Őszintén a tüdődaganatokról

2004. április 9.
  e-mail nyomtatás

"Azt gondolom, a tüdőrák szűrését nem lehet kötelezővé tenni, de igenis adjunk lehetőséget arra, hogy ha valaki meg akarja nézetni magát - és beletartozik a rizikócsoportba -, akkor legyen erre joga és lehetősége." Beszélgetés dr. Magyar Pál professzorral, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatójával.

A magyarországi helyzet és a kockázati tényezők

Daganatok.hu: Magyarországon is drámai a helyzet a daganatos halálozások területén, és ezen belül a tüdődaganatok állnak az első helyen. Újabb statisztikák azt mutatják, hogy a hölgyek szinte átvették a vezető szerepet ebben a tekintetében. Ön vezető tüdőgyógyászként és sok évtizedes tapasztalatok alapján hogyan látja a hazai helyzetet, és hogyan látja ezt a nemzetközi helyzettel összehasonlítva?

Magyar Pál: Valóban, a daganatos betegségek miatti halálozás komoly problémát jelent, és ezek közül a tüdődaganat az, ahol a legnagyobb a halálozási arány. Magyarországon 2002-ben több mint 8000 beteg halt meg tüdődaganatban. Azt gondolom, ez onnan is adódik, hogy Magyarországon igen sokan dohányoznak. A nők is felzárkóztak a dohányzás terén, így ma már közöttük is sok tüdődaganatos beteget találunk. Van olyan hely, ahol az emlődaganatot meghaladó a női tüdőrákos előfordulás. A halálozást illetően pedig messze vezet a tüdőrák, mivel az emlődaganatok nagyobb részét tudjuk úgy kezelni, hogy megvan az ötéves túlélés, s esetleg többet nem jelentkezik a daganat. Sajnos a tüdőrákot illetően - bár az utóbbi években valami kis előrelépés történt - az átlagos túlélés gyakorlatilag egy-két hónappal nőtt meg, ami persze nem jelenti azt, hogy nincsenek betegek, akiket nem tudunk megmenteni. Tizenvalahány százalékra tehető az ötéves túlélés, akik között természetesen azok a páciensek vannak elsősorban, akik betegségét idejében fel tudjuk ismerni. Ezek egy jelentős része a tüdőszűrések kapcsán került felfedezésre, amikor még operálható, eltávolítható a daganat, még nincsenek áttétek, és így nagyobb az esély. A tüdődaganatok miatt is érdemes a ernyőfénykép-szűrést végezni, ott is a legnagyobb rizikócsoport, a 40 év feletti dohányosok esetében.

Daganatok.hu: A dohányzáson kívül - ami kétségkívül az elsődleges rizikótényező - milyen más okokat lát a betegség előfordulásának növekedése mögött? Szerepet játszanak-e például a környezetkárosító anyagok, vagy a szűrési fegyelem lazulása?

Magyar Pál: A környezetszennyeződés nyilvánvalóan szerepet játszik a tüdődaganatok kialakulásában, azt azonban egyértelműen le kell szögezni, hogy ennek hatása messze elmarad a dohányzásétól. A dohányzásnál közvetlenül szívjuk le a tömény füstöt: még egy gyártelep környezetében sem szívunk annyit, mint a dohányfüstből. A dohányfüstben rengeteg rákkeltő, karcinogén anyag van. Ha pedig valaki dohányzik és amellett még környezetszennyező anyagoknak is ki van téve, akkor a hatás nem egyszerűen összeadódik, hanem nagyobb mértékben jelentkezik: ebben az esetben rendkívüli módon megnőhet a rizikója annak, hogy tüdődaganat kialakuljon. Kétségtelenül fontos, hogy a környezetszennyeződést minimalizáljuk, de még inkább a munkahelyi szennyeződésre kell koncentrálni: a munkavédelemre, a közvetlen munkakörnyezet védelmére, hiszen ha valaki ott tölti a nap nyolc óráját, ahol nem megfelelő a levegő tisztítása, nem megfelelő a technológia, ott a veszély természetesen nagyobb. Azt gondolom, hogy ez irányban rendkívül sok lépés történt. Nem állítom azt, hogy nincs még teendő, de szépen javult az elmúlt évtizedekben a munkavédelem. Az elsődleges azonban a dohányzás elleni küzdelem.

Daganatok.hu: A környezeti hatások közül e tekintetben az azbeszt az egyik legfontosabb tényező, ami számos helyen fordul elő, még lakóházak építőanyagában is. Az azbeszttel való érintkezés milyen kockázati tényezőt jelent a tüdő-, illetve mellhártyadaganatok kialakulásában?

Magyar Pál: Kétségtelen, hogy az azbeszt a mellhártya egyik daganatában rendkívül fontos szerepet játszik. Nyilvánvaló, hogy nagyobb a veszély akkor, ha valaki nagyobb mértékben és tartósabban ki van téve ilyen hatásnak. Szerencsére lassan kivonják a forgalomból, Nyugat-Európában és nálunk is egyre kevésbé kerül felhasználásra. De nem szabad elfelejteni, hogy például a gépkocsiknál még vannak olyan fékpofák, amelyek tartalmaznak azbesztet, tehát még nem mondhatjuk azt, hogy teljesen kiküszöböltük.

Szakmai állásfoglalás a tüdőszűréssel kapcsolatban

Daganatok.hu: Régóta szakmai vita tárgyát képezi Magyarországon és külföldön is, hogy lehet-e szűrni a tüdőrákot. Alkalmas-e erre a mellkasröntgen-vizsgálat, az ernyőfénykép-szűrés? Mi a szakma állásfoglalása a tüdőszűréssel kapcsolatban?

Magyar Pál: A szűrési rendszer annak idején a meglehetősen nagy számú tébécés beteg miatt került bevezetésre. A szakmai kollégium állásfoglalása szerint, ahol 100 ezer lakosra számítva 20-nál kevesebb a tbc-sek előfordulása, ott nem kötelező a szűrés. Ám ott, ahol magasabb - 20-25 között és különösen, ha efölött van - igenis kötelezővé kell tenni, és ezt az ÁNTSZ adott esetben el is rendeli. A szakmai kollégium a közelmúltban tárgyalta a kérdést, és határozott javaslattal fog élni, mely szerint fenn kell tartani a tüdőszűrést - egyelőre főleg a tbc szempontjából, de legalább olyan hozadéka, sőt lassan nagyobb hozadéka lesz a szűréseknek a daganatok korai felismerésében. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy egyéb, a rekeszizomtól a nyakig előforduló elváltozást is kiszűrnek - nem is kis számban -, illetve az ilyen szűrésekhez kapcsolt kiegészítő szűrésekről, például az emlő tapintásos vizsgálatáról, vagy a mellkasi deformitások, bőrelváltozások felfedezéséről. Visszatérve a tüdődaganatokra: az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a szűréssel lehet nagyobb arányban kiemelni a korai stádiumban lévő daganatos betegeket, ezeket lehet inkább műteni, és a műtötteknél a túlélési mutatók sokkal jobbak.

Daganatok.hu: Mi a véleménye a komputer tomográffal, CT-vel történő szűrésről? A jelenleg zajló külföldi tanulmányok azt mutatják, hogy sokkal több elváltozást ki lehet vele mutatni, s az esetek döntő többségében korai stádiumban. Van-e ennek realitása Magyarországon?

Magyar Pál: A CT kétségtelenül a finomabb elváltozásokat is észreveszi. A magasabb sugárterhelés miatt azonban nem lehet évente CT-vizsgálatokat végezni, még a rizikócsoportba tartozó pácienseken sem. Az eljárás költsége is jelentősen nagyobb az egyszerű ernyőfénykép-szűrésnél, és a kiszűrt apró elváltozások jelentős részének nincs köze a daganatokhoz. Tehát azt gondolom, hogy ma Magyarországon ennek nincsen realitása.

Daganatok.hu: Hogyan lehetne akkor növelni a szűrések hatékonyságát? Próbálják-e korszerűsíteni az elavult gépparkot, illetve hogyan kívánják növelni a szűrési fegyelmet?

Magyar Pál: Ami azt illeti, sok helyen valóban elavultak a készülékek. A cél ennek a készülékparknak a fokozatos lecserélése digitális röntgenkészülékre. A digitális röntgenkészülékek előnyeit, például a finomabb felbontást, azaz nagyobb részletgazdagságot figyelembe véve nyilvánvalóan hatékonyabb lenne a kiemelési ráta. A digitális készülékek képeinek kiértékelésében számítunk a radiológusoknak a segítségére is: kettős leolvasást szeretnénk, és bizonyos együttműködés már kialakulni látszik e tekintetben.

Kétségtelen, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehet annyi digitális készüléket beállítani, ahány hagyományos szűrőállomás van az országban. Ám az elavult készülékek cseréjénél igenis figyelembe kell venni, hogy minden régióban legyen digitális készülék, s a korszerű szűrés ezekre a helyekre koncentrálódhatna. Azt gondolom, hogy a tüdőrák szűrését nem lehet kötelezővé tenni, de igenis adjunk lehetőséget arra, ha valaki meg akarja nézetni magát - és beletartozik a rizikócsoportba - legyen erre joga és lehetősége.

Daganatok.hu: Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a szakma a tüdőszűrések folytatása mellett van, aminek több oka is van.

Magyar Pál: Igen, így van. Adott egy hálózat, ennek a szétverése bűn lenne. Irigylik is tőlünk azok az országok - a környezetünkben - akik megszüntették annak idején a szűrést. Most a hálózat korszerűsítése a legfontosabb. A tüdőgyógyászati szűrésre pedig rá lehetne építeni egyéb szakterületi szűréseket is, így a pácienseknek nem kell többször utaznia. Össze lehetne kötni például emlőszűréssel, szájüregi rákszűréssel és így tovább. Mi tüdőgyógyászok például azt tervezzük, hogy a mellkasi ernyőfénykép-szűréshez hozzácsatolunk egy egyszerű légzésfunkciós szűrést, hiszen igen sok ember szenved nehézlégzéssel: megszokta, hogy köhög, köpetet ürít. Ezeknél a pácienseknél - ha időben kiemeljük - el lehet kerülni, hogy súlyos, kórházi ápolást igénylő betegekké váljanak.

Daganatok.hu: Ön szerint milyen szerepet játszanak a szociális körülmények a tüdődaganatok előfordulásában?

Magyar Pál: Számos olyan betegség van - köztük természetesen a tüdőbetegségek egy része is - mely összefüggést mutat szociális helyzettel. Akinek az immunrendszere nem olyan, mint egy jól táplált, egészséges személyé, ott nyilvánvaló, hogy a szervezet védekezőképessége leromlik, s a szervezetben keletkezett daganatsejtek elpusztítását sajnos nem tudja olyan hatékonyan végezni.

A kezelés jelene és jövője

Daganatok.hu: A szűrések után a kezelés aktuális kérdéseiről szeretnénk kérdezni. Milyen fejlődést lát a tüdődaganatok terápiájában?

Magyar Pál: Én már harminc évvel ezelőtt is tüdőgyógyászkodtam. Akkoriban, ha valakit nem lehetett operálni, akkor annak kicsi esélye volt. Sokkal nagyobb volt a halálozás. Az utóbbi 10-15 évben azonban sok és sikeres próbálkozás történt. Új daganatellenes szerek bevezetésére került sor a tüdődaganatok esetében is. Olyan sikereket ugyan nem tudott elérni a gyógyszeripar és az orvostársadalom, mint a például a végbél- és vastagbélrák vagy az emlődaganatok esetében, de emelkedett az átlagos túlélés. A modern daganatellenes szerek és a modern sugárkezelés az utóbbi tíz egynéhány évben kerültek be, és folyamatosan kerülnek be napjainkban is a hazai terápiás fegyvertárba. Nem lehet azt mondani, hogy ezeknek átütő hatása van, de a kis százalékos növekedés is sokat számít a túlélőket illetően, hiszen itt emberéletekről van szó.

Megindultak új kutatási irányok is: célzottan ható daganatellenes szerekkel folynak vizsgálatok. De még rengeteg a teendő. Egyelőre nem sikerült olyan módszert találni, amivel előrehaladottabb stádiumban is meg lehet menteni a betegeket. A túlélés szempontjából ma is a legfontosabb az időben történő felismerés és az operáció. Ma már olyan betegeket is operálunk, akiket korábban operálhatatlanak nyilvánítottunk. Hatékony kemoterápiás kezelések után megkisebbedik a daganat, a stádiuma alacsonyabb szintre kerül vissza, és operálhatóvá válik. Ha a beteg nem operálható - vagy azért, mert a daganat már annyira szétszóródott a szervezetben, vagy az állapota nem olyan, hogy a tüdő csonkítását, egyáltalán egy operációt kibírjon -, a sugárkezelés és a kemoterápia együtt szintén növeli a túlélés esélyét.

Daganatok.hu: Mi a Professzor Úr véleménye az immunterápiáról? Tudjuk, hogy gyerekcipőben járó, de ígéretes módszer, és rengeteg beteg érdeklődik iránta.

Magyar Pál: Az immunrendszernek számos betegségnél van szerepe. Tehát ha valamilyen szer az immunrendszer megerősítésével, védekezőképességnek helyreállításával kapcsolatos, és ezt igazolják konkrét vizsgálatokkal is, akkor nyilvánvaló helye van a terápiában. Ám pillanatnyilag én nem nagyon tudnék a regisztrált gyógyszerek közül olyat, ami a tüdődaganatok immunterápiájával a daganat megszűnését, vagy akár csak a túlélés jelentős növekedését okozná.

e-mail nyomtatás

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.