Valódi újdonság a rákgyógyításban: molekuláris diagnosztikai vizsgálatok a célzott kezelések hatékonyságbecslésére

Daganatok.hu 2011. augusztus 10.
Megosztás:

Napjaink rákgyógyításában egyszerre kétféle, forradalminak is bátran nevezhető változás zajlik párhuzamosan. Az egyik, hogy sorra jelennek meg azok a gyógyszerek, amelyekkel egy-egy génmutációt - pontosabban az emiatt hibásan termelődő fehérjét - megcélozva, sokszor igen jó eredményekkel kezelhetőek a rákbetegek. A másik, ennél talán még nagyobb horderejű változás, hogy kiderült: a már kifejlesztett gyógyszerek nemcsak azokban a ráktípusokban képesek célzottan hatni, amelyekre eredetileg törzskönyvezték őket, hanem a megfelelő mutációt hordozó bármelyik másik ráktípusban is. A célzott kezelések szempontjából mára tehát elavult a rákféleségek hagyományos, anatómiai és szövettani beosztáson alapuló csoportosítása: nem az a lényeg, hogy mell-, tüdő-, vagy vastagbélrákról van-e szó, hanem az, hogy milyen mutációkat hordoz a daganatsejtek génállománya. Az igazi újdonságot így az jelenti a rák modern kezelésében, amikor egy-egy célzott gyógyszert azokban a ráktípusokban is sikeresen alkalmazunk, amelyekre még nincs is törzskönyvezve a készítmény.

A gyógyszerek tesztelésére szolgáló klinikai vizsgálatok egészen a legutóbbi időkig úgy zajlottak, hogy mindig egy-egy ráktípus, például a mellrák vagy a tüdőrák (illetve ezek altípusai, például a kissejtes vagy nem-kissejtes tüdőrák) kezelésére próbálták alkalmazni a célzott szereket. Mivel azonban a modern rákellenes készítmények mindig a különféle mutációk miatt meghibásodott fehérjékre hatnak (gátolva ezzel a rák kialakulásáért felelős jelátviteli folyamatokat, vagyis a "növekedj és osztódj" parancs sejtmagba történő eljutását), sok esetben olyankor is sikerrel alkalmazhatóak, amikor szövettanilag egy másik, a mutációt tekintve azonban ugyanolyan ráktípusról van szó.

Ilyenek például a HER2-pozitív mellrákok és gyomorrákok, ahol ma már az ellenük alkalmazott célzott gyógyszer törzskönyve is követi a klinikailag igazolt eredményeket. A gyógyszer mindkét ráktípusban egyformán hatékony (ha a HER2-fehérje egy bizonyos mennyiség felett van jelen a daganatsejtek felszínén), és ugyanez érvényes számos másik célzott szerre is. Az EGFR mutációját hordozó tüdőrákok például jó eséllyel reagálni fognak az EGFR-gátló készítményekre, függetlenül attól, hogy kissejtes vagy nem-kissejtes tüdőrákról, mirigyhám-eredetű daganatról (adenokarcinóma) vagy laphámrákos (planocelluláris) típusról van-e szó.

Hazánkban - és a világ egyéb részein is - ma még gyakorta igen komoly, adminisztratív jellegű nehézségekkel kell szembenézni azokban az esetekben, amikor egy célzott gyógyszert a törzskönyvi javallattól eltérően próbálnak meg alkalmazni. Egyedi méltányossági kérelemmel azonban ilyenkor is elérhető lehet a kezelés, néha pedig maguk a gyógyszergyárak finanszírozzák a kezelésünket, egy bizonyos ideig. Egy további lehetőség, amikor egyszemélyes klinikai vizsgálatot indítanak a számunkra: ez a gyógyszergyárak számára is igen előnyös, hiszen a cégek ilyenkor klinikailag igazolt adatokat nyerhetnek arról, hogy készítményük az eredeti törzskönyv mellett más ráktípusokban is hatásosan alkalmazható.

Feltétlenül érdemes tehát utánajárnunk, hogy jelen van-e nálunk az a mutáció, amely lehetővé tenné rákbetegségünk hatékony és valóban sikeres kezelését!

Mire van szükség ahhoz, hogy előre kideríthető legyen a gyógyszerek hatékonysága?

Ahhoz, hogy előre megjósolható legyen egy célzott gyógyszer várható hatékonysága vagy hatástalansága, molekuláris diagnosztikai vizsgálatra van szükség. A KPS Diagnosztika szakemberei ennek során európai viszonylatban is kiemelkedőnek számító pontossággal és precizitással vizsgálják át az Ön génállományának meghatározott szakaszait.

Amennyiben azonosításra kerül az a mutáció (egy úgynevezett pozitív biomarker), amely előrejelzi egy-egy célzott szer hatékonyságát, akkor Önnél egy bizonyos eséllyel hatni fog a rákgyógyszer. Ha pedig egy negatív biomarkert azonosítanak (ez egy olyan mutáció, amelyről bizonyos ráktípusok és gyógyszerek esetén ismert, hogy akadályozzák a gyógyszerhatékonyságot), akkor 100%-os biztonsággal megmondható, hogy az Ön esetében nem érdemes egy bizonyos fajta célzott kezeléssel próbálkozni. Előfordulhat, hogy ebben az esetben a kemoterápia lesz a leghatékonyabb megoldás, így ez az információ sem tekinthető haszontalannak a legmegfelelőbb kezelés kiválasztása szempontjából.

