Dr. Ferenczi Enikő beszélgetett egy tünetmentes betegével - Harcosok Klubja videón

Daganatok.hu 2013. június 13.
Megosztás:

Június 11-én ismét orvos-beteg találkozót tartott a tüdőrákbetegek számára létrehozott Harcosok Klubja. Cikkünkben videón is megnézheti az elhangzott előadásokat: dr. Ferenczi Enikő egy harmadik éve kezelt, tünetmentes betegével beszélgetett, akinél mindeddig sikerült megakadályozni, hogy növekedjen, illetve továbbterjedjen a tüdőrák. Dr. Bíró Krisztina azokról az alternatív kezelésekről beszélt, amelyek népszerűek ugyan, de sok esetben kifejezetten ártalmasak lehetnek a betegek számára.

- Nagyon sokat tudunk ma már tenni annak érdekében, hogy a tüdőrákot megfékezzük. Gyógyítani ma ugyan még nem tudjuk ezt a betegséget, stabilizálni viszont igen. Ez azt jelenti, hogy a tüdőrákos beteg hosszú éveket tölthet el a családja körében, jó életminőségben. Júliát évek óta kezelem, és a kezdeti ijesztő helyzetből sikerült egy viszonylag panaszmentes állapotba eljutnunk. Nála is úgy indult a betegség, ahogyan általában szokott, vagyis teljesen váratlanul - kezdte a beszélgetést dr. Ferenczi Enikő, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet tüdőgyógyász és klinikai onkológus szakorvosa. 

- 2009 májusában, 54 évesen vettem észre először, hogy valami probléma van a légzésemmel. A családomban más tüdőrákos eset is előfordult, például a bátyámnál, akinél 2008-ban derült ki, hogy áttétes tüdőrákja van. Ő pár hónap múlva meg is halt. Édesapámnak szintén tüdőrákja volt, és ő is ebben halt meg. Tekintve, hogy 19 éves korom óta dohányoztam, nekem is az motoszkált a fejemben, hogy talán tüdőrák alakult ki nálam. Először a hagyományos, röntgennel végzett tüdőszűrésre mentem, ahol ugyan találtak valamit, de nem tudták pontosan, hogy mit. Ezután CT-vizsgálaton vettem részt. A pontos diagnózist végül sebészeti mintavétellel sikerült csak meghatározni, mert a hörgőtükrözés sem hozott megfelelő eredményt.

A kezelés 2010 januárjában, vagyis immár több mint 3 éve kezdődött. "A daganat kiterjedtsége miatt nem lehetett műtéttel indítani a kezelést. A kezdeti terápiás választás a hagyományos kemoterápiára, a taxán és a karboplatin kombinációjára esett. A két kemoterápiás szert azonban nem önmagában alkalmaztunk, hanem a daganatos erek kialakulását gátló gyógyszerrel kombinálva. A tüdő vérellátása igen gazdag, emiatt itt nagyon gyorsan és nagyon könnyen képesek növekedni a daganatok. Éppen ezt próbálja visszafogni az érképződésgátló terápia, amely a korábbiakhoz képest igen jó eredményeket hozott a tüdőrák kezelésében" - ismertette a kemoterápiával kombinált célzott kezelés hatásmechanizmusát Ferenczi doktornő.

A fenti gyógyszer-kombinációval két kezelést végeztek, amely után a CT-vizsgálat a tüdődaganat zsugorodását mutatta. Két újabb kezelés következett, ami újabb méretcsökkenést eredményezett. Ezután elhagyták a kemoterápiát, és kizárólag az érképződésgátló kezelést alkalmazták. "Szerencsénk volt, mert Júlia szervezete nagyon jól tolerálta ezt a fajta terápiát, és nem alakultak ki súlyos mellékhatások" - hangsúlyozta a főorvosnő.

Az érképződésgátló gyógyszerrel 36 kezelést végeztek, ezután azonban meg kellett változtatni a terápiát. Megjelent ugyanis egy olyan nyirokcsomó, amelynek szövettani elemzése a betegség újbóli előrehaladására utalt. "Változtattunk a kezelési protokollon, és jelenleg ismét stabil a betegség" - zárta a beszélgetést Ferenczi Enikő.

Kiegészítő és alternatív kezelések: mit és mikor érdemes elkerülni?

A beszélgetés után dr. Bíró Krisztina (Országos Onkológiai Intézet, "C" Belgyógyászati-Onkológiai és Klinikai Farmakológiai Osztály) következett. A főorvosnő azért kezdett el foglalkozni az onkológiai protokollokban nem szereplő módszerekkel, hogy ezekről is tudjon valamiféle információval szolgálni a betegeinek.

"Egy felmérés szerint a daganatos betegek 83%-a alkalmaz valamilyen egyéb módszert az orvos által javasolt terápia mellett. Azt azonban, hogy ezek milyen készítmények vagy módszerek, csak a betegek harmada beszéli meg az orvosával. Ennek általában két fő oka van: az egyik, hogy az orvos nem kérdez rá, a másik pedig, hogy a beteg fél az orvos elutasító magatartásától" - mondta a főorvosnő. A legjobb természetesen az, ha mindent megbeszélünk a kezelőorvosunkkal.

Bíró Krisztina részletesen ismertette a bizonyítékokon alapuló orvoslás alapelveit, majd kitért az alternatív kezelési módszerek veszélyeire, illetve azokra a gyógyszer-interakciókra, amelyek csökkenthetik egy-egy kezelés hatékonyságát. A fürtös poloskavész például nem ajánlott emlőrákban folytatott hormonkezelés mellett, mivel a gyógyszer az ösztrogénhatást gátló, a növény pedig ezzel ellentétes, fokozó hatást vált ki. Ugyanez igaz a fitoösztrogéneket tartalmazó szójára is.

A kombucha tea egyes esetekben máj- és veseelégtelenséget okozhat, a lucernamagok - vagy másnéven alfalfa - pedig a fehérvérsejtszám csökkenését. Az aloe külsőleg alkalmazva valóban hatékony, a rák gyógyítására azonban nem alkalmas. Az előadásban említésre került továbbá a B-17 vitamin, a béta-karotin és az E-vitamin, a Gerson-terápia és még számos további módszer.

Az alternatív és kiegészítő terápiákkal kapcsolatos fogalmi zavarról érdemes elolvasni Fülöp Bea újságíró nemrég megjelent interjúkönyvét. A könyvben olyan orvosok szólalnak meg, akik a hagyományos orvoslás mellett a beteg lelki folyamataival, természetgyógyászati megközelítésekkel, illetve különféle kiegészítő kezelésekkel is foglalkoznak, módszereiket azonban sosem a hagyományos onkológiai kezelések helyett, hanem azok mellett, minden esetben csak a kezelőorvossal egyeztetve ajánlják.

Bővebben a könyvről: Életbe vágó válaszok: ahol a klinikai orvoslás és a kiegészítő terápiák találkoznak

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló