Egyelőre nem bizonyított, hogy a nagy dózisú intravénás C-vitamin fokozná a kemoterápia hatékonyságát

Qi Chen, a Kansas Egyetem kutatója, aki az intravénás C-vitamin feltételezett rákellenes hatásaival kapcsolatos kutatás egyik vezetője volt (Fotó: kumc.edu)Qi Chen, a Kansas Egyetem kutatója, aki az intravénás C-vitamin feltételezett rákellenes hatásaival kapcsolatos kutatás egyik vezetője volt (Fotó: kumc.edu)
Illyés András 2014. június 19.
Megosztás:

"A C-vitamin feltartóztatja a rákot, sugallja egy amerikai kutatás" - írta 2014 februárjában a BBC News arról a tanulmányról, amelyet a Kansas Egyetem kutatói jelentettek meg a Science Translational Medicine című, általánosan elismert folyóiratban. A címet később korrigálták, és ez alapján adott hírt a nagy dózisú, intravénás C-vitaminnal kapcsolatos legújabb kutatásról az Index portálja is, "A C-vitamin csökkentheti a kemoterápia mellékhatásait" címmel. A címadással kapcsolatos zavarokból jól látszik, hogy a téma és a Kansas Egyetem új eredményei körül nagyon nagy a kavarodás: cikkünk a Nature, a Science Based Medicine és a National Health Service oldalán megjelent írások alapján foglalja össze a nagy dózisú, intravénás C-vitamin feltételezett rákellenes hatásaival kapcsolatos eredményeket és kételyeket.

A szakmai körökben igen elismertnek számító Science Translational Medicine-ben megjelent tanulmány fő állítása, hogy "azok a petefészekrákban szenvedő nők, akiket nagy dózisú, intravénás C-vitamin injekciókkal kezeltek, kevésbé számoltak be a kemoterápia következtében kialakuló káros mellékhatásokról azokhoz képest, akiknél kizárólag kemoterápiát alkalmaznak."

A kutatás emberekkel lefolytatott részében 25 petefészekrákkal diagnosztizált nő vett részt. Emiatt egyelőre nem beszélhetünk akkora betegszámról, amely az intravénás C-vitamin hatásaival kapcsolatos komolyabb következtetések levonásához lenne szükséges. Nem dönthető még el például, hogy a kemoterápia és a nagy dózisú, a szervezetbe intravénás úton bejuttatott C-vitamin kombinációja, illetve az önmagában végzett kemoterápiás kezelés-e a hatékonyabb a rákkal szemben folytatott küzdelemben - írta a tanulmányról a Nature híroldala.

"Az egereken végzett kísérletek azonban arra utalnak, hogy a kétféle kezelés a jövőben kiegészíthetné egymást" - tette még hozzá a Nature újságírója, utalva azokra az eredményekre, amelyek a kutatás egereken lefolytatott részéből származtak.

Nem mindegy, hogy szájon át vagy intravénásan bejuttatott C-vitaminról van-e szó

A nagy dózisú, intravénásan beadott C-vitamin rákkal szembeni hatékonyságáról már nagyon régóta zajlik a vita. A kétszeres Nobel-díjas Linus Pauling vetette fel még az 1970-es években, hogy a C-vitamint talán a tumorok elleni küzdelemben is hasznosítani lehetne. A később elvégzett, nagyobb klinikai vizsgálatok - amelyekben nem intravénásan, hanem szájon át adták a C-vitamint! - azonban egyáltalán nem igazolták Pauling eredeti feltételezéseit - írja a Nature már idézett cikke.

A legújabb kutatást Jeanne Drisko és Qi Chen végezték munkatársaikkal a Kansas Egyetemről, annak érdekében, hogy hátha sikerül végre tisztázni valamit a C-vitamin feltételezett rákellenes hatásaival kapcsolatban. "A korábbi vizsgálatok egy részében a nagy dózisú C-vitamint már intravénásan juttatták be a betegek szervezetébe. A nagyobb, utánkövetési céllal elvégzett kutatásokban azonban kizárólag szájon át beadott C-vitaminnal dolgoztak" - emeli ki a Nature a C-vitamin kétféle beadási módja közti nagyon fontos különbséget.

Drisko és munkatársai szerint éppen ez lehet az oka annak, hogy a C-vitaminnal kapcsolatos vizsgálatokban eddig nem a várt eredmények jöttek ki. A C-vitamint ugyanis eltérő módokon dolgozza fel a szervezet abban az esetben, ha szájon át vesszük be, illetve ha intravénásan kerül a vérkeringésünkbe. "A szájon át beadott forma esetében a C-vitamin antioxidánsként fog viselkedni, ami azt jelenti, hogy az aszkorbinsav meg fogja védeni a sejteket az oxigéntartalmú reaktív szabadgyökök káros hatásától. Az intravénás forma ezzel éppen ellenkezőleg, prooxidánsként viselkedhet, azáltal, hogy elősegíti a reaktív szabadgyökök egyik típusának, a hidrogén-peroxidnak a képződését. Ez azért fontos, mert a daganatsejtek közismerten sérülékenyek az oxigéntartalmú, reaktív szabadgyökök sejtkárosító hatásaival szemben" - írja a Nature az intravénás C-vitamin feltételezett rákellenes hatásának lehetséges hatásmechanizmusáról.

A nagy dózisú, intavénás C-vitamin feltételezett, hidrogén-peroxid (H2O2) képződés általi tumorellenes hatásmechanizmusa (Ábra forrása: Science Translational Medicine)
A kép megnyitása nagyobb méretben

Drisko, Chen és kollégái - sejtkultúrákkal végzett kísérleteik során - azt az eredményt kapták, hogy a C-vitamin magas koncentrációban károsította a petefészek-daganatsejtek DNS-ét és beindította náluk a programozott sejthalál folyamatát. Ezen kívül - az egereken végzett kísérleteik szerint, amelyeknél emberi petefészek-daganatsejteket ültettek be az állatokba - az intravénás C-vitamin és a hagyományos kemoterápiás kezelés kombinációja lelassította a daganatnövekedést az önmagában adott kemoterápiához képest.

A 25 beteggel végzett klinikai vizsgálat pedig a következő eredménnyel zárult: annál a 13 nőnél, akik a kemoterápiával együtt a C-vitamininjekciókat is megkapták, kevésbé voltak tapasztalhatóak a kemoterápiával járó kellemetlen mellékhatások.

Miért nem elég meggyőzőek ezek az eredmények?

Nézzük előbb a brit National Health Service (NHS) oldalán megjelent írást, amelyet "A C-vitaminról nincs bebizonyítva, hogy növelné a kemoterápia hatékonyságát" címmel tettek közzé.

A cím a BBC bevezetőben már említett cikkére utal, amely először "A C-vitamin feltartóztatja a rákot, sugallja egy amerikai kutatás" címmel jelent meg, majd a hozzájuk beérkezett panaszok hatására módosították, és "A C-vitamin löketet ad a kemoterápiának" lett belőle. (Ez egyébként - amint azt David Gorski a Science Based Medicine blog kommentjei között megjegyzi - sajnos szintén nem fedi a valóságot. Hiszen, a kutatásban mindössze a kemoterápia kellemetlen mellékhatásainak csökkenéséről számoltak be, és nem arról, hogy hatékonyabbá vált volna a kemoterápia - ez maximum a sejtkultúrában és az egérmodellben volt igaz. Az Index címadása - "A C-vitamin csökkentheti a kemoterápia mellékhatásait" - szerencsére helyes volt, és az már egy másik kérdés, hogy a mindössze négy bekezdésből álló kivonatban miért nem találunk semmiféle utalást arra vonatkozóan, hogy a kutatással, illetve az eredmények médiában történő bemutatásával azért korántsem volt mindenki felhőtlenül elégedett - a szerk.)

Drisko és kollégáinak kutatása "nem azt az eredményt hozta ki, hogy a nagy dózisú C-vitamin elősegíti a rákbetegek hosszabb túlélését. Ami kijött, az az, hogy úgy tűnik: a C-vitamin segíthet a kemoterápia néhány mellékhatásának az enyhítésében" - írja az NHS oldalán közzétett szakmai állásfoglalás.

"A tanulmányban azt vizsgálták, hogy megnövelheti-e az intravénásan adott C-vitamin a kemoterápia hatékonyságát, olyan nők esetében, akiknél késői stádiumú petefészekrák volt jelen. A vizsgálatok embereken végzett része azonban túl kis méretű volt ahhoz, hogy bizonyítani lehessen: valóban segít-e kemoterápia mellé adott C-vitamin a rákos sejtek elpusztításában, illetve valóban növeli-e a betegek 5-éves túlélését? Az eredmények statisztikailag nem voltak szignifikánsak, így a kemoterápia mellékhatásainak enyhülése - amelyről a C-vitamint is kapó nők beszámoltak - puszta véletlenségből is bekövetkezhetett" - írják az NHS szakemberei, megjegyezve még, hogy a résztvevő nők tudták, hogy kapnak-e a kemoterápia mellé C-vitamint is, avagy sem. A placebo hatást tehát nem szűrték ki a vizsgálatban, így ez befolyásolhatta, hogy a hölgyek mennyire érezték súlyosnak a kemoterápia mellékhatásait.

Természetesen nem arról van szó, hogy ne érné meg olyan vizsgálatokat végezni, amelyekben a kemoterápia mellékhatásait csökkentő vagy a kemoterápia hatékonyságát növelő kezeléseket vetik alá tudományos elemzésnek. "Az azonban jelenleg teljesen egyértelmű, hogy a C-vitamin mellékhatás-csökkentő hatása, illetve a túlélésre gyakorolt pozitív hatása sem ezzel, sem pedig az eddigi kutatásokkal nincs bebizonyítva" - hangsúlyozzák a szakemberek.

Ahhoz, hogy a nagy dózisú, intravénás C-vitamin rákbetegekre gyakorolt, feltételezett pozitív hatásait bizonyítani lehessen, egy kellően sok résztvevővel, több ráktípusban elvégzett klinikai vizsgálatra lenne szükség, amelyben a C-vitaminnal végzett kezelést kemoterápiával is kombinálják.

Mi volt a probléma a médiában megjelent beszámolókkal?

"A gyógyszergyárak aligha fogják elvégezni a szükséges klinikai vizsgálatokat, hiszen a vitaminokat nem lehet szabadalmaztatni" - írták sajtóközleményükben a tanulmányt jegyző kutatók.

"A médiában megjelent beszámolók mindenféle kritika nélkül átvették ezt a kijelentést, holott bőven lehetett volna vitatkozni vele. Számos olyan klinikai vizsgálat zajlik ugyanis, amelyekben a különféle vitaminok hatásait vizsgálják, és amelyek gyógyszergyári finanszírozással zajlanak. Ezen kívül állami, akadémiai vagy alapítványi források is rendelkezésre állnak a hasonló kutatásokra" - hívják fel a figyelmet erre az igen nyilvánvaló csúsztatásra az NHS anyagában.

Az alábbi screenshoton - amely David Gorski Science Based Medicine blogon megírt bejegyzéséből származik - jól látható az is, hogy az angol nyelvű médiában megjelent beszámolók címei mennyire eltúlozták a kutatás eredményeinek jelentőségét. Ez alól sajnos a Kansas Egyetem által kiadott hivatalos sajtóközlemény sem volt kivétel. "C-vitamin mint rákkezelés? Az aszkorbinsav nagy mennyiségben növeli a kemoterápia hatékonyságát" - írta például az LA Times, holott semmi ilyesmiről nem volt szó, mindössze a mellékhatások enyhüléséről, azoknak a nőknek a körében, akik C-vitamint is kaptak a kemoterápia mellé:

A Wayne State University sebész-onkológusa jóval mélyebb elemzést adott, mint az NHS laikusoknak szóló és teljes mértékben közérthető anyaga. Megemlíti többek között, hogy bár a Science Translational Medicine egy valóban tekintélyes szaklap, "úgy tűnik, hogy részben elindultak a komplementer és alternatív medicina irányába. A jövőben jó eséllyel számíthatunk rá, hogy egyre többet foglalkoznak majd az integratív medicinának nevezett területtel." (Az integratív medicina egy vélhetően jóakaratú törekvés, azonban amint azt dr. Boldogkői Zsolt, a SZTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója egy korábbi cikkében megjegyzi, részben inkább csak szómágiáról van szó. Erről bővebben itt lehet olvasni: Alternatív orvoslás - hová lett a gyógyhatás? - a szerk.)

