Interjú dr. Szondy Klára tüdőgyógyász és klinikai onkológus szakorvossal

Dr. Szabó Rita 2021. július 15.
Megosztás:

Érdekes tény, hogy a nőknél előforduló tüdődaganat egyik formája, az adenocarcinóma 50%-a a nemdohányzóknál alakul ki, tehát a genetika és a stressz szerepe sem elhanyagolható - mondta lapunknak a tüdőrák kockázati tényezőivel kapcsolatban dr. Szondy Klára tüdőgyógyász és klinikai onkológus, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának klinikai főorvosa.

Milyen gyakoriak hazánkban a tüdőbetegségek?

A tüdőbetegségek - beleérve az asztmát (orvosi nevén asthma bronchiale) és a hörgők tartós, visszafordíthatatlan beszűkülésével járó krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD) - gyakoriságát csak becsülni tudjuk. Bizonyos statisztikák szerint Magyarországon a tüdőbetegek száma meghaladja az egy milliót, de erre csak a gyógyszerfogyasztási adatokból tudunk valamennyire következtetni, valószínűleg ettől sokkal több beteg van. A tüdődaganatokról pontosabb adataink vannak. Évente körülbelül 10 ezer új beteget diagnosztizálunk és majdnem ugyanennyi az általa okozott halálozás is. A jó kezelési lehetőségnek köszönhetően évről-évre mindig egy kicsit hosszabb a betegek túlélése.

A többi daganattal összehasonlítva milyen magas a tüdőrák halálozása?

Az összes daganattípus közül a tüdődaganaté még mindig az egyik legmagasabb, a férfiaknál minden esetben, a nőknél pedig néha az első, néha a második helyen áll.

Ennek az lehet az oka, hogy a betegséget későn diagnosztizálják vagy korlátozottabbak a kezelési lehetőségek?

Tulajdonképpen a kettő összefügg. Egyrészt, ha korábban fedeznénk fel és operálható lenne, akkor lényegesen jobbak lennének a túlélési arányok. Másrészt bármennyire is vannak nagyon jó kezelési lehetőségek, igazából a legjobb túlélők a radikálisan operált betegek. A korai diagnózist nehezíti, hogy miután a tüdőnek nincs idegvégződése, nagyon lassan alakulnak ki a tünetek. Általában akkor jelentkeznek korábban a tünetek, ha centrális, azaz központi elhelyezkedésű a daganat, de ilyenkor pont emiatt nem operálható.

A dohányzáson kívül még melyek a tüdődaganat leggyakoribb kiváltó okai?

A COPD szerepe nem elhanyagolható, általában ez a sorrend: dohányzás, COPD, tüdőrák. A légúti vírusok - ide tartozik az új koronavírus is - által okozott tüdőhegesedés, fibrózis is a tüdődaganat egyik "előfutára" lehet. Rákkeltő anyagok nem csak a cigaretta égéstermékében vannak. Bizonyos területeken még mindig jelentősebb mennyiségben található radon, de a különböző ipari szennyezőanyagok - króm, nikkel, akril-nitril - is jelen van a környezetünkben, főleg a nagyobb városokban. Érdekes tény, hogy a nőknél előforduló tüdődaganat egyik formája, az adenocarcinóma 50%-a a nemdohányzóknál alakul ki, tehát a genetika és a stressz szerepe sem elhanyagolható. Igazából mostanában, az immunterápiák korszakában jutottunk el oda, hogy kezdjük megérteni, a szennyezett levegőjű környezet és a nagymértékű stressz károsítja az immunrendszert, ezért emelkedik a tüdődaganatok (és más, például autoimmun betegségek) gyakorisága. Ismert, hogy a tüdődaganatos betegek 80-90%-a dohányzik, de a dohányosok csak kis százalékánál alakul ki a betegség. A genetikai tényezők is az etiológiai okok közé tartoznak. A táplálkozással és a testsúllyal azonban ez a fajta daganat nem hozható összefüggésbe.

Melyek a tüdődaganat legjellemzőbb tünetei, amikre fel kell figyelni?

A köhögés az egyik leggyakoribb tünet, a betegek 75-80%-ánál fordul elő. Ez lehet újonnan kialakuló vagy pedig a COPD-s beteg köhögési gyakorisága vagy mintája változik meg, sípoló jellegű nehézlégzés alakul ki. Jellemző tünet a vérköpés is. Ennek előfordulásakor már mindenki elmegy orvoshoz, de sajnálatos módon ezt a tünetet a magasan, centrálisan elhelyezkedő tüdődaganat okozza, ami emiatt nem mindig operálható. Fel kell figyelni a lázra, az általános tünetekre - ideértve a gyengeséget, a fáradékonyságot, az étvágytalanságot, a jelentősebb mértékű fogyást -, de gyakran a nyelési nehézség, a nyirokcsomó áttét okozta nyaki duzzanat, az endokrinológiai tünetek vagy az úgynevezett paraneopláziás szindróma, vagyis a daganatot kísérő tünetegyüttes kerül felismerésre.

Vajon a háziorvos egy nemdohányzó betegnél a kevésbé jellegzetes tünetek esetén milyen gyakran gondol a tüdőrákra?

Egy jól képzett háziorvos bizonyos tünetek esetén gondol arra, hogy tüdődaganat kivizsgálása irányába kell tovább lépni. A reumatológusoknál például már egy jól bevett szokás, hogy a nem múló, tisztázatlan eredetű vagy kezelésre nem reagáló vállfájdalom hátterében mindig keresni kell a pancoast, vagyis tüdőcsúcsi tumort, ami RTG-vizsgálattal sem mindig fedezhető fel, mert annyira a nyak hátsó szögletében helyezkedik el.

A tüdőszűrésnek van-e még szerepe a tüdődaganat diagnózisában?

Erről megoszlanak a vélemények. A tüdőszűrő hálózatok a TBC szűrésére alakultak, és az éves tüdőszűrő vizsgálattal nem feltétlenül lehet felfedezni a daganatot. De a korán felfedezett tüdődaganatok (kb. 10 %) többnyire a gondozókban, véletlenszerűen kerülnek kiszűrésre. Az USA-ban már működik az 55-70 év közötti, 30 csomagév (napi 3 doboz elszívása 10 éven keresztül vagy napi 1 doboz elszívása 30 éven keresztül) feletti dohányzók alacsony dózisú, kis sugárterhelésű CT-vizsgálata. Ha egy betegnél bármilyen eltérést vagy bizonytalan gócokat találnak, az irányelvben meghatározott gyakorisággal ellenőrzik. Ez a hazai gyakorlat is: ha egy CT-vizsgálattal véletlenszerűen kis gócot vagy árnyékot fedeznek fel, azt egy év múlva ellenőrizni kell.

Tüdődaganat esetén molekuláris genetikai vizsgálatra is szükség van?

Abszolút, olyannyira, hogy ismertek azok a gének, amik sérülnek, és az összes gyógyszerkutatás ezekre irányul, tehát a molekuláris genetikai vizsgálat a rutin diagnosztika része. Addig nem is szabályos a kezelés elkezdése, amíg a leggyakoribb mutációkat meg nem vizsgálják. Ha találnak egy úgynevezett driver, vagyis a daganatos burjánzást hajtó mutációt, akkor valószínűleg nem lesz másik mutáció. A dohányzással és a dohányfüsttel nagy valószínűséggel összefügg a K-Ras mutáció. Az EGFR mutációt hordozó tüdőrákok nagyon jól reagálnak a kevésbé ártalmas és célzott anti-EGFR kezelésre, ami hazánkban is elérhető.

Hogyan lehet a dohányzókat elérni és felhívni a figyelmüket a leszokásra és arra, hogy 30 csomagév felett ajánlott a vizsgálat?

A tüdőszűrő hálózatokban dolgozó szakemberek feladatai közé tartozik az is, hogy jelzést kell adniuk a dohányzásról való leszokás szükségességére, mert például elkezdődött a COPD kifejlődése. Amikor már igazolódott a tüdődaganat, az a nehezebb kérdés, mert egy minden bizonnyal szorongó embernél olyan betegséget diagnosztizáltunk, ami tovább erősíti a szorongását. Ebben a pillanatban az orvosnak kétféle feladata van. Ha operálható, akkor azonnal le kell szokni, ami néha szokott is sikerülni. Nem operálható esetben, a diagnózis közlésekor nem szoktam ezt kérni, mert tudom, hogy a pszichés stressz rosszabbat tesz az immunrendszerének és a harcnak, ami ezután vár rá, mint az a pár szál cigaretta. A legnehezebb feladatunk akkor van, amikor a beteg légzésfunkciója nagyon rossz és 60 szál cigarettát szív naponta. Őt kell úgy leszoktatni, hogy rövid időn belül altatható és műthető legyen, vagyis addig egy szálat se szívjon. A nikotinfüggőknél nem olyan egyszerű a kérdés, hogy élni vagy meghalni, és ekkor már késő elkezdni a leszoktatási programot is. Ezekben az esetekben jöhetnek szóba a hagyományos dohánytermékeknél alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstnélküli alternatív nikotinbeviteli eszközök.

A dohányzóknál van-e létjogosultsága az ártalomcsökkentésnek, a tüdődaganattól függetlenül?

Alapszabály, hogy mindenkit le kell(ene) szoktatni a dohányzásról a tüdőrák és az egyéb tüdőbetegségek kialakulásának megelőzése érdekében. A hazai megszorító intézkedések eredményesek, főleg a passzív dohányosokra nézve, de egyrészt a nikotinfüggőségnek genetikai oka van és egy olyan biokémiai folyamatot aktivál, ami enyhíti a depresszió, a szorongás tüneteit, másrészt a dohányzás egy viselkedési forma. Az ártalomcsökkentett füstmentes termékek tehát jó alternatívát jelenthetnek, mivel - a hagyományos dohánytermékekkel összehasonlítva - a sejtkárosító, citotoxikus hatásuk akár 90%-kal, a génkárosító hatásuk pedig akár 95%-kal alacsonyabb lehet. A rákkeltő anyagok száma is lényegesen kevesebb. Akit én mindenképpen át próbálok szoktatni, az az EGFR mutáns tüdőrákos. Ez tulajdonképpen egy jó prognózisú daganattípus, van rá gyógyszer, de ha a beteg dohányzik a kezelés mellett, rosszabb lesz az eredmény.

A dohányzó fiatalokat hogy lehet megcélozni?

Természetesen a legjobb az lenne, ha a fiatalok rá se szoknának, de a 15 év felettiek körébe már elég nagy a rászokási hajlam. Az ő leszoktatásuk érdekében az iskolákban igyekeznek a legkülönbözőbb módszerekkel sikereket elérni, hangsúlyozva a dohánytermékek károsságát és anyagi vonzatát. Ha egy 20 év feletti fiatalt nem lehetett az iskolai módszerekkel leszoktatni, akkor meg kell próbálni egy leszoktató programban való részvételt. Meglepő az angol népegészségügyi intézet (Public Health England) sajtóközleménye, ami 2020. március 4-én jelent meg "A tévhitek által táplált aggodalmak miatt félnek a dohányosok elektromos cigarettát használni" címmel, kiemelve, hogy helyes és támogatandó az az ártalomcsökkentést célul tűző egészségpolitika, amit alkalmaznak a dohányzás visszaszorítása érdekében. Támogatandónak tartják azokat a kezdeményezéseket, amelyek igyekeznek rábírni a dohányosokat, hogy térjenek át az alternatív, füstmentes termékek használatára, amennyiben nem szoknak le a cigarettáról.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló