Másodvéleményt kérni nem a bizalmatlanság jele - a 2015-ös Betegjogi konferencia előadásai videón

Daganatok.hu 2015. november 23.
Megosztás:

Milyen esetekben van értelme másodvéleményt kérni egy rákdiagnózis esetén? Kihez forduljunk, ha ilyen igényünk van? Tartanunk kell-e attól, hogy kezelőorvosunk bizalmatlanná válik velünk szemben, ha másodvéleményt kérünk? Többek között ezekre a kérdésekre válaszoltak a szakemberek a 2015-ös Betegjogi konferencián.

A második orvosi vizsgálat, illetve vélemény kérése nem a bizalmatlanság jele, hanem a gyógyulás iránti vágy megnyilvánulása - hangsúlyozta az idei betegjogi konferencián tartott előadásában dr. Bánki Endre betegjogi képviselő, az Oncompass Medicine Hungary üzletágvezetője. Bánki elmondta: az USA-ban külön tanítják az orvosok számára azt, hogy miként viselkedjenek betegükkel akkor, ha a páciens másodvéleményt kér. Nálunk sem minden esetben jelent problémát az ilyesmi, előfordulhat azonban, hogy egy-egy ilyen esetben a kezelőorvos a vele szembeni bizalmatlanságként éli meg ezeket a szituációkat. Az efféle helyzetek kiküszöbölhetőek például úgy, ha a beteg a saját kezelőorvosát kéri meg arra, hogy szerezzen be másodvéleményt egy olyan szakembertől, akit onkológusként ő is megbízhatónak és jó orvosnak tart - adott egy a gyakorlatban is jól alkalmazható ötletet Bánki Endre.

A betegjogok azt lennének hivatottak ellensúlyozni, hogy csökkenjen a betegek kiszolgáltatott helyzete, és kevesebb olyan döntést hozzanak, amit nem a megalapozott információk, hanem a félelemérzet motivál. A betegjogok talán legfontosabb alappillére a tájékozott beleegyezés, vagyis amikor a beteg nem tájékozatlanul, hanem a számára javasolt terápia mellékhatásaival és várható hatékonyságával kapcsolatos információk birtokában dönt arról, hogy vállalja-e az adott kezelést - mondta előadásában dr. Bencze Rita betegjogi és önrendelkezési jogi szakértő.

A betegek a legtöbb esetben egy konkrét orvosi problémával kapcsolatban kérnek másodvéleményt, ami a legtöbb esetben egy felülvizsgálatot és egy kontrollvizsgálatot jelent. A másodvélemény kérése teljesen érthető azokban az esetekben, amikor valakinél egy igen komoly műtétet vagy egy súlyos mellékhatásokkal járó gyógyszeres terápiát kell elvégezni. A legtöbb, másodvéleményt kérő páciensemnél azt tapasztalom, hogy a diagnózisuk és a számukra javasolt kezelések szakmailag egyaránt korrektek. Ami a legtöbb ilyen esetben hiányzik, az a betegek megfelelő tájékoztatása és a megfelelő módon zajló orvos-beteg kommunikáció - mondta előadásában dr. Bittner Nóra onkológus, klinikai farmakológus, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa.

A másodvéleményezés költségeit az OEP finanszírozza, a betegeknek pedig a törvényben előírt joguk van egy másik szakember véleményét is kikérni a betegségükről és az arra javasolt kezelésről - hangsúlyozta prof. dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga leköszönő elnöke. A szervezet tagjai körében nemrég felmérte, hogy hányan hallottak a másodvélemény kérésének lehetőségéről, illetve hányan éltek ezzel a lehetőséggel.

A betegjogi és onkológus szakemberek végül a jelenlévők kérdéseire válaszoltak:

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló

Ajánló