A tüdőrák napjainkban is a daganatos betegségekkel összefüggő halálozások körülbelül 20%-áért felelős. Ennek egyik jelentős oka a késői diagnózis, amely vagy a korai stádiumban a tünetek hiánya, vagy a nem specifikus tünetek miatt jelent problémát.
A tüdőrák összeállítás tartalma:
A tüdő felépítése
A tüdőrák sajátosságai és tünetei
A tüdőrák típusai
A tüdőrák kialakulásának kockázati tényezői
A tüdőrák diagnosztikája
A tüdőrák kezelési lehetőségei
Adatok a tüdőrákról
A tüdőrák összeállítás nyitóoldala
A tüdőrákos betegek klubjának előadásai videón:
A júniusi előadások videófelvétele
A márciusi előadások videófelvétele
A decemberi előadások videófelvétele
A túlélés esélyét a tüdőrák stádiuma határozza meg. Az I. stádiumú tüdőrákos betegek körülbelül 50-60%-a, akik esetében a gyógyító célú kezelés szóba jöhet, 5 évig vagy tovább él. A IV. stádiumú tüdőrákban szenvedő betegeknél ez mindössze 3%, a kezelés pedig palliatív célú. Ezért a tüdőrák kimenetelének javítására irányuló stratégia kulcsfontosságú törekvése a minél korábbi diagnózis felállítása.
A tünetekkel járó tüdőrák korai diagnózisa
A tüdőrák tünetmentes, tüdőspecifikus tünetekkel (vérvérzés, köhögés, légszomj és mellkasi fájdalom) és nem specifikus tünetekkel (fogyás, fáradtság, étvágytalanság) járhat. E tünetek közül sok diagnosztikai kihívást jelent a klinikusok számára, ezért fontos a szakmai irányelv közzététele az alacsony dózisú komputertomográfiás szűrővizsgálat elvégzésének indikációival és idejével kapcsolatban, különös tekintettel a magas kockázatú (például dohányzó), tünetmentes lakosságra.
Alacsony dózisú komputertomográfiás (CT) szűrővizsgálat tünetmentes tüdőrák esetén
A tünetmentes tüdőrák szűrése az 1960-as években kezdődött, de csak a köpetcitológia és a mellkasröntgen szerepére korlátozódott, de ezek által sem sikerült csökkenteni a halálozási arányokat. A későbbiekben, az 1990-es években az alacsony dózisú komputertomográfiás szűrővizsgálat szerepe a tüdő rákos elváltozásainak kimutatásában egyre elterjedtebbé vált, és bebizonyosodott, hogy kedvezően befolyásolja a tüdődaganat negatív kimenetelét. Sajnálatos módon ezen szűrővizsgálat kihasználtsága továbbra is alacsony. Ennek egyik oka az az elterjedt és "téves" információ, hogy a tüdőszűrés bármely formája egészségkárosodást okozhat a sugárterhelés miatt. A biztonságos és hatékony alacsony dózisú komputertomográfiás szűrővizsgálat esetén azonban ez 70-90%-kal kevesebb, mint egy standard CT vizsgálatnál.
Összességében a tünetekkel járó tüdőrák diagnosztizálása is gyakran túl későn történik meg, így alapvető fontosságú mind a közvéleményt célzó felvilágosító kampány a szűrővizsgálat részvételi arányának növelése, mind pedig az egészségügyi szakemberek oktatása a korai diagnosztizálás javítása érdekében.
Forrás: https://www.clinicaloncologyonline.net
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
