Európai összefogás az emlőrák ellen

A nők körében az emlőrák a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedés. Európában körülbelül minden tizedik nő érintett valamilyen formában. Ezért nagyon fontos a rendszeres és alapos szűrővizsgálat biztosítása, a minél korábbi diagnózis lehetősége, a hatékony kezelés kidolgozása és a mindenki számára érthető kommunikációs kapcsolat létrejötte, különösen a szakemberek és a betegek között.

A szűrővizsgálat eredményeinek közlésmódja

Már a 2004-ben az Európai Unió által életre hívott Klinikai Vizsgálati Irányelvekben (Clinical Trials Directive) is szerepel egy kitétel a szűrővizsgálati eredmények közlésmódjára vonatkozóan. A téma az idei konferencián is előtérbe került, és két vizsgálatról is beszámoltak. Az egyikben azt próbálták feltárni, hogy a betegek és az orvosaik mely információátadási formát preferálják a leginkább. Kiderült, hogy a páciensek nagy része postai úton várná az állapotára vonatkozó tájékoztatást. Negyven százalékuk szívesebben hallaná ezt egy hozzáértő szakember szájából, míg a maradék tíz százalék a telefonos értesítést választaná. Ezzel szemben a szakemberek nyolcvan százaléka vélekedik úgy, hogy az értesítést a korházban kellene megkapnia a betegnek. Továbbá, a betegek többsége (42%) úgy gondolja, hogy halálesetet követően a legközelebbi hozzátartozóval közölni kellene a pontos diagnózist, míg ezzel az orvosoknak csak igen kis százaléka (27%) ért egyet.

A másik beszámoló az orvosi szaknyelv és a köznyelv közötti kommunikációs gát csökkentésének kísérleteiről hangzott el. A fő cél az, hogy a betegek a kezelőorvostól kapott információból minél teljesebb és pontosabb képet kaphassanak állapotukra vonatkozóan. Ennek érdekében a Francia Rákellenes Liga egyetemekkel együttműködve megalkotott egy úgynevezett "orvos-beteg" szótárat, amelyet különböző internetes fórumok és egészségügyi honlapok nyelvezete alapján készítettek el. Megjelenése jövőre várható, s amennyiben használata ténylegesen elősegíti az információátadást, tervbe vették a francia-angol változat megírását is.

Az emlőrák konferenciákon hagyományosan díjazzák a tudomány és a művészet között kapcsolatot teremtő legszebb alkotásokat, ami szintén élesen kapcsolódik a fenti témához, ezzel is jelezve annak fontosságát. Az idei díjat egy ír édesanya nyerte, aki hétéves kisfia szemszögéből ábrázolta betegségével kapcsolatos tapasztalatait, hogy ezzel segítsen más, hasonló helyzetbe kerülő családoknak átvészelni a betegség diagnosztizálását követő időszakot.

Emlőrákhelyzet ma

A konferencia egyik nagyobb szabású témaköre egyes, az emlőrákkal jellemzően összefüggésbe hozható néhány tényező áttekintésére, illetve a diagnosztikai módszerek gyorsítására és hatékonyságának növelésére helyezte a hangsúlyt.

Kiderült például, hogy az életkor - mint általában egyéb betegségek esetén - fontos szerepet játszik az emlőrák lefolyásában, de valamely oknál fogva éppen ellenkezőleg hat, mint azt várnánk. Az egyik kutatócsoport előadója azt a megdöbbentő bejelentést tette, hogy a betegségből való felépülés valószínűsége annyiszor öt százalékkal csökken, ahány évvel a beteg negyvenöt éves kora előtt, illetve után fedezik fel a kórt. Ez tulajdonképpen azt jelentené, hogy egy harminc- és egy hatvanéves páciens ugyanazokkal a kilátásokkal néz szembe a betegséggel. A jelenség vizsgálata során nem találtak összefüggést olyan egyéb faktorokkal - mint például a tumor mérete, lokalizációja, a beteg életformája, a kezelés típusa stb. -, amelyek egy idősebb beteg esetén kedvezőtlenebbül befolyásolhatják a kezelés kimenetelét.

Egy másik bejelentés a hormonpótló terápiákkal kapcsolatos. Ezeket általában a változókorba lépő nőknek szokták javasolni, mert segít átlendülni annak nehézségein és csökkenti a klimax után mutatkozó bizonyos egészségügyi problémák kialakulásának esélyét. Az utóbbi időszakban azonban fény derült arra is, hogy a különböző hormonpótló eljárások - bár eltérő mértékben - szignifikánsan megnövelik bizonyos emlőráktípusok kifejlődésének kockázatát. A kutatók kimutatták azt is, hogy a kockázatnövekedés a terápia befejeztével csökken, majd öt év elteltével visszaáll arra a szintre, ami a hormonpótlásban soha nem részesült hölgyeket jellemzi.

A konferencián felmerültek olyan problémák is, amelyek az egészségügyi rendszer oldaláról közelítik meg a kérdést. Európa-szerte csak kevés olyan központ áll a betegek rendelkezésére, ahol valóban a legkorszerűbb komplex kezelésben részesülhetnek. Ebből a szempontból a betegség diagnosztizálása és az első kezelés között eltelt időtartam (a legtöbb európai országban két hónap is lehet), a rákellenes szerek előállításának és megtérülésének költségei, illetve az azokra valójában jogosult betegek meghatározásának hiányosságai, valamint az európai országok nemzeti egészségügyi rendszereiben mutatkozó nagyfokú eltérések okozzák a legnagyobb gondot. Ezek orvoslására is próbáltak megoldást találni mind a konferencia keretein belül (lásd később), mind pedig erre irányuló kísérleti eljárásokon keresztül. Holland orvoscsoportoknak például sikerült - egyedülálló módon - a diagnózistól a kezelés megkezdéséig tartó időt mindössze két hétre, a műtétre való várakozás időtartamát pedig mindössze három hétre lerövidíteniük.

Kutatás

Hol tart napjainkban maga az emlőrák-kutatás? Hogyan lehetne segíteni fejlődését? Természetesen ezek a kérdések sem maradhattak áttekintés nélkül.

Az emlőrák esetében is - mint általában minden tumoros elváltozás kapcsán - nagy figyelmet fordítanak a genetikai tényezők feltárására. Bizonyos például, hogy az emlőrákok öt-tíz százalékának hátterében örökölt hajlam rejtőzik. Egyelőre eme fogékonyságnak csupán a húsz százalékáért felelős két gént (BRCA1 és BRCA2) sikerült azonosítani. Nemrégiben azonban létrehoztak egy adatbankot, a COSMIC-ot (Catalogue Of Somatic Mutations In Cancer), amely sokban segítheti a tudósok kutatómunkáját, nagy mennyiségű, rendszerezett információtartalma révén.

Terápia

A tumorellenes terápia az emlőrák esetében is a rákos sejtek szaporodását valamiképpen gátló hatóanyagok fejlesztését célozza. Az egyik legújabbnak számító terápia két kemoterápiás szer kombinált alkalmazása. Közülük az újabb a daganat növekedéséhez szükséges új erek kialakulását akadályozza (ún. angiogenezis-gátló szer). A régebb óta alkalmazott pedig a tumorsejtek osztódásának gátlásán keresztül hat. A terápiát egyelőre áttétes emlőrákos betegeken tesztelték, amely más szerekhez viszonyítva - a betegség rosszabbra fordulása nélkül - majdnem kétszeresére növelte a páciensek túlélési idejét. Mellékhatásként magas vérnyomásról és vérzékenységről számoltak be.

A jövő egyes lehetséges gyógyszereit azonban - akármilyen furcsán hangzik is - nem specifikusan a mellrák ellen fejlesztették ki. A kutatók felfigyeltek két hatóanyag olyan jótékony mellékhatásaira, amelynek alapján ezeket talán sikeresen lehet alkalmazni emlőrák-terápiában is. Az egyiket például mint csontritkulás-ellenes gyógyszert alkalmazták először, de egy felmérés során kiderült, hogy 76 százalékkal csökkenti az emlőrák kialakulásának kockázatát (noha súlyos mellékhatásai egyelőre nem teszik lehetővé ezirányú alkalmazhatóságát).

A Nizzai Manifesztum

A konferencia talán legfontosabb mozzanata az volt, hogy a résztvevők - kutatók, orvosok, betegek - együttesen kidolgozták a Nizzai Manifesztumot, amely az emlőrákban szenvedő betegek ellátásának javítására irányuló célokat fogalmaz meg. Ennek azért van különösen nagy jelentősége, mert ez az egyetlen olyan dokumentum, amely az emlőrák összes érintettjének véleményét, nézőpontját reprezentálja. Legfőbb pontjai: az európai szűrőprogram javítása, az emlőrákkal kapcsolatos kutatási tevékenységek finanszírozásának javítása, az emlőrák stádiumainak pontosabb definiálása, az áttétet adó emlőrák kezelésére vonatkozó irányelvek pontosabb körülhatárolása, a betegellátásban nélkülözhetetlen szerepet játszó nővéri állomány növelése, akkreditációs erőfeszítések, a karitatív szervezetek ösztönzése. A végső cél egy egységes, mindenki számára elérhető, magas színvonalú, emlőrák-szűrő és -kezelő európai "intézetlánc" kiépítése.