A célzott daganatterápiás készítmények típusai

2010. május 31.
Megosztás:

Mi a célzott daganatterápiás készítmények hatásmechanizmusa, milyen típusai vannak ezeknek a készítmények, és mi a különbség a receptorok és a sejten belüli jelátviteli folyamatok gátlása között? Összefoglaló cikk a célzott daganatterápiás szerekről.

Receptorgátláson alapuló készítmények

A daganatos betegségek egyes csoportját az okozza, hogy "meghibásodnak" a sejtek felszínén elhelyezkedő jelfogó receptorokat kódoló gének. A sejtfelszínről ezekben az esetekben folyamatosan olyan ingerület vezetődik a sejtmagba, amely a sejtet osztódásra készteti. Az első, receptorgátlásra kifejlesztett molekula egy monoklonális antitest volt, melyet a B-nyiroksejtek felszínén elhelyezkedő CD20-as receptor gátlására alkottak meg: ennek hatásosságát 1997-ben sikerült non-Hodgkin limfómában igazolni.

De ilyen például az emlőrákok és a gyomorrákok egy részének kiváltásáért felelős HER2 receptormolekula génjének hibája is. Ez a génhiba a sejtek felszínén a normálisnál nagyságrendekkel több HER2 receptormolekula megjelenését okozza, ami a sejt szabályozatlan, kóros osztódásához vezet. A HER2-státusz vizsgálata ma már gyakorlatilag az összes emlőrákos beteg esetén megtörténik.

Az EGF (hámnövekedési faktor) receptormolekula génjének meghibásodása (megsokszorozódása vagy léziója) vastagbéldaganatokban, a tüdődaganatok esetén pedig leggyakrabban a nem dohányzó tüdőrákosokban fordul elő. Az összes tüdőrákos eset közül 14 százalékban ez a génhiba áll a tüdőrák kialakulásának hátterében. Ennek a génhibának a jelenléte 100 százalékban előre jelzi a célzott biológiai terápia sikerét. Ez a kezelés tüdődaganat esetén ma egyelőre csak egyedi méltányossággal érhető el.

A sejten belüli jelátviteli folyamatok gátlása

Ha a jelátviteli folyamatban nem a sejtfelszíni receptor hibás működése vagy megsokszorozódott jelenléte okozza a hibás jelet, vagyis ha a receptor "alatt" helyezkedik el a hibásan működő fehérjemolekula, akkor hatástalan magát a receptort gátolni, hiszen a sejtet osztódásra sarkalló hibás jel, a jelátviteli út későbbi szakaszán folyamatosan újraképződik. A jelátviteli utak sejten belüli szakászának gátlása úgyszintén megoldható, nagyon fontos tehát meghatározni, hogy egy bizonyos daganattípusban a jelátvitel út melyik pontján van a hiba, hiszen az e feletti pontok gátlása minden esetben eredménytelen lesz. Erre példa az úgynevezett KRAS-gén mutációja, amely az EGF-receptor gátlása mellett is a daganatos sejtek állandó osztódásához vezet. Hatástalan tehát az anti EGF-receptor kezelés, ha a KRAS-gén is hibás fehérjét termel. Mindez az EGF-receptor-ellenes készítmények alkalmazási területét szűkíti. Vastagbéldaganatok májáttétei például a vártnál kisebb gyakorisággal hordozzák a KRAS-gén mutációját, ezért az EGF-receptor gátlására jól reagálnak ezek a metasztázisok: akár 30 százalékuk is műthető állapotba hozható, ami az egyébként néhány hónapos túlélési időt mintegy 5 évvel képes meghosszabbítani.

Az érképződés gátlása

A fentiek értelmében nem tekinthető személyre szabott kezelésnek az érképződés gátlása, hiszen előzetes vizsgálatokkal nem lehet a reagáló betegeket kiválasztani. Az egészséges szervezetben viszonylag ritkán képződnek új erek, a növekvő daganatnak azonban egy bizonyos méret elérése után saját érhálózatra lesz szüksége, hogy tápanyag-, illetve oxigénellátását biztosítani tudja. Ez az érhálózat a daganatos sejtek által termelt érképződésért felelős növekedési faktor (VEGF) hatására kezd kialakulni. A VEGF gátlásával többfajta daganattípusban is megakadályozható a saját vérellátó hálózat kialakulása, ezáltal csökkenthető az áttétképződés kockázata.

Egyre több célzott terápiás készítmény várható

Az első célzott terápiás gyógyszert az úgynevezett Philadelphia kromoszómáról átíródó hibás fehérjemolekula gátlására fejtették ki. Ez a genetikai hiba krónikus myeloid leukémiához vezet. Míg a 2000-es évek elején egyetlen célzott daganatterápiás készítmény volt elérhető, ma mintegy 10 ilyen gyógyszer van forgalomban. A közeljövőben az intenzív kutatásoknak köszönhetően ennek a számnak az ugrásszerű emelkedése várható. A későbbiekben a gyógyszerek várhatóan nem daganattípusokra, hanem a különböző célpontokra lesznek törzskönyvezve. Ez hatalmas forradalmat fog elindítani az onkológiában, hiszen akkor a klinikai vizsgálatokat sem daganattípusokra, hanem az illető molekuláris célpontokra végzik majd.

Az írás Dr. Peták István és Dr. Schwab Richárd a Magyar Rákellenes Liga szervezésében 2010. május 11-én a Millenáris Parkban tartott előadása alapján készült.

Miben segítenek Önnek az Oncompass Medicine szakemberei?

Az Oncompass Medicine molekuláris diagnosztikai laboratóriuma és információs központja az elmúlt több mint egy évtized genomikai kutatási eredményeit és molekuláris diagnosztikai módszereit alkalmazva igyekszik megtalálni a daganatos betegségben szenvedők számára az adott időpontban legmegfelelőbb kezelési lehetőségeket.

Ezek egyaránt lehetnek a hagyományosan alkalmazott kezelési módszerek - kemoterápia vagy sugárterápia - lehetnek azonban olyan célzott daganatellenes gyógyszerek is, amelyek kifejezetten az adott daganat kialakulásában oki szerepet játszó, meghibásodott génekre hatnak. Annak eldöntésére, hogy alkalmazható-e egy betegnél célzott kezelés, vagy épp ellenkezőleg, ez semmiképp nem javasolt a számára a megfelelő gyógyszercélpont hiánya miatt, molekuláris diagnosztikai vizsgálatokat végzünk.

Legújabb szolgáltatásunk keretében folyamatosan segítjük a betegek kezelésében résztvevő onkológusokat abban, hogy pácienseiket az aktuálisan elérhető legjobb kezelésben részesítsék: dinamikus döntéstámogatási rendszerünk többek között arról nyújt információt, hogy terápiaváltás esetén, abban az adott pillanatban milyen célzott kezeléssel kapcsolatban áll rendelkezésre a legtöbb információ a következő terápiás vonalban.

A hozzánk forduló és akár 5 éven át is kísért betegeink így egészen biztosak lehetnek abban, hogy ott és akkor a számukra legmegfelelőbb kezelést kapják, a döntés meghozatala ugyanis a páciens molekuláris diagnosztikai profiljának és a célzott kezelésekről rendelkezésre álló összes orvosi adat részletes informatikai elemzése alapján történik.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.