"Nem ellenzem a gyógyszereket, de nem mindig van rájuk szükség" - beszélgetés a krónikus betegségek megelőzésének lehetőségeiről

"Meggyőződésem, hogy minden felnőttkori, súlyos és krónikus betegség megelőzésének a korai gyermekkorban kell elkezdődnie. Nem várható, hogy a felnőtt népesség egészségi állapota a mainál jobb legyen, ha a betegségek megelőzésével kapcsolatos, már ma is rendelkezésünkre álló ismereteket nem alkalmazzuk egészen a gyermekkortól kezdődően" - kezdte a beszélgetést dr. Fekete György, a Semmelweis Egyetem professzora.

"A Quintess Tudás- és Egészségközpont az elmúlt években nagyon sokat tett azért, hogy a betegségmegelőzés fontossága Magyarországon minél nagyobb ismertséget és elismertséget kapjon. Múlt év szeptemberében első ízben mutattuk be itthon a rendszerszemléletű betegségmegelőzés elméletét és gyakorlatát, októberben pedig a Magyar Tudományos Akadémián jelentettük be a mára kiemelten közhasznú, nonprofit szervezetként üzemelő Quintess Tudásközpont megalapítását. 2011 decemberében pedig sor került dr. Filippo Ongaro "Úgy egyél, hogy jól legyél!" című új könyvének hazai bemutatójára is. A könyv az egészséges táplálkozás betegségmegelőzésben betöltött alapvető szerepére hívja fel a figyelmet, kiemelve egy új tudományág, a nutrigenomika eredményeit. A valóban korszerű táplálkozási alapelvek figyelembe veszik, hogy táplálkozásunkkal génjeink működését is jelentősen befolyásoljuk, így már csak ezért sem mindegy, hogy milyen minőségű élelmiszereket fogyasztunk" - mondta Fekete.

Valóban szükség van-e gyógyszeres kezelésre?

A különféle krónikus betegségek - cukorbetegség és metabolikus szindróma, zsíranyagcsere-zavarok, érelmeszesedés, szív- és érrendszeri megbetegedések, elhízás és túlsúly, daganatok, krónikus gyulladásos betegségek, Alzheimer-kór és kognitív zavarok, csontritkulás és ízületi gyulladások - néha igen különböző tüneteket mutatnak, hátterükben azonban gyakran ugyanazok a biokémiai egyensúlyzavarok állnak. A rendszerszemléletű orvoslás - a jelenlegi, hagyományos orvoslással szemben - már nem egy konkrét kiváltó okra, hanem a szervezet imént említett egyensúlyzavaraira koncentrál, figyelembe véve a beteg ember genetikai adottságait, életstílusát, táplálkozását, illetve ezen tényezők bonyolult egymásra hatását.

A krónikus betegségek rejtett okai között egyaránt szerepelhet gyulladás, oxidatív stressz, a funkcionális fehérjék és a cukrok összetapadása, vagy a szervezet egyéb stresszreakciói, amelyeket ha megszüntetnek, akkor gyakran az egyébként kezelhetetlennek tűnő problémák is viszonylag hamar elmulaszthatóak. Ezek az egyensúlyzavarok ráadásul egyszerre többféle betegséget is okozhatnak, amelyeket a jelenlegi orvoslásban rendszerint többféle gyógyszerrel próbálnak kezelni. Így viszont - a gyógyszerek egymásra hatásából következően - többféle, az eredeti hatóanyagok klinikai vizsgálataiban eredetileg nem jelentkező mellékhatás is felmerülhet. Ezek mind elkerülhetőek, és a tünetek sokasága is rövid időn belül megszüntethető abban az esetben, ha sikerül beazonosítani a problémák gyökerét jelentő biokémiai vagy funkcionális egyensúlyzavart.

"Nem vagyok alternatív orvos, sem természetgyógyász, ezért is furcsa, hogy a nálam jelentkező betegek egy része így tekint rám. Pácienseim nagy része egyébként azért keres fel, mert nincsenek megelégedve a jelenlegi egészségügyi ellátórendszer gyakorlatával, és valami hatékonyabbat szeretnének. Én nem ellenzem a gyógyszereket, és nem állítom, hogy nincsen rájuk szükség, azt viszont igen, hogy nem kell mindenre azonnal gyógyszer felírni. Előbb meg kell vizsgálni, hogy a táplálkozással, életmódváltással nem lehet-e sokkal hatékonyabb eredményt elérni. Van, hogy a korábbi tünetek szinte egy csapásra elmúlnak, anélkül, hogy gyógyszeres kezelést alkalmaztam volna. Természetesen, ha marad olyan tünet, ami ezek után sem szűnik meg, akkor én is a megfelelő gyógyszert javaslom, illetve a témában kompetens szakorvoshoz küldöm az illetőt" - mondta a beszélgetésen Ongaro.

