Megalakult a Nemzetközi Ártalomcsökkentési Társaság

Daganatok.hu 2021. április 8.
Megosztás:

Magyarországon a népegészségügyi problémát jelentő rosszindulatú daganatos halálokok közül a leggyakoribb a tüdőrák, melynek túlnyomó része megelőzhető lenne a dohányzás hatékony visszaszorításával. A nikotin- és dohánytartalmú termékek használatának kerülése, a megfelelő szabályozás és a leszokást segítő intézkedések mellett azonban a cigarettázás negatív következményei is valamelyest mérsékelhetőek a károsanyagoknak való kitettség csökkentésével.

A cigarettázás jelentős társadalmi probléma

2020-ban az Európai Unió polgárainak 23 százaléka, míg a hazai lakosság 28 százaléka dohányzott, jellemzően a 25-54 év közötti korosztály, átlagosan 14 szál cigarettát fogyasztva naponta. Ezzel az aránnyal Magyarország az Európai Unió legtöbbet dohányzó tagállamainak egyike.

A cigarettázás egészségi ártalmai

A Nicotiana nemzetségbe tartozó növények (például Nicotiana tabacum) leveleinek elégetése során keletkező füst beszívásával a nikotin a tüdőhólyagocskákon (alveolus) keresztül a véráram közvetítésével eljut a központi idegrendszerbe, ahol az idegvégződésekben kémiai reakciókat (például az örömérzésért is felelős dopamin felszabadítása) indít be, ezáltal függőség kialakulásához vezet.

A cigaretta égése során keletkező, füstjében lévő több mint 7000 vegyi anyag (például nikotin, kátrány, szén-monoxid) mind az aktív dohányzók, mind a dohányzók környezetében élők, az úgynevezett passzív dohányzók egészségére ártalmas. A dohányzás gyorsítja az idősödés folyamatát, továbbá növeli a daganatos megbetegedések (például szájüregi daganatok, a légutak és a tüdő rosszindulatú daganata), a krónikus légúti betegségek (például bronchitis, asztma), valamint a szív- és érrendszeri betegségek (például perifériás vérellátási zavarok) kialakulásának kockázatát.

Nemzetközi becslések szerint a dohányzás világszerte körülbelül nyolcmillió ember haláláért felelős évente, míg a passzív dohányzás miatt körülbelül 1,2 millió (köztük 65 000 gyermek) ember hal meg Magyarországon a daganatos megbetegedések okozzák a halálozások 25 százalékát. 2017-ben hazánkban az összes rosszindulatú daganat okozta halálozás között a dohányzással leginkább összefüggésbe hozható tüdőrák volt a leggyakoribb (27%), mely a legmagasabb az Európai Unióban.

A cigarettafogyasztás a legnagyobb elkerülhető egészségi ártalomkockázat

Richard Doll angol epidemiológus már az 1950-es években bebizonyította a dohányzás és a tüdőrák kialakulása közötti összefüggést. A későbbiek folyamán, a sokasodó tudományos bizonyítékok eredményeképpen szigorú szabályozásokat és intézkedéseket (például a dohányzás tiltása munkahelyeken, a tömegközlekedési eszközökön, a közoktatási intézményekben, dohányzóhelyek kijelölése, a dohánytermékek csomagolásán feltüntetendő figyelmeztetések, a dohánytermékek fiatalkorúak számára történő értékesítésének tiltása, prevenciós programok támogatása) vezettek be a dohányzók és a nemdohányzók egészségének védelme érdekében.

Az egyéni megelőző intézkedések az ártalmak kockázatát növelő tényezők (például dohányzás, egészségtelen táplálkozás, fizikai inaktivitás) csökkentésén alapulnak. A legjobb megoldás az, ha rá sem szokunk a cigarettára. Amennyiben már megtörtént, a végleges leszokással tehetjük a legtöbbet önmagunk és a környezetünkben élők egészségéért. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) összefoglalása szerint a leszokást követően 2-12 hét alatt javul a keringés és a tüdő működése, 1-9 hónap múlva pedig csökken a köhögés és légszomj mértéke.

Az ártalomcsökkentés lehetőségei

A leszokni szándékozók 8 százaléka tudja véglegesen lerakni a cigarettát szakmai támogatás igénybevételével.1 A nemzetközi és nemzeti szintű szabályozások ellenére továbbra is szembe kell nézni az ártalomcsökkentéssel kapcsolatos kihívásokkal azon felnőttek esetében, akik valamilyen ok miatt mégsem szoknak le a cigarettáról. Az ő számukra is van lehetőség arra, hogy tegyenek egy lépést előre az ártalomcsökkentés útján. Ma már több olyan füstmentes technológia elérhető számukra, melyek használata során nem történik égés, így sem füst, sem kátrány nem keletkezik. így a cigarettáról az ezekre az égés nélkül működő technológiákra való áttéréssel azok számára a felnőtt dohányzók számára is csökkenthetők az ártalmak, akik valamiért nem szoknak le.

A füstmentes technológiák közé tartozik az e-cigaretta (füst helyett nikotinpárát képez azáltal, hogy elektronikus úton felmelegíti a tartályában lévő nikotintartalmú folyadékot), a dohányhevítéses technológia (használata során csak annyi hő képződik, ami képes a dohány- és nikotinpárát felszabadítani, így égés hiányában nem keletkezik füst), és a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna is.

Azonban fontos tudni, hogy ezek a technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásuk még nem ismert, másrészt így is jut nikotin a szervezetbe. Tehát a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését továbbra is kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása jelenti.

A Nemzetközi Ártalomcsökkentési Társaság célkitűzései

Ha teljes mértékben megszüntethető lenne a dohányzás, a tüdődaganatok akár 90 százalékát meg lehetne előzni. A cigarettázás kerülése mellett a végleges leszokás továbbra is az orvostudomány által kínált leghatásosabb és legköltséghatékonyabb módszer a dohányzás ártalmainak csökkentésére. Ezért a szakemberek feladata, hogy a dohányzók és nemdohányzók figyelmét felhívják a cigarettázás káros hatásaira.

A tudományos bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy a cigarettánál potenciálisan kevésbé káros alternatívák használata (vagyis a dohányzás káros hatásainak csökkentése a füstmentes technológiák által) előrelépést jelenthet azon felnőttek számára, akik valamilyen ok miatt nem szoktak le a dohányzásról. Bár ez nem a legjobb módszer, mégis jobb megoldást jelent, mint a cigarettázás folytatása. Ha egy felnőtt dohányos valamilyen okból nem szokik le, az alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó technológiákra való váltással előrelépés érhető el az ártalomcsökkentés útján.

Tizenhat ország - köztük Magyarország - független szakértőinek részvételével alakult meg a Dohányzás Visszaszorításának és az Ártalmak Csökkentésének Nemzetközi Szövetsége (International Association on Smoking Control & Harm Reduction, SCOHRE), melynek fő célja az alternatív, potenciálisan alacsonyabb kockázattal járó füstmentes technológiák lehetőségeinek feltérképezése, valamint a dohányzás megelőzésére és csökkentésére szolgáló kockázatarányos szabályozások és új stratégiák (például oktatókampányok) kifejlesztése a társadalom egészségének fejlesztése érdekében.

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

1 Debreceni Dohányzás Leszokás Támogató Módszertani Központ - OKPI: A sikeres dohányzás leszokás elősegítésének lehetőségei az üzemorvosi gyakorlatban "A Foglalkozás-egészségügy aktuális kérdései " Debrecen 2017 Prof dr Horváth Ildikó, dr Fényes Márta Pataki Erika MSc. 

Források:

PRESS_RELEASE_30.11.2020_Founding_of_SCORE.pdf (nosmokesummit.org)

Dohányzás Fókuszpont. A Magyarországi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2019‐2020. évi hazai megvalósításáról. https://fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/sites/default/files/2020-08/01_MIDF_2020_Tanulmany_20200706.pdf

European Union. Attitudes of Europeans towards tobacco and electronic cigarettes. https://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/index.cfm/survey/getsurveydetail/instruments/special/surveyky/2240

Eurostat. A halálokokra vonatkozó statisztika. http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Causes_of_death_statistics/hu

WHO. Tobacco. https://www.who.int/health-topics/tobacco#tab=tab_1

https://ec.europa.eu/health/tobacco/overview_en

Doll R., Hill AB.: Smoking and carcinoma of the lung. British Medical Journal. 1950; 2(4682): 739-748.

Központi Statisztikai Hivatal. Halálozások a gyakoribb halálokok szerint (1990-). http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnh001.html

https://www.who.int/news-room/q-a-detail/tobacco-health-benefits-of-smoking-cessation 

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló