Mit kell tudnunk rákbetegként a koronavírus járványról?

COVID-19, az új típusú koronavírusCOVID-19, az új típusú koronavírus
Illyés András 2020. március 16.
Megosztás:

A daganatos betegséggel diagnosztizált páciensek immunrendszere gyakran legyengült állapotba kerül a betegség vagy a kezelések miatt, így ők abba a csoportba tartoznak, akik fokozott veszélynek vannak kitéve a jelenleg világjárványt okozó koronavírus miatt. Mit érdemes tennünk annak érdekében, hogy a minimálisra csökkentsük a fertőződésünk veszélyét?

A daganatos páciensek immunrendszere a daganat jelenléte vagy növekedése és a daganat ellen adott kezelések miatt is egyaránt legyengülhet. A szervezet ilyenkor az átlagosnál védtelenebbé válik a külvilágból érkező kórokozókkal szemben, a súlyos kimenetelű fertőzések elkerülése érdekében ezért érdemes olyan óvintézkedéseket is megtenni, amelyek a szervezet egészséges állapota esetén nem lennének indokoltak.

Különösen igaz ez a jelenleg Magyarországon is fertőző koronavírus esetében, ez a kórokozó ugyanis még a teljesen egészséges felnőtt populáció egy kisebb hányadát is képes súlyosan megbetegíteni. A fertőzöttek az esetek mintegy 80 százalékában orvosi ellátás nélkül is felépülnek, a maradék 20 százaléknál azonban súlyos tünetek jelennek meg, amelyek főként a tüdőt érintik. Jellemzően tüdőgyulladás alakul ki, amelyet akár komoly légzési nehézségek is kísérhetnek, így akár lélegeztetőgép alkalmazása is szükségessé válhat. Kritikus állapotba az eddigi statisztikák szerint a fertőzöttek 6 százaléka kerül.

Hogyan fertőz a koronavírus?

A vírus először az orr és a felső légutak nyálkahártyájának hámsejtjeit támadja meg. A tünetek azokban az esetekben maradnak enyhék, ha az immunrendszer sejtjei itt képesek semlegesíteni a vírust, amelynek így nem lesz lehetősége rá, hogy lejusson a tüdőbe.

Amennyiben ez mégis megtörténik - és a daganatos betegek egy része éppen azért vannak az átlagosnál nagyobb veszélyben, mert az immunrendszerük az átlagosnál gyengébben funkcionál - akkor a tüdőben gyulladás keletkezhet. Ez azért történhet meg, mert a koronavírus gyulladáskeltő hatású, az immunrendszer pedig túlzott mértékben reagálhat a fertőzésre.

Ha gyulladás alakul ki, akkor károsodni fog a légutak felső felületét borító sejtek ellenálló képessége, így azok az itt jelen lévő baktériumok, amelyek normál esetben nem okoznak problémákat, megtámadhatják a tüdőt. Különösen komoly probléma lehet ez abban az esetben, ha az antibiotikumokra rezisztens baktériumokról van szó, amelyek felülfertőződés következtében jutottak a tüdőbe. Ha olyan baktérium támadja meg a tüdőt, amely többféle antibiotikumra is rezisztens (multirezisztens baktériumok), akkor külön nehézséget jelenthet a kezelés során annak az antibiotikumnak a megtalálása, amelyre az adott kórokozó még reagál. (A multirezisztens baktériumok jellemzően kórházi környezetben jelentenek problémát: ezek a kórokozók elsősorban a legyengült immunrendszerű - leggyakrabban intenzív osztályokon kezelt - betegekben okozhatnak végzetes megbetegedést).

Abban az esetben, ha tüdő gyulladása miatt elpusztulnak a tüdő regenerációjában, illetve a légcserében szerepet játszó sejtek, akkor a szervezet nem fog elegendő mennyiségű oxigénhez jutni. Ennek következtében más szervrendszerek működése is károsodhat, ami idővel életveszélyes állapotot idézhet elő.

A koronavírus által okozott tüdőgyulladás a szakemberek szerint azért is különösen veszélyes, mert az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a gyulladás nemcsak a tüdő egyes részeit, hanem az egész tüdőt érinti. Erről számolt be nemrég a bergamói kórház egyik orvosa, Daniele Macchini, aki így írta le tapasztalatait: "A PC képernyőjén mindig ugyanaz: láz és nehéz légzés, láz és köhögés, légzési problémák stb. A vizsgálatoknak, a röntgennek mindig ugyanaz az eredménye: kétoldali szövetközi tüdőgyulladás, kétoldali szövetközi tüdőgyulladás, kétoldali szövetközi tüdőgyulladás." (Hozzá kell tenni, hogy Olaszországban az európai átlagnál jóval magasabb a koronavírus halálozási aránya - az eddigi becslések alapján 5 százalék körüli - ez azonban egyelőre nem tekinthető általánosnak Európában. Azt jelen pillanatban még nem lehet tudni, hogy Magyarországon mennyire lesz magas az életveszélyes szövődményekkel járó esetek aránya.)

Hogyan védekezhetünk?

A legfontosabb dolog, hogy ha egy mód van rá, ne hagyjuk most el az otthonunkat, de legalábbis semmiképp ne menjünk olyan helyre, ahol más emberekkel találkozva könnyen elkaphatjuk a vírust. Elég arra gondolni, hogy sokan úgy tüsszentenek a tömegközlekedési eszközökön, hogy még egy zsebkendőt sem tesznek a szájuk elé.

Kerüljük tehát a tömegközlekedés összes formáját, sőt, hacsak nem muszáj, élelmiszerboltba se menjünk (ha nem tudjuk megoldani, hogy valamely családtagunk vagy ismerősünk elintézze nekünk a szükséges bevásárlásokat, akkor ideális megoldás lehet az online élelmiszerrendelés).

Ha pedig valamit mégsem tudnánk megrendelni az internetről, és mindenképp nekünk kell boltba menni, akkor viseljünk ilyenkor szájmaszkot, hazaérve pedig azonnal mossunk alaposan kezet. Szájmaszkból ne a hagyományos sebészi, egészségügyi maszkot válasszuk, ez ugyanis olyan anyagból készül, mely átengedi a vírusokat. Ezek a maszkok inkább arra alkalmasak, hogy ha mi magunk betegek vagyunk, és köhögünk/tüsszögünk, akkor a kórokozóinkat ne szórjuk szét a környezetünkben, védve ezzel a többieket. Ha a vírus szervezetbe történő bejutása ellen szeretnénk védekezni, akkor nagyobb védelmet nyújt az úgynevezett félálarc, melyet FFP3 (Filtering Face Piece 3) vagy N95 maszk néven is ismerhetünk. Ezek ugyan drágábbak, mint a sebészi maszkok, viszont rásimulnak az arcra, a belélegzéskor pedig megszűri a levegőt. (A maszk viselésének helyes módjáról az Egészségkalauz cikkében olvashat bővebben: Koronavírus megelőzése: milyen szájmaszkot, arcmaszkot vegyünk?)

A kézmosáshoz teljesen megfelelő a szappan használata, ez ugyanis tökéletesen alkalmas rá, hogy elpusztítsa a kezünkön megtapadt vírusokat. A szappan lebontja a vírusrészecskék zsírokat is tartalmazó védőburkát, ami után a vírus belseje már a vízben is feloldódik és így elpusztul. A megfelelő hatékonyság érdekében legalább húsz másodpercig érdemes mosnunk a kezünket.

Végül - bár ez egy rendszeres és önkéntelenül is naponta sokszor elvégzett mozdulat - lehetőleg ne érjünk a szemünkhöz, az orrunkhoz és a szánkhoz, hiszen ha a vírus a kezünkön van, akkor az arcunkhoz érve mi magunk fogjuk bejuttatni a szervezetünkbe. Feltétlenül kerüljük továbbá a másokkal történő kézfogást is.

(A védekezés további lehetőségeiről érdemes elolvasni Brjeska Dóra legújabb posztját is a Füles Odún: Amit megtehetsz a koronavírus ellen... #mosskezet #takaritsgyakrabban #nemenjtomegbe)

Új vírusról van szó, így még nincsenek róla kifejezetten a daganatos betegekre vonatkozó információk

Az American Cancer Society oldalán olvasható március 13-ai tájékoztató kiemeli, hogy mivel egy eddig nem ismert vírusról van szó, még nincsenek róla olyan információk, amelyek kifejezetten a daganatos betegek számára lennének fontosak.

Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) szakemberei azt javasolják, hogy amennyiben egy daganatos beteg úgy gondolja, hogy elkaphatta a fertőzést, akkor feltétlenül lépjen kapcsolatba a kezelőorvosával. Ezt mindenképpen érdemes megtenni láz vagy olyan légzőszervi tünetek esetén, mint amilyen a köhögés vagy a légszomj. (A hazai protokoll szerint nem a kezelőorvosunkkal kell kapcsolatba lépni, hanem a telefonon keresztül a háziorvosunkkal,illetve az operatív törzs által megadott telefonszámokat - 06 80 277 455 vagy 06 80 277 456 - kell felhívni. A háziorvos telefonon fogja kikérdezni Önt, és ha felmerül a koronavírus fertőzés gyanúja, akkor a háziorvos értesíti a mentőket, akik kórházba szállítják Önt. További gyakorlati információk itt olvashatóak: Mit tegyünk tünetek esetén?)

A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy extra elővigyázatosságot igényelnek azok a betegek, akik épp kezelés alatt állnak, vagy akiknél nemrég ért véget a kezelés. "A kezelések szervezetre gyakorolt hatása nem ér véget akkor, amikor az utolsó kezelési ciklus is lezajlott, vagy amikor a műtétet követően elhagyhattuk a kórházat. A daganat és az ellene adott kezelések immunrendszert gyengítő - immunszupresszív - hatása hosszabb távon is fennállhat" - figyelmeztet dr. Gary Lyman, a Seattle-i Fred Hutchinson Cancer Research Center onkológusa.

Miért veszélyesebb a koronavírus a daganatos betegek esetében?

A daganatos betegek két okból is veszélyeztetettebbek, mint az átlagos populáció. Az egyik ok maga a daganat jelenléte, a másik pedig a daganat ellen adott kezelések.

Hogyan gyengítheti a daganat jelenléte az immunrendszert?


A daganatok egyes típusai közvetlen hatást gyakorolnak az immunrendszer különféle sejtjeinek működésére: ebbe a csoportba tartoznak a Hodgkin és non-Hodgkin limfómák, a mielóma multiplex, valamint a leukémiák azon típusai, amelyek az immunrendszer sejtjeiből indulnak ki.

Más daganattípusok szintén negatívan befolyásolhatják az immunrendszer működését: ilyen lehet például az, ha a daganatsejtek a kórokozók elleni védekezésben alapvető szerepet játszó fehérvérsejteket termelő csontvelőbe kerülnek. Ha a daganatsejtek terjeszkedése miatt a csontvelőben túl sok fehérvérsejt pusztul el, akkor az immunrendszer kórokozókkal szembeni védekezőképessége jelentősen gyengülni fog.

A daganatok egyéb módokon is ronthatják az immunrendszer működését: a bőrt vagy a nyálkahártyát érintő daganatok károsíthatják a szervezet elsődleges védelmi vonalait, a kórokozók így a szokásosnál könnyebben bejuthatnak a sejtekbe vagy a véráramba. A nagyméretű daganatok lecsökkenthetik a szövetekbe jutó vér mennyiségét, ami szintén előnyt jelenthet a kórokozóknak. Tüdődaganatok esetén megállhat a tüdő nyáktermelése, ami tüdőfertőzésekhez vezethet.

Hogyan gyengíthetik a daganatellenes kezelések az immunrendszert?


Nemcsak maga a daganat, hanem az ellene adott kezelések is ronthatják az immunrendszer működését. Ez a hatás egyaránt érvényesülhet rövid és hosszú távon.

Komolyabb sebészeti beavatkozásokat követően 10 naptól több hónapig is eltarthat, amíg az immunrendszer teljes mértékben regenerálódni tud. A sebészeti beavatkozásokat követően fennmaradó sebekre külön is figyelni kell, mert ezeken a helyeken különösen magas fertőzésveszély (a koronavírusnál ez nem fontos, mert a vírus a légutakon keresztül jut a szervezetbe).

Kemoterápiás kezelések alatt és után kifejezetten nagy eséllyel gyengül le az immunrendszer, ez ugyanis az immunvédekezésben alapvető szerepet játszó fehérvérsejtek csökkenését válthatja ki (neutropénia).

A sugárkezelésre szintén igaz, ami a kemoterápiára, ez a terápia is fehérvérsejtszám-csökkenéssel járhat, ami növeli a fertőzések esélyét. Ez különösen a teljes test besugárzásra igaz.

A neutropénia megelőzésének lehetőségeiről a Rákgyógyítás cikkében olvashat bővebben: Hogyan előzhető meg és kezelhető a fertőzésveszélyt okozó neutropénia?

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.