Hogyan érdemes megvizsgálni egy beteget?

A betegek megfelelő vizsgálatára szinte az összes eszköz már ma is rendelkezésre áll, csak a helyes szemléletben kell őket alkalmazni. "Vegyünk egy egyszerű vércukorszintmérést. Ebben az esetben például arra lenne szükség, hogy ne csak azt nézzék, a "normális" értéktartományba esik-e egy-egy laborérték. Ehelyett az optimális, vagyis a kiegyensúlyozott élettani folyamatokhoz szükséges ideális értékeket kellene beállítani. Ismert például, hogy a szívinfarktus bekövetkezésének valószínűsége együtt nő a vércukorszint emelkedésével. Azonban ha csak azt nézzük, normál értéket mutat-e a páciens vércukorszintje, és nem azt, hogy a "normál" értéktartományon belül mindez hogyan változik, akkor máris figyelmen kívül hagytuk az infarktus kockázatának esetleges növekedését. Egy rendszerszemléletben gyógyító orvos ezért folyamatosan követi a beteget, és azt keresi, hogy melyek lennének a különféle laborváltozók optimális értékei. Így érhető el, hogy a szervezet biokémiai és funkcionális egyensúlyát a legjobb irányba tudjuk elmozdítani" - mondta Ongaro.

Hogyan zajlik egy olyan állapotfelmérés és kivizsgálás, amelyben átfogóan tekintenek a szervezetünkben zajló folyamatokra? A Daganatok.hu kérdésére Ongaro elmondta, hogy a valóban széleskörű állapotfelméréshez egy harmincoldalas kérdőívet használnak, amelyet aztán a kezelőorvos alapos elemzésnek vet alá. A kérdésekkel a páciens családi hátterét, az életstílusát, a korábbi betegségek meglétét (anamnézis) mérik fel, hasonlóan az eddigi kórelőzmény-felvételhez (amelyet például a családorvosunk végez), csak jóval részletesebben.

A biokémiai elváltozások akár évekkel is megelőzhetik a fizikai tüneteket

"A kérdőívre adott válaszok alapján összeállítunk egy laborvizsgálati programot, amelyben akár 50-60, egymástól különböző laborértéket is rögzítünk. Ezen tesztek alapján minden korábbinál átfogóbb képet kapunk a betegről. A nagy mennyiségű adat teszi lehetővé, hogy a pácienst egy olyan perspektívából vizsgáljuk, ahonnan az egész szervezet életfolyamatairól és a korántsem elhanyagolható rejtett összefüggésekről is pontos képet kaphatunk. Ismét egy konkrét példát említenék: a pajzsmirigy alulműködése meglehetősen gyakori a népességben, a tünetek azonban sokszor igen homályosak. Előfordulhat például, hogy egyszerűen csak fáradtnak érzi magát az illető, de ez minden. A pajzsmirigy alulműködése esetén azonban már a konkrét anatómiai elváltozások és a fizikai tünetek megjelenése előtt is kimutatható biokémiai változásokat tapasztalhatunk. Ezek felderítésével pedig már azonnal látható, hogy pontosan mi okozta a tüneteket. Sőt, mindez már a betegség korai stádiumára is igaz. Széleskörű laborvizsgálatok nélkül mindebből talán semmi sem derülne ki" - mondta Ongaro.

A családi kórtörténet alapján ezen kívül speciális genetikai tesztek végezhetőek, ami egy további eszköz a vizsgált személy betegség-kockázati profiljának felmérésben. Ehhez hozzájönnek még a funkcionális tesztek, például a szívműködés vizsgálata (nyugalmi állapotban és terhelés mellett), a tüdőfunkciók mérése, a szervezet oxigénfelhasználása vagy éppen a zsír- és izomszöveteink mennyiségi elemzése. Mindez lehetővé teszi, hogy egy-egy betegséget - és a daganatos kórképek szintén ezek közé tartoznak - már azelőtt felismerjenek, hogy konkrét tünetekkel járó, előrehaladott stádiumban kellene diagnosztizálni őket, évekkel később. "Azon kívül, hogy egészségesen élünk, a komplex állapotfelmérés az, amit megtehetünk saját magunkért, és amelyet a jelenlegi egészségügyi ellátórendszerben sajnos nem végeznek el ennyire alaposan" - mondta Ongaro.

Következő cikkünkben olyan esettanulmányokat fogunk bemutatni, amelyek valódi, megtörtént eseteken keresztül szemléltetik, hogy a krónikus betegségek, a daganatok vagy éppen a különféle allergiás tünetek hogyan kezelhetőek valóban hatékonyan.

(hirdetés)