Barnulás kockázatok nélkül?

2009. május 7.
  e-mail nyomtatás

Mindenhol azt hallani-olvasni, hogy veszélyes a napra menni, még bekenve is, és a szolárium szintén egészségtelen. A barnító testápolók már nem eredményeznek olyan rikító sárga, foltos bőrt, mint a régebbi önbarnítók, de hatásuk nem túl hosszan tartó, és elég kellemetlen az illatuk "működés" közben. A Magyar Dermatológiai Társulat Onko-dermatológiai Szekciójának elnökét, Dr. Oláh Judit docensasszonyt kérdeztük a bőrrák kivédésének lehetőségeiről, és a barnulás különböző módjainak kockázatairól.

Idén is országszerte megtartják a "Melanoma Napot", ahol ingyenes anyajegyszűrésen lehet részt venni. Miért viselkednek máshogy az anyajegyek, mint a bőr többi része, miért jelentenek kockázatot melanoma szempontjából?

 

A melanoma a bőr festéksejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat, ami az ép bőrön éppúgy kialakulhat, mint anyajegyek talaján. Az anyajegyek bizonyos típusai azért jelentenek fokozott veszélyt, mert a területükön hatványozottan több festéksejt található, mint a bőr egyéb részein, így a bőrünket ért napfény nagyobb eséllyel tud egy-egy mutációt létrehozni. Ennek ellenére az esetek kétharmadában ép bőrön alakul ki a melanoma.

A szeplők is veszélyt jelentenek?

Különbséget kell tenni két fajta jelenség között, amit a köznyelv szeplőként emleget. Igazából szeplőnek azokat a nagyon halvány, barna, apró - egy-két milliméter átmérőjű - foltocskákat nevezzük, amik télen eltűnnek, és nyáron a napfény hatására jönnek elő. Általában az orron, az arc közepén vagy a vállon látszanak, főképp a világos bőrtípusú egyéneken.

Szeplőnek szokták hívni az úgynevezett szoláris lentigokat is, amik azonban orvosi értelemben anyajegyek. Ezek a szeplőnél nagyobb - 2-3 milliméteres - foltok a napégés következtében alakulnak ki, és, bár változtatják a színüket, soha nem tűnnek el teljesen a bőrről.

Hogyan barnulunk a naptól?

A napfény többféle spektruma vesz részt a barnaság kialakításában: az UVA és az UVB sugarak. Az UVA hatására a festéktermelő sejtek elkezdenek melanint termelni, ezt átadják a környezetükben lévő hámsejteknek, ez okozza a "direkt" barnaságot. A napnak kitett bőrterületen néhány percen, órán belül megjelenik ez a direkt barnaság.

A UVB bőrpírt okoz, amiből napokkal később, mint egy gyulladásból, másodlagos barnaság alakul ki.

A direkt, UVA okozta barnaság gyorsan elillan, mert csak a hámot érinti közvetlenül. Az UVB miatti pigmentáció ezzel szemben hosszú ideig megmarad, hasonlóan ahhoz, amikor valaki megégeti a kezét egy vasalóval. Súlyosabb napégés esetén festékhiány is kialakulhat, ilyenkor láthatjuk a jellegzetes fehéres és sötétebb barnás foltos elszíneződést például a vállon.

Az UVC sugarakról nem beszéltünk...

Az UVC - mostani ismereteink szerint - nem vesz részt ebben a folyamatban.

Egyesek azt állítják, egészségesebb a szolárium, mint a napozás...

A szolárium fénye elvileg UVA spektrumot tartalmaz, és csak szennyeződésként van benne UVB. Ezidáig azt gondoltuk, hogy csak az UVB-nek van daganatkeltő hatása, de különböző vizsgálatokból, és a szoláriumhasználóknál diagnosztizált bőrdaganatokból arra lehet következtetni, hogy az UVA-nak is van direkt DNS-károsító, vagyis rákkeltő hatása.

Káros sugarak nélkül is kialakulhat melanoma?

Biztos, hogy rengeteg olyan melanomás eset van, amit nem a napsugárzás okoz. Vannak olyan lokalizációban lévő melanomák - például a nyálkahártya melanomák, illetve a tenyéren és a talpon lévő melanomák - amiknek semmi köze nem lehet a naphoz. Ilyenkor a genetikai háttér, illetve egyéb hajlamosító tényezők miatt alakul ki a betegség.

A sugárzás kivédésére viszont mindenkinek érdemes figyelni, hiszen az életünk során a bőrünket ért napfény összegződik, és ennek károsító hatásaként fog idő előtt öregedni a bőr, illetve kialakulni valamilyen bőrdaganat.

Létezik veszélytelen mértékű szoláriumhasználat?

Jótékony szoláriumozás nincs. A szoláriumban épp a "riadóztató" UVB hiányzik, ami a bőrpírrel jelezné, hogy "eddig és ne tovább". Így aztán teljesen kontrollálatlan mennyiségű UVA dózist kap a bőrünk, ami lehet, hogy csak barnaságot okoz, de megjósolhatatlan, hogy emellett milyen fajta DNS-károsodást hoz létre.

A WHO (World Health Organisation, Egészségügyi Világszervezet) javaslata szerint 18 éves kor alatt ne szoláriumozzon senki. A tiltás oka, hogy gyerekkorban, tinédzserkorban sokkal érzékenyebb az ember örökítőanyaga (DNS-e), és ennek megfelelően ezek az időszakok nagyon meghatározóak egész életünkre nézve.

A barnítókrémek hogyan működnek?

Ezek csak a hámot színezik el, olyan veszélyeik biztosan nincsenek, mint a szoláriumozásnak és a napozásnak. Minden évben újabb és újabb "csodaszerek" jönnek ki, próbálja a kozmetikai ipar kiszolgálni az embereknek azt az igényét, hogy barnák legyenek, de elkerülhessék a napot és a szoláriumot. Az önbarnítós testápolókon kívül mostmár vannak például olyan permetek is, amiket magunkra szórunk és aztán le is lehet mosni. Ezektől már nem lesz foltos a bőr, mint a korábbi szerektől, amik időnként egészen extrém küllemet tudtak varázsolni az embereknek.

Ha muszáj napra menni, illetve valaki mindenképp strandolni akar, hogyan védekezhet hatékonyan?

A naptejeknek két nagy csoportja van: vannak ún. fizikai típusú, illetve kémiai típusú fényvédő krémek. Jelentős különbség van ezek hatékonyságában.

A fizikai fényvédők leggyakoribb komponense a titánium-dioxid, ami úgy működik, hogy szétszórja, visszaveri a bőr felszínéről a napfényt. Ezzel az a gond, hogy ha valaki nem megfelelő mennyiséget ken a bőr felszínére, illetve ledörzsöli a ruha, lemossa a víz, nem véd a termék a ráírt faktorszámnak megfelelően.

Vannak olyan nézetek is, hogy a fizikia fényvédők hamis biztonságérezetet adnak, mert csak a napégést kiváltó UVB ellen védenek, így többet tartózkodunk a napon, mintha nem kennénk magunkat, és az UVA sugarakból még nagyobb terhelést kapunk. Valószínűleg épp ennek tudható be, hogy egyes vizsgálatok szerint a fizikai fényvédőket használók között csökken ugyan a hámeredetű daganatok - például a bazalioma és a spinamilóma - gyakorisága, de nő a melanoma előfordulása.

Az újabb, ún. kémiai fényvédők hatóanyaga felszívódik a hámsejtekbe, így a védelem mértéke nem függ attól, milyen ruházatot viselünk, megtörölközünk-e, stb. Ezek a készítmények az UVB mellett az UVA sugarak ellen is védenek. Használatuknál arra kell odafigyelni, hogy már negyed órával a napozás előtt bekenjük a bőrt. Ezeket a készítményeket 4-5 óránként kell újra felvinni a bőrre, hacsak nem izzad valaki extrém módon, vagy nem tartózkodik nagyon sokat a vízben.

Milyen szempontok alapján válasszuk ki a nekünk való naptejet?

A krémek kiválasztásánál az egyéni fényérzékenységet, illetve a külső fényt kell figyelembe venni.

Szemünket is védeni kell a káros sugaraktól

A szemünkre nézve ugyanolyan káros az UV fény, mint a bőrre. A szemlencsét és az üvegtestet is képes károsítani a nagy hatású direkt UVA, illetve UVB sugárzás is.

A fényvédő napszemüvegek úgy működnek, hogy a fény bizonyos spektrumát átengedik, az alattiakat - az UVA és az UVB tartományát is - kiszűrik. Szemüvegesek számára jó megoldás az ún. transition lencse, ami a fény hatására sötétedik, így nagyon jól ki tudja szűrni a napfény ingadozásait.

Akinek a családjában előfordult festékes bőrdaganat, vagy egyéb bőrráktípus, akinek sok anyajegye van, mindenképp válassza az 50+-os fényvédőket. Ugyanez vonatkozik a terhesekre, azokra, akik valamilyen fényérzékenyítőt tartalmazó gyógyszert szednek, akinek hegei, friss sérülései vannak. Aki kemoterápiás kezelésen esett át, szintén ilyen terméket használjon! Ha egy világos bőrű embernek például a munkája miatt egész nap a napon kell lennie, mindenképpen 50+-os kémiai fényvédőre van szüksége.

Kisebb kockázatúnak tekinthető, akinek kreolabb a bőre, nincsenek anyajegyei, nincs a családban ilyen fajta érintettség - nekik a 20-40-es faktor elegendő.

A tavasz és a késő őszi időszaknak a fényvédelmére elegendő lehet a 15-ös faktorszámú fényvédő használata.

Gyerekeknél minimum 40-es faktorú naptejet válasszunk, és nagyon fontos, hogy az első öt évben semmiképp ne kerüljenek direkt napfényre! Őket mindenképp felöltöztetve, fényvédő krémmel bekenve, az árnyékban hagyjuk játszani, ne pedig a tűző napon, mert az első öt évben elszenvedett napfénykárosodás meghatározza, hogy később mennyi anyajegye lesz valakinek, illetve rendkívüli mértékben fokozza a bőrdaganatok kockázatát.

A már napbarnított bőr pici fényszűrőt jelent. Vigyázni kell, mert a szoláriumtól, önbarnító krémektől "lesültnek" tűnő bőr nem jelent védelmet!

Mit jelent a faktorszám?

Az ún. SPF jelzés azt jelzi, hogy mennyivel nyújta meg egy-egy embernél azt az időt, aminek hatására a közvetlen napfény bőrpírt okoz. Tehát egy 15-ös faktorszámú készítmény 15-szörösére nyújta ezt az időt - azonban ez nagyon erős napfényben minden bőrtípusnál percekben mérhető, alig jelent védelmet!

Mennyi napfényre van szükségünk a megfelelő mennyiségű D vitamin képződéshez?

Ehhez nem kell a teljes testfelületet érnie a napfénynek, az arc és a kézhát napi 15 percen keresztüli fény-expozíciója elegendő a normál D vitamin képződéséhez. Tehát tévhit, hogy aki keni magát fényvédőkkel, az D vitamin hiányos lesz!

Mennyi káros sugarat enged át a ruha, a napernyő, a fa lombja, stb.?

Az átlag ruházat, a napernyő, a fa lombja nagyjából 15-ös faktorú fényvédelmet jelent.

A vízben kb. 15 méterig lemegy a fény, tehát fürdés közben ugyanolyan veszélyben van a bőrünk, mintha a parton napoznánk. Sőt, vigyázni kell a vízről, hóról visszaverődő sugarakra, hiszen ilyenkor összeadódik a bőrt érő káros sugárzás, hatványozódik a negatív hatás.

Az autóban, az üvegen keresztül szintén ér minket mind UVA, mind UVB sugárzás, tehát ilyenkor is gondolni kell a fényvédelemre.

Olyan fényvédőkrém, amitől barnák is leszünk és meg is véd bennünket a nap káros sugaraitól, nem létezik!

A különböző fényvédő eszközöket: a ruhát, a kalapot, a napszemüveget sem azért kell használni, hogy minél hoszabb ideig tudjunk kinn lenni a napon, hanem azért, hogy amíg szeretnénk kinn tartozókodni a napon, maximálisan megvédjük a saját bőrünket.



e-mail nyomtatás

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló