Fontos felmérést végzett a Synexus Magyarország annak érdekében, hogy feltérképezzék a hazai lakosság véleményét a klinikai gyógyszervizsgálatokról. A világban 38 klinikával 20 éve jelen lévő intézményhálózat Magyarországon 1147 fő megkérdezésével készített felmérést. Azok véleményét és esetleges félelmeit hasonlította össze, akik még nem vettek részt ilyen vizsgálatban azokéval, akik legalább egy alkalommal már igen.
A klinikai gyógyszervizsgálat az a folyamat, amely során egy felfedezett laboratóriumi molekulából számos páciens által igazoltan biztonságos és hatásos, a patikában kapható gyógyszer lesz. A Synexus friss kutatása ennek a folyamatnak az emberi oldalát vizsgálta. Kiderült, hogy a klinikai vizsgálatban soha részt nem vett megkérdezettek 30%-a nem is hallott még a lehetőségről, de 80%-uk biztosan vagy valószínűleg nyitott lenne a szerepvállalásra, ha lehetősége adódna rá. Aki még nem hallott róla, annak a vizsgálatok biztonságát és mellékhatásait illetően vannak leginkább félelmei (37%), de csak 8% tartja nagyon kockázatosnak azokat. Sokan vallják be, hogy inkább az ismeretlentől félnek (13%).
Aki már próbálta, az nem fél, 90% ismét részt venne klinikai vizsgálatban
Azok közül, akik már részt vettek, csak a válaszadók elenyésző aránya (1%) tartja nagyon kockázatosnak a klinikai vizsgálatokat. Ez megerősíti, hogy a másik vizsgálati csoport inkább az ismeretlentől félhet, hiszen azok többsége, aki már részt vett klinikai vizsgálatban, összességében igen pozitívan nyilatkozik róla. Sőt 60%-uk szerint az új kezelés hatásosabbnak bizonyult, mint a régi, és 72%-uknál mellékhatás sem lépett fel. A válaszadók 85%-a végig bízott az orvosokban, és úgy érezte, jó kezekben volt. Mindezek alapján nem véletlen, hogy a megkérdezettek 90%-a ismét részt venne klinikai vizsgálatban, ha tehetné.
Hézagosak az ismeretek
A megkérdezettek többsége számára ismert, hogy a klinikai vizsgálatok ingyenesek (94%), és hogy rendszeresen meg kell jelenniük egy meghatározott egészségügyi intézményben (80%), de azt már csak a válaszadók fele gondolja, hogy a vizsgálati készítményeket is térítésmentesen kapják a résztvevők, pedig valójában ez is alap adottság. Az sem köztudott, hogy a klinikai gyógyszervizsgálattal összefüggő orvosi kezelés térítésmentes (30%), és hogy nincs szükség sorban állásra (45%). A megkérdezettek 72%-a azonban már helyesen tudja, hogy a klinikai vizsgálatok sikeres állatkísérletek után történnek, és hogy a teljes folyamat nemzetközi szabványok alapján, igen szigorú kritériumrendszer alapján zajlik. Érdekes módon, azok között is mutatkozik némi tájékozatlanság, akik már vettek részt ilyen vizsgálatban, igaz, alacsonyabb mértékű az ismeretek hiánya, mint a másik vizsgálati csoportban. A megkérdezettek fele nem tudta, hogy vizsgálattípustól függően akár utazási költségtérítést is lehet kapni - függetlenül attól, hogy melyik csoportban szerepeltek.
Mi motiválja a részvételt?
A klinikai vizsgálatokon történő részvétel legfontosabb motivációja a lehetséges páciensek számára az, ha nagyobb sikeresélyt látnak állapotuk javulására (93%). Az is fontos szempont, hogy ugyanolyan biztonságosnak találják a klinikai vizsgálatokat (87%), mint jelenlegi kezelésüket, illetve, hogy az orvos kiemelten foglalkozzon velük, és meggyőzően tudja képviselni, hogy érdemes megpróbálni az új terápiás módszereket (84%). A páciensek valóban egészségügyi megfontolások alapján választják a járatlan utat, és sokakban (78%) bújik meg az az önzetlen szándék is, hogy részvételükkel hozzájárulhatnak egy sokakat érintő egészségügyi innováció létrejöttéhez.
Klinikai vizsgálat esetén a megkérdezettek 70%-a jobban bízna egy magántulajdonú intézményben, és csak 30% részesítené előnyben az állami egészségügyet.
A kutatás készítői kíváncsiak voltak arra is, hogy vajon azok, akik már részt vettek klinikai vizsgálatban általában véve is nyitottabbak-e az újdonságokra (ételek, ismeretek, utazás, ismeretségek), mint azok, akik még nem, illetve iskolai végzettségtől függően van-e eltérés a két vizsgálati csoportban. Míg a klinikai vizsgálati tapasztalattal bíró páciensek 98%-a vallja nyitottnak magát, a másik csoportban ez az arány csak 91%. Azaz saját bevallás alapján látszik némi súlyponteltolódás: azok, akik általában véve is nyitottabbak, nagyobb eséllyel vesznek majd részt klinikai vizsgálatban is, és a felsőfokú végzettségűek aránya is jóval magasabb (35% a klinikai vizsgálatban már valaha szereplő megkérdezettek esetében, 25% a másik vizsgálati csoportban).
Magyarországon évente már 20.000-en vesznek részt klinikai gyógyszervizsgálatban, de sokkal több beteg élhetne a lehetőséggel, ha ismerné azt. Mivel az elérhető előnyök vélhetően magasabbak a kockázatoknál, így minden bizonnyal tovább nő majd az érdeklődők száma.
(ArvaliCom)
* * *
A Synexus Kft. által 2016 októberében az ArvaliCom kutatási divíziójával együttműködésben lebonyolított vizsgálat a teljes magyar lakosság körében nem reprezentatív; online lekérdezéssel készült a SurveyMonkey rendszerén keresztül a kitöltésre irányuló felhívás alapján történő önkéntes részvétel eredményeként. Mindkét vizsgálati csoportot a jelenleg is beteg vagy panaszokkal rendelkező 40 év feletti korosztály alkotta. A megkérdezettek döntő többsége kezelteti betegségét (cukorbetegséggel, szív- és érrendszeri problémákkal, mozgásszervi rendellenességekkel és légzőszervi nehézségekkel küszködnek).
A klinikai vizsgálaton még részt nem vett válaszadók demográfiai adatai:
• Nő 87%, férfi 13%; 61 év feletti 58%, 51-60 év közötti 32%, 41-50 év közötti 10%; 20% Budapesten, 16% nagyvárosban, 40% kisvárosokban és 24% egyéb településen él; 25% felsőfokú, 64% középfokú végzettségű; 52%-uk házas.
A klinikai vizsgálaton már részt vett válaszadók demográfiai adatai:
• Nő 78%, férfi 22%; 61 év feletti 60%, 51-60 év közötti 30%, 41-50 év közötti 10%; 29% Budapesten, 10% nagyvárosban, 35% kisvárosban és 26% egyéb településen él; 35% felsőfokú, 51% középfokú végzettségű; 51%-uk házas.
A Synexus a világ egyik legnagyobb klinikai gyógyszervizsgálatokra szakosodott járóbeteg-ellátó hálózata, amelyet 1992-ben alapítottak Nagy-Britanniában. Nemzetközi hálózatát ma már harmincnyolc egészségügyi létesítmény alkotja, és jelen van többek közt az Egyesült Államokban, Németországban, Lengyelországban, Bulgáriában, Ukrajnában, Romániában és a Dél-afrikai Köztársaságban is. A magyarországi intézményben 1998 óta zajlanak fázis II., III. és IV. gyógyszervizsgálatok. A hálózatnak Budapesten kívül Gyulán, Debrecenben és Zalaegerszegen is működik vizsgálóközpontja. A Synexus a gyógyszervizsgálatokon túl rendszeresen ingyenes szűrővizsgálatokkal segíti az egészségtudatos gondolkodás kialakítását, az egészség megőrzését.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
