PET/CT a nőgyógyászati daganatok diagnosztikájában

Daganatok.hu 2012. július 6.
Megosztás:

Évente közel 5000 nőnél fedeznek fel a nemi szerveket érintő rosszindulatú daganatot hazánkban, melyek leggyakoribb kiindulási helyei a méhnyálkahártya, a méhnyak és a petefészek. A petefészekrák az ötödik leggyakoribb daganat a nők körében, a méhnyakrák pedig a 20 és 65 év közötti nők körében fordul elő elsősorban, évente megközelítőleg 1000 esetben kerül felismerésre. PET/CT-vel akár már a 3 milliméteres rosszindulatú daganatos elváltozások is felfedezhetőek.

A PET/CT vizsgálatról

A PET/CT készülék egyesíti a pozitron-emissziós tomográf (PET) és komputer tomográf (CT) előnyeit. A rákos sejtek a működésük során sokkal több cukrot használnak fel, mint az egészségesek és így azoktól elkülöníthetők. A páciens a vizsgálatot megelőzően intravénásan egy FDG nevű anyagot kap (ez szőlőcukor molekulához kapcsolt radioaktív fluor izotóp). A PET kamera érzékeli azt, ahol ez az anyag felhalmozódik, itt ugyanis a fokozott anyagcseréjű sejtek sokkal több cukrot kebeleznek be, mint a környezetükben lévő normálisak. Az egy időben készülő CT-felvételek pedig megmutatják, hogy a szervezetben hol történik mindez. A PET/CT-vel akár már a 3 milliméteres rosszindulatú daganatos elváltozás is felfedezhető.

Petefészekrák

A petefészekrák az ötödik leggyakoribb daganat a nők körében. Hozzávetőlegesen a rákos megbetegedések 5%-át teszi ki. A betegség korai felismerésében nehézséget jelent, hogy későn ad tüneteket. Az elsődleges kivizsgálás része az ultrahang-, és CT-vizsgálat, illetve ún. tumormarker-meghatározás, mely vérmintából történik. Biztos diagnózis a petefészekből vett szövetminta vizsgálatával állítható fel.

A PET/CT-nek az elsődleges kivizsgálás során szerepe lehet a betegség kiterjedtségének pontos megállapításában. Mivel egész-test vizsgálat történik, egy vizsgálattal megállapítható, hogy a hasüregen belül, vagy távoli szervekben (pl. a tüdőben) keletkezett-e már áttét.

A nem korai stádiumban felismert esetekben az elsődleges sebészeti- és kemoterápiát követően az esetek 75%-ban következik be a betegség kiújulása. Míg a tumormarker kóros megemelkedése jelezheti a betegség kiújulását, nem ad információt annak helyéről. A PET/CT az új daganatos gócok kimutatását és lokalizálását a tumormarker-emelkedéssel nem járó esetekben is képes elvégezni.

Összehasonlító vizsgálatok szerint PET/CT-vel a kiújulások 90%-a, míg CT-vel mindössze 60%-a ismerhető fel.

Méhnyakrák

A méhnyakrák a 20 és 65 év közötti nők körében fordul elő elsősorban. Magyarországon évente megközelítőleg 1000 esetben kerül felismerésre. Az elsődleges kivizsgálás része a méhnyakból történő kenetvétel, mellyel már a rákelőző állapot is felismerhető. Későbbi stádiumban ultrahang-vizsgálattal áttekinthetők a belső nemi szervek. CT-vizsgálattal meghatározható a betegség kismedencei kiterjedése. A diagnózishoz itt is szövettani mintavétel szükséges.

A PET/CT-vizsgálatnak az elsődleges kivizsgálás során azokban az esetekben lehet szerepe, amikor a "hagyományos" képalkotó módszerek nem nyújtanak egyértelmű eredményt.

A műtét során mérhető fel legpontosabban a betegség stádiuma, hiszen ebben az esetben a sebész közvetlen vizuális kapcsolatba kerül a daganat által érintett régiókkal, amelyekből szövettani vizsgálatra mintát is vehet. Az így nyert stádiumfelmérés alapján a hagyományos képalkotókkal történő stádium-megállapítás mindössze 60%-os pontosságú. A fel nem ismert nyirokcsomó-áttétek okozzák a legtöbb diagnosztikai problémát.

Tanulmányok szerint a PET/CT-vizsgálat érzékenysége a nyirokcsomókban megjelenő áttétek felismerésére közel duplája az MRI-vizsgálaténak, emiatt sok esetben döntő információkhoz juttathatja a kezelőorvost.

További információk itt olvashatóak a PET/CT vizsgálat részleteiről.

Miben segítenek Önnek az Oncompass Medicine szakemberei?

Az Oncompass Medicine molekuláris diagnosztikai laboratóriuma és információs központja az elmúlt több mint egy évtized genomikai kutatási eredményeit és molekuláris diagnosztikai módszereit alkalmazva igyekszik megtalálni a daganatos betegségben szenvedők számára az adott időpontban legmegfelelőbb kezelési lehetőségeket.

Ezek egyaránt lehetnek a hagyományosan alkalmazott kezelési módszerek - kemoterápia vagy sugárterápia - lehetnek azonban olyan célzott daganatellenes gyógyszerek is, amelyek kifejezetten az adott daganat kialakulásában oki szerepet játszó, meghibásodott génekre hatnak. Annak eldöntésére, hogy alkalmazható-e egy betegnél célzott kezelés, vagy épp ellenkezőleg, ez semmiképp nem javasolt a számára a megfelelő gyógyszercélpont hiánya miatt, molekuláris diagnosztikai vizsgálatokat végzünk.

Legújabb szolgáltatásunk keretében folyamatosan segítjük a betegek kezelésében résztvevő onkológusokat abban, hogy pácienseiket az aktuálisan elérhető legjobb kezelésben részesítsék: dinamikus döntéstámogatási rendszerünk többek között arról nyújt információt, hogy terápiaváltás esetén, abban az adott pillanatban milyen célzott kezeléssel kapcsolatban áll rendelkezésre a legtöbb információ a következő terápiás vonalban.

A hozzánk forduló és akár 5 éven át is kísért betegeink így egészen biztosak lehetnek abban, hogy ott és akkor a számukra legmegfelelőbb kezelést kapják, a döntés meghozatala ugyanis a páciens molekuláris diagnosztikai profiljának és a célzott kezelésekről rendelkezésre álló összes orvosi adat részletes informatikai elemzése alapján történik.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.