A Magyar Rákellenes Liga HER2 Betegklubjának őszi rendezvényén dr. Nagy Péter ügyvéd tartott előadást a betegjogokról. A szakember elmondta, hogy mivel érdemes tisztában lennie egy rákbetegnek: nem kell például beleegyeznie egy olyan kezelésbe, amelyet ő maga valójában nem szeretne, ha viszont vállalja a kezelést - például egy komolyabb műtétet - akkor aláírás előtt minden esetben olvassa el, hogy mik az operáció lehetséges mellékhatásai. Végül, ha egy páciensnek bármilyen problémája merülne fel a kezelésével vagy az ellátásával kapcsolatban, teljes jogában áll felkeresni az intézmény betegjogi képviselőjét, akitől érdemi segítséget kaphat: a betegjogi képviselő sosem a kórház alkalmazottja, így a vitás esetekben valóban objektíven képviselheti a hozzá forduló betegeket.
Nézze meg az előadásról készített videófelvételünket!
Dr. Nagy Péter ügyvédet azért hívták meg a HER2 Betegklubba, mert továbbra is általánosan jellemző, hogy a rákbetegek tájékozatlanok a saját jogaikkal, vagyis a betegjogokkal kapcsolatos kérdésekben. A betegeket megillető jogok és kötelességek ugyan világosan le vannak fektetve az 1997. évi egészségügyi törvényben, de gondot jelent, hogy sokan a tájékoztatáshoz való alapjoguk ellenére sem jutnak hozzá a megfelelő információkhoz. Emiatt rendkívül hasznosnak azok az ismeretterjesztő előadások, ahol a rákbetegek kellően részletes tájékoztatást kaphatnak az őket érintő jogi kérdésekről.
Milyen jogai és kötelességei vannak a betegeknek?
A betegjogok alapjogok, ami azt jelenti, hogy az Alkotmányból eredeztethetőek. Az egyik legfontosabb ezek közül az emberi méltósághoz való jog, ami igen gyakran sérül, így betartásának a teljes egészségügyi ellátórendszerben folyamatosan jelen kellene lennie. Érdemes még kiemelni a részletes és hiteles tájékoztatáshoz való jogunkat: ez szintén alapjog, ennek ellenére ezt sem mindenki kapja meg automatikusan. Jogainkkal ugyanis élnünk is kell, erre viszont csak akkor leszünk képesek, ha tisztában vagyunk az egészségügyi törvényben leírtakkal. A megfelelő tájékoztatás elmaradása esetén a betegek bátran felkereshetik az adott kórház betegjogi képviselőjét, aki segít abban, hogy lehetőleg gyorsan és bírósági eljárás nélkül sikerüljön megoldani a kezeléssel vagy az ellátással kapcsolatban felmerült problémát.
Mindig olvassuk el a kezelésekkel kapcsolatos tájékoztatást!
A betegjogok érintőleges ismeretén kívül nagyon fontos még, hogy a páciens lehetőleg semmi olyat ne írjon alá, amit előtte nem olvasott el. Dr. Nagy Péter egy olyan hölgy esetét hozta fel példaként, akinél műtéte egyik mellékhatásaként a húgyvezeték elvágását is megemlítette az a dokumentum, amelyet kezelőorvosai aláírattak vele. A hölgy mindenféle átolvasás nélkül látta el kézjegyével a papírt, majd sajnálatos módon tényleg bekövetkezett az, ami a tájékoztató dokumentumban világosan le volt írva - a műtétet csak úgy sikerült elvégezni, hogy sérült a páciens húgyvezetéke. A hölgy ezt követően be szerette volna perelni a kórházat, hiszen szerinte komoly orvosi műhiba történt, miután azonban kiderült, hogy a betegnek - aláírása szerint - tisztában kellett volna lennie ezzel a kockázattal, értelemszerűen már semmilyen bírósági eljárás nem jöhetett szóba a kórház ellen. Mivel a beteg tájékoztatáshoz való joga adott, megkérhette volna az orvosokat, hogy szóban is meséljenek neki a műtét lehetséges veszélyeiről, de mivel nem olvasta el az okiratot, azzal a jogával sem tudott élni, amely egyébként megillette volna.
Kihez fordulhatunk, ha problémánk van?
Dr. Nagy ezt követően ismertette, hogy milyen szervekhez, szervezetekhez fordulhat a beteg abban az esetben, ha sérülnek a jogai. A hallgatóság azt is megtudhatta, hogy milyen szerepet látnak el a betegjogi képviselők: ezek a szakemberek nem orvosok, és nem is állnak az egészségügyi intézmények alkalmazásában, így valóban hitelesen képviselhetik a betegek problémáit. A betegjogi képviselő az a személy, aki segít eligazodni az egészségügy útvesztőiben, segít az orvosi dokumentáció megszerzésében, emellett javaslatot tesz arra, hogy probléma esetén mit tegyen a beteg. A betegjogi képviselő segít továbbá a panaszok világos megfogalmazásában, és jelzi, ha ügyvédre van szükség.
Az előadásban szó esett még a kártérítési perekről, amely dr. Nagy Péter szakterülete. Kártérítési pert a személyiségi jogaink megsértése miatt indíthatunk, de sosem egy-egy orvos, hanem a kezelést végző egészségügyi intézmény ellen. Sokkal jobb azonban, ha anélkül is sikerül megegyezni egy-egy vitás ügyben, hogy bírósági útra kellene terelni az eljárást. A bírósági fázisban a legtöbb beteg nehezen halad előre, hiszen az esetek többségében nem könnyű utólag bebizonyítani, hogy a megvádolt orvos valóban műhibát követett el. Ha mégis idáig jutna egy ügy, akkor független orvosszakértőre van szükség annak megállapítására, hogy valóban történt-e orvosi műhiba.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