Mindez hatalmas újdonságot jelent a rákgyógyítás korábbi, akár csak néhány évvel ezelőtti gyakorlatához képest. Mostanáig az volt a helyzet, hogy az onkológusok rendelkezésére állt néhány célzott szer, amelyeket csak bizonyos ráktípusokban lehetett alkalmazni. Például, ha valakinek igazoltan HER2-pozitív volt az emlődaganata, akkor megkaphatta a HER2-ellenes kezelést. Ez részben már napjainkra is megváltozott, a következő néhány évben pedig gyökeres átalakulás várható a célzott daganatterápia területén. Már jelenleg is vannak olyan hazai példák, ahol sikerrel alkalmazták a célzott kezelést olyan ráktípusokban is, amelyekben a célzott szer nem volt törzskönyvezett. A közeljövőben egymás után fognak megjelenni a különféle újabb célzott gyógyszerek, ezzel párhuzamosan pedig egyre biztosabban lehet majd tudni, hogy mely ráktípusokban lesz hatékony egy készítmény, és melyekben nem. A célzott kezelések hazai sikertörténeteiről az alábbi cikkekben olvashat bővebben:

Néha az elsőre teljesen reménytelennek tűnő esetek is kezelhetők - M. Kovács Antal története

Milánóból Budapestre és vissza: egy olasz nőbeteg története

"Lázár-effektusnak is nevezik, ami néha történik"

Fulladás helyett jó életminőséget adott a célzott kezelés

Néha az egy százaléknyi esély jelenti a gyógyulást

A rákkal összefüggő mutációk egy részénél ma már pontosan tudjuk, hogy mekkora arányban jellemzőek az egyes, eltérő anatómiai és szövettani egységekben kialakuló daganatokra. A tüdőráknál például ismert, hogy az EGFR nevű gén hibája a mirigyhámból kiinduló adenokarcinómák 14%-ára és a laphámrákos tüdőrákok 1%-ára jellemző. A nem-kissejtes és a kissejtes típusoknál ugyancsak ismert ez az arány: a nem-kissejtes esetek 7, míg a kissejtes tüdőrákok 4%-a tekinthető EGFR-mutáns daganatnak.

Az EGFR-mutáns tüdőrákok kezelésére pedig már jelenleg is rendelkezünk célzott gyógyszerrel: ez azt jelenti, hogy ha Ön épp laphámrákos tüdőrákban betegedett meg, de EGFR-mutáns (amelyre tehát egy a százhoz esélye van), akkor már most is elérhető az a gyógyszer, amellyel Önt hatékonyan lehet kezelni. Bár az 1%-os esély elsőre csekélyke valószínűségnek tűnik, korántsem kevés azonban akkor, ha laphámrákos tüdőrák esetén éppen Önnél van jelen az EGFR mutációja. A hatékony kezelés 1%-os esélye ekkor akár 100%-ra is átváltozhat, Ön tehát sikeresen felépülhet daganatos betegségéből.

Az EGFR mutációja csak egyetlen példa a sok közül. A rákkal összefüggésbe hozható mutációk ugyanis változó gyakorisággal vannak jelen a különféle szövettani típusú daganatokban. Lesz olyan, ahol ez a gyakoriság 25%, 5% vagy éppen 2,5%. Olyan is bőven akad, ahol éppen az imént említett 1%-nyi eséllyel lesz jelen egy adott mutáció. Ez érvényes például a hámeredetű daganatokra, hiszen ismert, hogy ezeknél a tumoroknál mindössze 100 gén romolhat el, és nem több. Ezeknél a daganatoknál így minden esetben éppen 1%-os eséllyel fordulnak majd elő a gyógyszerhatékonyságot lehetővé tevő mutációk.

A százalékos értékeket valódi halálesetekre "lefordítva" rögtön világossá válik, hogy milyen arányokról is van szó valójában. Az ALK/EML4 mutációja például a vastagbélrákos esetek 2,5%-ára jellemző. Ha az európai uniós vastagbélrák-halálozást tekintjük, akkor ez évi 6000 embert jelent. Vagyis, 6000 ember hal meg az Európai Unióban úgy, hogy akár már most is meg lehetne őket menteni. Hiszen, jelen pillanatban is rendelkezünk olyan célzott gyógyszerrel, amely az ALK/EML4 hibás fehérjetermékére hat. A vastagbélrák ALK/EML4 mutációt hordozó fajtái így célzottan is kezelhetőek, aminek mindössze az a feltétele, hogy épp ez a mutáció legyen jelen a daganatban. Tudnunk kell azt is, hogy ezeknél a betegeknél a jövőben sem lesz jelen másik génhiba, őket tehát csakis az ALK/EML4 fehérjetermékét megcélzó gyógyszerrel lehet majd kezelni, és semmi mással.

Egy másik példa a HER2 mutációja, amely 5%-os gyakorisággal fordul elő vastagbélrákban. Ez az előzőnek éppen a dupláját, vagyis évi 12 000 vastagbélrákos halálesetet jelent az EU-ban. A hasnyálmirigyráknál szintén érintett lehet a HER2 fehérje, bár itt nem a HER2 mutációja, hanem a gén felsokszorozódása fordul elő 25%-os gyakorisággal. Ez évi 8700 hasnyálmirigyrákos halálesetet jelent évente, amely a már ma is rendelkezésre álló HER2-ellenes gyógyszerrel lenne megelőzhető.

A KPS Diagnosztika szakembereinek egyik legfőbb célja, hogy az említett egy százalékos esélyeket se hagyják veszendő menni. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy Ön felvegye velünk a kapcsolatot, és e-mailben vagy telefonon jelentkezzen a molekuláris diagnosztikai vizsgálatra. Előzetesen egy konzultáció keretében nézzük át leleteit, majd válaszolunk a kérdéseire, és felmérjük, hogy mely mutációk vizsgálatára lehet szükség. Konzultációnkra az alábbi linken kattintva jelentkezhet:

Jelentkezés molekuláris diagnosztikai konzultációra
 

(X)

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló