terápia csak a HER2 pozitív emlőrákra létezik? Várható hasonló gyógyszer más, speciális típusokra?

Már most van legalább két olyan, ún. molekulárisan célzott gyógyszer, ami biológiai terápiaként a hagyományos kezelések mellett alkalmazható nagy sikerrel. Egyelőre csak előrehaladott emlőrákban adhatók, de várhatóan a korai emlőrák kezelésében is fogjuk alkalmazni ezeket.

Hova "szokott" áttétet adni az emlőrák? Mire kell figyelnie annak, akinek már volt emlőrákja?

Leggyakrabban a csontrendszerbe ad áttétet, de emellett a nyirokcsomókba, a tüdőbe, a májba, esetleg az agyba, központi idegrendszerbe is adhat - ez utóbbi a legritkább talán. E szervek megváltozott viselkedése, vagy megváltozott érzése hívhatja fel a figyelmet a rendellenességre. Ilyenkor intenzív felderítő vizsgálat szükséges, hogy az áttétet kezelni lehessen. Mindenféle fájdalom, rossz közérzet, fulladás-köhögés, étvágytalanság, gyengeség; mindenféle változás, ami több mint egy-két napig fennáll, figyelmet érdemel.

Létezik speciális pszichológiai terápia mellrákosoknak?

Vannak pszichoterápiás törekvések kifejezetten mellrákos, illetve daganatos betegek számára, de szinte valamennyi ilyen törekvés a megszokott terápiákkal együtt "ajánlja önmagát", és nem helyettesíti az onkológiai kezeléseket.

Tud adni az orvos beutalót gyógytornára, vagy saját úton kell megoldani, ha valaki szeretne járni az emlőműtét után?

Úgy tudom, adhat beutalót gyógytornára, illetve ha nem is önmaga adja a beutalót, legalább reumatológushoz irányíthatja a beteget.

Mi dönti el, hogy melyik emlőrákos betegnél van szükség plasztikai műtétre? Évekkel a mell-levétel után kérhetem a pótlást és a másik mell plasztikázását?

Hogy kinél van szükség a plasztikai műtétre, az mindenekelőtt a betegtől függ - van olyan beteg, aki ezt szükségesnek érzi, és van, aki nem. Hogy kinél szabad ilyesmire gondolni, illetve hogy kinél nem növeli a helyi kiújulás és egyáltalán a kiújulás kockázatát - ez elsősorban a daganat stádiumától és viselkedésétől függ. Az előrehaladott stádiumú, illetve veszélyes típusú daganatok esetében jobb nem megbolygatni azt a területet, ahol az emlőrák volt. Van lehetőség az azonnali - az első műtétkor végzett - plasztikára, és van lehetőség a késői, halasztott plasztikai műtétre is.

e-mail nyomtatás

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.