Gorski arra is kitér, hogy miért nem állja meg a helyét ez a magyarázat, amely szerint azért nem készültek eddig nagyobb, befejezett klinikai vizsgálatok a nagy dózisú, intravénás C-vitamin rákellenes hatásairól, mert a gyógyszergyáraknak - a későbbi szabadalom hiányában - nem érdeke a finanszírozás. "Azzal ellentétben, amit a kritikusaim mondanak, egyáltalán nem utasítom el alapból a C-vitamin rákkezelésben betöltött lehetséges szerepét. Jelen esetben akkora dózisokról beszélünk, ami már gyógyszernek minősül, probléma azonban, hogy csak különféle spekulációink vannak az aszkorbinsav lehetséges rákellenes hatásaival kapcsolatban. (…) Ha egy gyógyszercég gyógyszert akarna fejleszteni, és a preklinikai vizsgálatokban akkora koncentráció kellene a tumorellenes hatás eléréséhez, mint itt az aszkorbinsavból, akkor már az állatkísérletek megkezdése előtt leállítanák az egész kutatást. Ennek oka, hogy a rák ellen azok a gyógyszerjelölt molekulák az igazán jók, amelyek már kis koncentrációban is képesnek tűnnek a tumorsejtek hatékony pusztítására" - írja a sebész-onkológus szakember.

Változott-e valami - az eddigiekhez képest - az új tanulmány megjelenésével? "Nem igazán. Amint a szerzők írják, az intravénásan adott C-vitamin esetében a 10 millimólos (mM) koncentráció elérése lenne a cél a vérszérumban." (A millimólos koncentráció a mólos koncentráció ezredrészét jelenti. A mólos oldat mol/dm3 töménységet jelent. 1 mólos az az oldat, amelynek 1 dm3-ében az oldott anyag mennyisége 1 mol. 0,1 mólos oldat 1 dm3-ében 0,1 mol oldott anyag van - a szerk.)

"Azoknak, akik nem kémikusok, hadd érzékeltessem egy hasonlattal, hogy az intravénás C-vitamin esetében mennyire magas koncentrációról beszélünk. A legtöbb rákgyógyszer aktív koncentrációja a nano- és a mikromólos tartományban van. Más szavakkal, ezerszer, illetve egymilliószor kisebb koncentrációkról van szó, mint a C-vitamin 10 millimólos vérszérum-koncentrációjánál... A paclitaxel nevű kemoterápiás gyógyszer IC50 értéke - az a koncentráció, ahol már a sejtek 50%-a elpusztul - a 2,5 és a 7,5 nanomólos koncentrációk közötti tartományban van, a kísérletben használt sejtvonal típusától függően. Az 50 nanomólos értékre mondjuk azt, hogy ez egy jó és hatékony terápiás koncentráció. Hatalmas mennyiségű aszkorbinsavról beszélünk tehát. Ez a koncentráció elérhető ugyan, ekkor azonban már fenomenális hatást kellene produkálnia a C-vitaminnak" - írja Gorski.

Ehhez képest - hívja fel a figyelmet a legnagyobb problémára a sebész-onkológus - Driskóék tanulmánya semmiféle, valóban átütő eredményről nem számolt be. Mindössze a kemoterápia okozta mellékhatások csökkenését sikerült egyértelműen kimutatni.

* * *

A cikkhez felhasznált források:

Vitamin C injections ease ovarian-cancer treatments 

Vitamin C not proven to 'boost' chemo 

The return of the revenge of high dose vitamin C for cancer 

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló