,,Apácáktól az egyetemi professzorokig" a hospice-palliatív kongresszuson

2007. június 7.
  e-mail nyomtatás

Első alkalommal rendezik Kelet-Európában, Budapesten az Európai Palliatív Szövetség (EAPC) kongresszusát. A június 7-9-ig tartó eseményen két éves program indul az országonként és régióként is igen különböző szintű hospice-palliatív terápia fejlesztésére.

A hospice és a palliatív ellátás szorosan összekapcsolódik: a palliatív ellátás a súlyos tünetek kezelését, az életminőség-javító terápiák összességét jelenti elsősorban, a hospice pedig mindennek a szellemiségét, filozófiáját; a haldokló - elsősorban daganatos - betegek humánus gondozását. Az ellátás célja a betegek testi és lelki szenvedéseinek enyhítése, fizikai és szellemi aktivitásuk támogatása, valamint a hozzátartozók segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében.

Egy manapság általánosan elfogadott mérőszám alapján 1 millió lakosonként 50 palliatív ágyra lenne igény, ezzel szemben a felmérésben szereplő 8 nyugat-európai országban is csak 31,23 palliatív ágy jut átlagosan 1 millió lakosra, a kelet-európai országokban ez az arány 16,69, Magyarországon pedig mindössze 10,59 - derült ki a témában tartott sajtótájékoztatón. Az ismertetett tanulmány szerint Nagy-Britannia az egyetlen ország, ahol elégséges a fekvőbeteg ellátás. Kelet és Nyugat között jelentős különbség mutatkozik a palliatív ellátó intézmények berendezettségében: míg például Olaszországban kifejezetten fényűző hospice-ok vannak, addig a magyarországi és a balti országok palliatív intézményei inkább egyszerűen berendezettek.

Egy nemrég - az EAPC hivatalos lapjában - publikált kutatás eredményei rámutattak, hogy még azon országokban is, ahol egyébként megfelelő szintű az egészségügyi ellátás, a városi lakosságnak és egyes specifikus betegcsoportoknak - mint például a daganatos megbetegedésben szenvedőknek - sokkal jobb a hospice és palliatív terápiás ellátottságuk, mint a vidéken élőknek, vagy azoknak a betegeknek, akiket nem daganatos megbetegedéssel kezelnek. Míg egy középkorú daganatos páciensnek jó esélye van arra, hogy teljes körű hospice és palliatív ellátásban részesüljön, a gyermek hospice ellátás szinte minden európai országban kihívásokkal küszködik, ugyanígy az időskorúak ellátása is távol áll a megkívánt szinttől.

A különbségek megszüntetésére az országok sajátosságait figyelembe vevő stratégiák kidolgozását tűzte célul az a két éves program, melyet három palliatív terápiás szervezet, az Európai Palliatív Ellátási Szövetség (EACP), a Nemzetközi Hospice és Palliatív Ellátási Szövetség (IAHPC) és a Palliatív Ellátási Világszövetség (WWPCA) indít a mostani kongresszussal. Az esemény kétezer résztvevője közt "apácáktól az egyetemi professzorokig" képviselik az oktatást, a kutatást a különböző szakemberek - mondta a sajtótájékoztatón Carl Johan Fürst, a kongresszus tudományos bizottságának elnöke. Hozzátette, hogy konkrét célkitűzésekre van szükség a programban, elsősorban a gyógyszer rendelkezésre állás feltételeinek megteremtéséhez, a minőségi elvárások kidolgozásához, az oktatás, a finanszírozás, a kutatás és a szakmapolitikával való együttműködés kapcsán.

Az alapvető gyógyszerek - elsősorban fájdalomcsillapítók - elérésében hatalmas különbségek vannak az európai országok között; sok helyen megtagadják a korszerű készítményeket, sok helyen az egészségügyi személyzet felkészültsége igen hiányos e tekintetben - mondta David Clark, a kongresszus egyik szervezője a sajtótájékoztatón. Nem helyes az a máig sok orvos által alkalmazott gyakorlat, hogy a betegnek nem mondják meg, hogy végstádiumban van, meg fog halni - hangsúlyozta David Clark.

A halál, haldoklás még mindig tabu témának számít, hárítja az egészségügy, a társadalom - véli Hegedűs Katalin, a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület Elnöke. Az adatokról szólva elmondta, hogy Magyarországon 2006-ban mintegy 4 ezer beteg részesült hospice ellátásban, míg 135 ezren halnak meg évente az orszában, ebből nagyjából 30 ezren daganatos betegségben. Ez arányait tekintve még mindig nem elegendő, de szerencsére évről évre nő a hospice ellátást végző szolgálatok, és a hospice-ban ellátottak száma. Az első szervezet alakulása (1991) és 2006 között összesen mintegy 22 ezer beteg részesült hospice gondozásban. Hegedűs Katalin szerint igen sajnálatos, hogy az egészségügyi képzésben rendkívül keveset foglalkoznak a haldokló betegek ellátásával - az orvosképzésben az óraszám 0,5 százalékában, a nővérképzésben az óraszám 0,7 százalékában hallanak a tanulók erről a témáról.

A hospice ellátásban sikerként könyvelhető el, hogy már léteznek jogi alapok és finanszírozás a tevékenységre - mondta Muszbek Katalin, az itthon elsőként alakult Magyar Hospice Alapítvány elnöke. Hozzátette, hogy emellett még mindig sok a megoldatlan probléma: a hivatalos finanszírozás például mindössze a költségek 50-70 százalékát fedezi. Szerencsére egyre több szolgálatnak sikerül más források - alapítványi, szociális és egyéb támogatások - bevonása. A hospice ellátás gondja az is, hogy az orvos szakma egy része máig nem ismeri el önálló entitásként, a fájdalomcsillapítás terén alulképzett az orvosok többsége, és az országban óriási "fehér foltokat" találni, ahová nem érnek el a meglévő hospice szolgáltatók.

Az EAPC-ről

Az Európai Palliatív Ellátási Szövetséget (EAPC) 1988. december 12-én alapította meg Prof. Vittorio Ventafridda és a Floriani Alapítvány. A kezdetben 42, most több mint 50000 tagot számláló szövetség célja, hogy elősegítse a palliatív terápia ismertségét Európa-szerte, valamint hogy segítse mindazok munkáját, akik a palliatív terápia területén dolgoznak.

1998 óta az EAPC az Európai Tanács közhasznú szervezete, és mint kiemelkedően közhasznú szervezet végzi munkáját.

2007-ben az EAPC 40 országból már ötvenezer tagot számlál, míg 36 nemzeti szervezete 23 európai ország érdekeit képviseli.

e-mail nyomtatás

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló