Mellékhatások nélküli, megbízható módszerek a rák elkerülésére

David M. Katz szerint a rákmegelőzés legbiztosabb módszere a "szuper hatos", vagyis hat életmódeli tényező kombinációjaDavid M. Katz szerint a rákmegelőzés legbiztosabb módszere a "szuper hatos", vagyis hat életmódeli tényező kombinációja
Daganatok.hu 2011. július 13.
Megosztás:

David M. Katz, a Yale Egyetem betegségmegelőzési kutatóközpontjának alapító orvosigazgatója hat olyan életmódbeli tényezőt gyűjtött össze blogjában, amelyek valóban hatékonyak lehetnek a rák kialakulásának vagy kiújulásának megelőzésében. A szervezet működésére gyakorolt pozitív hatást ezekben az esetekben a tudományos szakirodalom eredményei is egybehangzóan alátámasztják. Katz az étrend-kiegészítőkkel és tápszerekkel kapcsolatos személyes tapasztalatait is ismerteti, utalva arra, hogy a rákmegelőzésben korántsem támaszkodhatunk kizárólag ezekre. A Huffington Post június 27-ei számában megjelent írást az alábbiakban változtatás nélkül közöljük, a cikk a forrás megjelölésével szabadon átvehető.

A klinikán, ahol dolgozom, nemrég egy tünetmentes, ám korábban daganatos beteg keresett meg. A páciensnél egy éve diagnosztizálták az életét is komolyan veszélyeztető tumort, amelyet aztán sebészeti eljárással távolítottak el a szervezetéből. A szükséges kezelés tehát megtörtént, a beteg mégsem nyugodhatott meg. A daganatok egy része ugyanis hajlamos a kiújulásra, így még egy sikeres operációra sem mondhatjuk, hogy az egyet jelent a gyógyulással. Sajnos mindig számítanunk kell arra, hogy a tumor visszatér.

Páciensem azokra a módszerekre volt kíváncsi, amelyekkel szinte biztosra mehet a tumor újbóli megjelenésének elkerülésében. Azt sem szerette volna, hogy egy újabb, elsődleges daganat alakuljon ki a szervezetében. Természetesen elhadarhattam volna azokat a tanácsokat, amelyeket egy egészséges és az egészsége megőrzésére törekvő személynek mondanék, ehelyett azonban nekiláttam a szakirodalom újbóli, alapos tanulmányozásának.

Megelőzhető-e a rák tápszerekkel és étrend-kiegészítőkkel?

Általában igaz, hogy aki megbetegedett, az a korábbiaknál intenzívebben kezd érdeklődni az egészséges életmód iránt. Különösen így van ez akkor, ha a kór a beteg életét is közvetlenül fenyegette. Páciensem például elszánt keresésként, sőt igazi nyomozásként látott hozzá ahhoz, hogy felkutassa az egészsége fenntartását elősegítő tényezőket.

Ahogyan várni lehetett, beszélgetéseink igen hosszúra nyúltak. Kliensem ugyanis minden olyan lehetőséggel szeretett volna tisztába kerülni, amellyel a saját javára fordíthatja a dolgok alakulását. Először a hagyományos orvosi eljárásokat, például a szóba jöhető gyógyszereket tekintettük át. Itt azonban nem találtunk olyat, amelynek világos és egyértelmű szerepe lett volna a daganatkiújulás megelőzésében. Számba vettük továbbá azokat az étrend-kiegészítőket és növényi anyagokat tartalmazó készítményeket, amelyekről feltételezhető volt, hogy hozzájárulhatnának a tumorkiújulás elkerüléséhez.

Konzultációnk során három fő meggondolást vettem figyelembe. Ezeknek minden olyan esetben meg kell jelenniük, ahol valamely betegség jövőbeli kialakulásának megelőzése a cél. Az első a haszon/kockázat arány, a második a várható előnyös hatások nagysága, a harmadik pedig a hatékonyságot alátámasztó tudományos bizonyítékok erőssége.

Miután keresésünkben a fenti szempontok érvényesültek, egyértelmű volt, hogy csakis olyasmit fogok javasolni, amit valóban megbízhatónak tartok. Az étrend-kiegészítőkről például számtalan beszámoló érhető el, általánosságban véve azonban csak igen kevés bizonyítékunk van arról, hogy ezek valóban hatékonyak a rák megelőzésében. Mit javasolhatunk tehát?

Ha fellapozzuk a szakirodalmat, megfelelő érveket találhatunk a D-vitamin alkalmazása mellett. A D-vitamin fogyasztása különösen azok számára lehet előnyös, akik a napsütésben szegényebb északi területeken élnek. Ajánlott továbbá azoknak is, akik nem szívesen fogyasztanak tejtermékeket, hiszen emiatt náluk is nagyobb eséllyel alakulhat ki D-vitamin-hiány. (Katz az esetek többségében a Pubmed cikkeire hivatkozik, vagyis olyan tanulmányokat jelöl meg forrásként, amelyeket hitelesként fogad el a tudományos közösség - a szerk.)

Szóba jöhetnek még az antioxidánsokban gazdag ételek és italok is. Ilyen például a zöld tea vagy ami talán még ennél is jobb, a fehér tea. Ezzel szemben nagyrészt hiányoznak azok a bizonyítékok, amelyek az antioxidáns-tartalmú étrend-kiegészítők előnyös hatásait támasztják alá. Sőt, az ezekkel kapcsolatos tanulmányok sokszor éppen arra utalnak, hogy ezek a készítmények - különösen a béta-karotint tartalmazó szerek - még növelhetik is a rák kockázatát.

Klinikánkon érdeklődéssel alkalmazzuk a citrusfélékből kivont és kémiailag módosított pektint is. Ez egy olyan szénhidrátfajta, amelyet alkalmassá tettek a bélcsatornából történő könnyebb felszívódásra. Úgy tűnik, hogy a módosított citruspektin képes a ráksejtek terjedésének bizonyos fokú gátlására, alkalmazása pedig teljesen biztonságos. Ugyanez igaz az Avemar nevű termékre is, amelyet fermentált búzacsíra-kivonatból gyártanak. A készítményről kiterjedt, bár még korántsem végleges szakirodalom áll rendelkezésre, amely egybehangzóan támogatja a tápszer rákmegelőzésre szánt használatát. (Az Avemar hazánkban nem étrend-kiegészítőként, hanem speciális - gyógyászati célra szánt - tápszerként került besorolásra. Az ide sorolt termékek hatásosságát általánosan elfogadott tudományos adatokkal kell igazolni. Katz végig étrend-kiegészítőkről - angol szóval supplements - beszél, amelynek oka, hogy az USA-ban nem létezik a speciális, gyógyászati célra szánt tápszerek kategóriája - a szerk.)

A fenti példák ellenére általánosságban csak annyit jelenthetünk ki, hogy az étrend-kiegészítők előnyeivel kapcsolatos bizonyítékok jelenleg nem egyértelműek. Emellett egy további tényező is jelen van, ami aggodalomra ad okot, nevezetesen az előny/kockázat arány. Azok az étrend-kiegészítők ugyanis, amelyek alkalmazása a vártnál kisebb előnnyel jár, nem kívánt mellékhatásokat is okozhatnak. Ezek között szerepelhet a daganatkockázat növekedése is, ami egy olyan páciens számára, aki épp a rákkockázatát szeretné csökkenteni, különösen előnytelen választássá teszi ezeket a termékeket.

Hat életmódbeli tényező, vagyis a "szuper hatos"

Az előny/kockázat arányok, a várt pozitív hatás mértéke és a hatást alátámasztó tudományos bizonyítékok minősége mind ellene szól annak, hogy a rák megelőzésében túlságosan is az étrend-kiegészítőkre támaszkodjunk. Mindhárom tényező támogatja viszont azt a hatféle, életmódbeli ajánlást, amelyet "szuper hatosnak" neveztem el. A mozgás, a megfelelő táplálkozás és a dohányzás mellőzése, valamint a pihentető alvás, a stresszkezelés és a szeretetteljes kapcsolatok a legmegfelelőbb módszerek arra, hogy megelőzzük a daganatokat. Egyetlen mellékhatásuk pedig, hogy végül még a vártnál is egészségesebbé tesznek minket.

A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan előnyös a súlykontroll szempontjából, csökkenti a gyulladásos folyamatokat és erősíti az immunrendszer funkcióit, így kifejezetten mérsékli a rák kockázatát. Az optimális étrend hosszútávon és élettanilag is minden szempontból pozitívan befolyásolja szervezetünk működését, a tumorkialakulás esélye tehát ismét csökkenni fog. Ha egészségesen táplálkozunk, rendszeresen mozgunk, emellett sosem gyújtunk rá, akkor összességében akár 80%-kal is mérsékelhetjük a krónikus betegségek kockázati értékeit - állítja egy 23 000 résztvevővel végzett átfogó tanulmány.

Ezek állnak a szuper hatos lista első három helyén, de nem szabad megfeledkeznünk a másik háromról sem. Az alvás minősége és mennyisége szintén jelentősen befolyásolja élettani, immunológiai és idegi folyamatainkat, ezeken keresztül pedig a rákkeletkezés esélyeit. Nagyjából ugyanez igaz a minket érő stresszre is, amely ha elér egy bizonyos, már egészségtelennek tekintett szintet, az a hormonális egyensúly eltolódását és a gyulladásos folyamatok erősödését okozhatja. Mindkét folyamat elősegítheti, hogy daganat alakuljon ki, így nem árt, ha a minket érő stressz mennyiségét is megpróbáljuk a számunkra még optimálisnak tekinthető határok közé szorítani.

És végül, itt van még a szeretet és a szerelem is. Eredendően társas lények vagyunk, akiket nagyban befolyásolnak azok a kapcsolatok, amelyeket másokkal alakítunk ki. A szerelem zűrzavaros dolognak tűnhet, a szilárd tény azonban az, hogy a szeretetteljes és kiegyensúlyozott párkapcsolatban élőket jóval kevésbé veszélyeztetik a krónikus betegségek, mint azokat, akik egyedül vagy boldogtalan kapcsolatban élnek.

Ha pedig ötvözzük egymással ezeket az életmódbeli tényezőket, világos bizonyítékot kapunk arra vonatkozóan, hogy az így nyert előnyök még a kromoszómák szintjén is jelentkezni fognak. Egy 2008-as, prosztatarákos férfiakkal végzett kutatásból például kiderült, hogy az intenzív étrendi és életmódbeli változtatások a génaktivitást is kimutatható módon képesek befolyásolni.

Természetesen, biztos garanciát az sem jelent, ha mindent a fentieknek megfelelően csinálunk. A valószínűségi esélyeket azonban mindenképp a magunk oldalára állíthatjuk. Ez pedig korántsem elhanyagolható egy olyan személy esetében, akinél bármikor visszatérhet a daganat. Nem mindegy továbbá azoknak sem, akik még sosem kerültek egy rossz esetben halálos kimenetelű betegség közelébe. A szeretet - és még inkább: a szerelem - persze egy kis segítséget igényelhet másoktól, a többi azonban kizárólag rajtunk múlik.

Forrás: David M. Katz (alapító igazgató, Yale-Griffin Prevention Research Center), Huffington Post

Daganatos betegség és táplálkozás

Az egyik legfontosabb dolog, amit tehet annak érdekében, hogy maximalizálja a rákgyógyító kezelés hatását és elősegítse gyorsabb felépülését, hogy a lehető legjobb tápláltsági állapotba hozza magát. Honlapunkon olvashat a megváltozott tápanyagigényről, a megfelelő táplálkozás fő akadályairól, valamint a speciális, gyógyászati célra szánt élelmiszerek szerepéről.

Részletek: Daganatdieta.hu

Étrend rákbetegségben

Kérdezze dietetikusunkat!

Kalkulátorok

Receptek

(hirdetés)

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.