Október 26-án, pénteken tartott nyílt napot az Országos Onkológiai Intézet az Aesculap Akadémián. Az eseményt a Kor Kontroll Társaság szervezte: szó esett a legújabb diagnosztikai és terápiás módszerekről, bemutatkozott az intézet új emlősebészeti centruma, a szakemberek pedig a jelenlévő érdeklődők minden kérdésére részletes választ adtak. A rendkívül színvonalas rendezvényen mindenki betekintést kaphatott abba, hogy hol tart ma a magyar onkológia, és milyen kezelésekre van jelenleg lehetőség az intézetben, illetve az ország egyéb onkológiai centrumaiban. Videós beszámolónk első része.
Sokadik éve sikeres a nyílt nap
A rendezvényt Bulla Bianka újságíró nyitotta meg, majd a XI. kerület képviseletében Gyorgyevics Miklós mondott hivatalos köszöntőt a megjelenteknek. Ezután dr. Gödény Mária főorvos, a Magyar Onkológiai Társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket, kifejezve örömét, hogy az Országos Onkológiai Intézet nyílt napja - a Kor Kontroll Társaságnak köszönhetően - immár sokadik éve sikeresen kerül megrendezésre.
B. Király Györgyi, a Kor Kontroll Társaság elnöke röviden ismertette tevékenységi köreiket - legutóbbi, éppen futó akciójuk egy receptverseny meghirdetése volt - majd kezdetét vette a nap első kerekasztal-beszélgetése, az Országos Onkológiai Intézet neves szakembereivel.
Gödény Mária mellett jelen volt még dr. Rényi Vámos Ferenc, a Mellkassebészeti Osztály vezetője, dr. Szabó János Ferenc urológus főorvos, dr. Szűcs Miklós urológus, az Országos Onkológiai Intézet Urológiai Szakrendelőjének főorvosa, dr. Polgár Csaba, a Sugárterápiás Osztály vezető főorvosa, prof. dr. Pap Ákos gasztroenterológus, osztályvezető főorvos (Gasztroenterológiai és endoszkópiás ambulancia), valamint dr. Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója.
Hiába az orvosok erőfeszítése, ha mi magunk nem teszünk semmit
A szakemberek elsőként arra próbáltak meg válaszolni, hogy valóban növekszik-e a daganatos megbetegedések száma Magyarországon, illetve ők hogyan érzékelik mindezt az Országos Onkológiai Intézetben. Sajnos valóban sok a beteg, bár az onkológiai intézetben ez amiatt is van, hogy az intézet nemrég egyben közép-magyarországi központtá is vált. Az emlőrákot - a mammográfiás szűrések országos elérhetőségének köszönhetően - jellemzően korai stádiumban észreveszik, a fej-nyaki daganatoknál ezzel szemben semmilyen javulás nem tapasztalható - mondta Gödény Mária. Tüdőrákban a túlélésben tapasztalható valamiféle javulás országos szinten, a vastagbéldaganatoknál pedig szükség lenne a szervezett szűrés kiépítésére, amely sajnos a mai napig késlekedik.
Polgár Csaba ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a dohányzásellenes törvény elfogadása szinte fontosabbnak tekinthető a rák elleni küzdelemben, mint bármilyen közelmúltbeli fejlődés az onkológiai kezelésekben. Pap Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy az emésztő-szervrendszeri daganatok időben történő felismerésére csaknem 17 év állna az orvosok rendelkezésre - ezen idő alatt hatékonyan lehetni kezelni a tumorok egy jelentős részét. Szervezett vastagbélrákszűrés itthon ugyan valóban nincs, érdemes azonban azt is megemlíteni, hogy gyakran még maguk a rákbetegek sem hagynak fel például a dohányzással - és ez csak a legkirívóbb életmódbeli hiba. Ismert, hogy a cigaretta további "ütéseket" mér az örökítőanyagra, és növeli a danatok áttétképző, metasztatizáló hajlamát. Vagyis, a rákbetegeknek sem teljesen mindegy, hogy tovább dohányoznak-e vagy sem - mutatott rá Pap professzor.
A legjobban talán úgy lehetne összefoglalni a beszélgetés első felében elhangzottakat, hogy a legnagyobb erőfeszítés is hiábavaló az orvosok részéről akkor, ha a betegek nem törődnek magukkal, az egészséges emberek pedig nem fektetnek kellő hangsúlyt a megelőzésre. Magyarországon ezen a területen még rengeteg tennivaló van: az újabb, pozitív irányba mutató változások valójában egy hosszú folyamat kezdeti lépéseinek tekinthetőek.
Centralizált betegellátásra van szükség
Rényi-Vámos Ferenc ezek után arra mutatott rá, hogy mennyire fontos az onkológiai ellátás szempontjából az, hogy minden egy helyen legyen elérhető. A kemoterápiás, sugárterápiás és sebészeti ellátás centrumokba szervezése mára megtörtént, ennek csúcsát - hazánk egyetlen komprehenzív rákközpontjaként - jelenleg az Országos Onkológiai Intézet jelenti. (Az onkológiai ellátás országos rendszeréről lásd korábbi cikkünket: Három fő kategóriába sorolták az onkológiai ellátást nyújtó hazai intézményeket).
Szabó János Ferenc elmondta, hogy a prosztatarák - a vastagbélrákkal együtt - a második-harmadik helyen áll a férfiak körében, az előfordulás gyakoriságát tekintve. Ami furcsa, hogy Magyarországon nagyon gyakori a veserák előfordulása, és ennek oka egyelőre nem ismert. "A veserák felismerése gyakran késői, és a betegek sokszor csak nehezen vagy egyáltalán nem operálható stádiumban kerülnek be hozzánk. A prosztatarák ezzel szemben szűrhető, és korai stádiumban is könnyen felismerhető: ehhez mindössze arra van szükség, hogy elmenjünk egy urológus szakemberhez, vagy kérjünk a háziorvosunktól egy hasi ultrahangot" - mondta Szabó.
Onkológia: a megfelelő színvonalon van a hazai betegellátás
Mire a legbüszkébbek az intézet szakemberei? Gödény Mária a multidiszciplinaritást, Polgár Csaba pedig az európai és USA-beli összehasonlításban is csúcsminőségű sugárterápiás berendezéseket, valamint a képvezérelt besugárzási technikát emelte ki. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ma már lehetőség van rá, hogy a sugárterápiát megelőzően végzett képalkotó vizsgálattal a lehető legpontosabban meghatározzák, hogy a test mely felületeire kell irányítani a sugarakat. 2013-ban ezen kívül - remélhetőleg - új Európai Uniós források elnyerése is lehetővé válik majd, amivel növelni lehetne a hazai sugárterápiás berendezések számát. Ezekből hazánkban jelenleg 36 üzemel, de legalább 50-re lenne szükség.
Papp Ákos az operatív endoszkópia és a sebészeti ellátás egymást kiegészítő szerepéről beszélt a gasztroenterológiai és endoszkópiás ambulancián, amelynek ő a vezető főorvosa. Rényi-Vámos Ferenc kiemelte, hogy külföldi tapasztalatai alapján egyáltalán nem tekinthető elmaradottnak a magyar egészségügy: a Bécsi Egyetem Mellkassebészeti Tanszékének munkatársaként bátran merte jelenteni, hogy a magyar rákbetegek ma már ugyanolyan szintű ellátást kapnak az Országos Onkológiai Intézet Mellkassebészeti Osztályán, mint amit Bécsben kap meg egy beteg. Ez nem kis dolog annak fényében, hogy a Bécsi Egyetem Mellkassebészeti Tanszéke a világ legnevesebb intézetei közé tartozik.
Szabó János Ferenc - aki Franciaországból jött vissza az Országos Onkológiai Intézetbe - megerősítette, hogy itthon valóban nincs szégyenkeznivalónk az onkológiai ellátás miatt. Robotsebészet ugyan hazánkban még nincs, az uroonkológiai részleg azonban minden tekintetben a legjobb ellátást tudja nyújtani a magyar betegeknek. Szűcs Miklós megemlítette még, hogy mind a vese-, mind pedig a prosztatadaganatok kezelésében megjelentek új gyógyszeres terápiák. A veserák esetében az érképződésgátlókat érdemes kiemelni, a prosztatadaganatok előrehaladott fajtáinál pedig a hormonterápiás megoldások, rezisztencia kialakulásakor pedig az új gyógyszerekre történő váltás jelenthet sikert a kezelésben. A siker ebben az esetben azt jelenti, hogy a prosztatadaganat stabilizálhatóvá válhat.
* * *
A beszélgetést a jelenlévők kérdései követték, amelyekre a szakemberek igyekeztek a legjobb tudásuknak megfelelően válaszolni:
* * *
Cikkünk következő, második részében megnézhetik a Szalai Márta vezetésével működő Százszorszép Hastáncklub előadását, illetve azt a videót, amelyen dr. Mátrai Zoltán, dr. Gulyás Gusztáv és Tinusz Anikó beszélgetnek az onkoplasztikáról, az emlőhelyreállító műtétekről, és az emlőrák modern, mai kezelésének menetéről.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
