Az éltető víz: a megfelelő hidratáltság és az ásványvizek szerepe

Daganatok.hu 2011. május 2.
Megosztás:

Miért alapvetően fontos szervezetünk számára a víz? Mi a víz élettani szerepe és mi szabályozza a szervezet vízháztartásának egyensúlyát? Milyen típusai léteznek a mindennapi fogyasztásra szánt vizeknek és milyen egészségügyi problémák esetén javasolt a fogyasztásuk?

A víz jelentős mennyiségével tűnik ki az emberi szervezetet felépítő vegyületek közül. Az újszülöttek testének körülbelül 70%-a áll vízből: ez az arány később, az élet előrehaladtával folyamatosan csökken. A felnőtt emberek szervezete átlagosan 60, míg az idős embereké csupán 50% vizet tartalmaz.

A szervezetben lévő víz nem egységes tömegként van jelen, hanem úgynevezett vízterekben oszlik meg. Megkülönböztethetünk sejten belüli és sejten kívüli víztereket, amelyek közül az utóbbi vérplazmára és a sejtek közötti állományra tagolható tovább. A szervezet vízkészletének mintegy 66%-a a sejteken belül, 34%-a pedig a sejteken kívüli vízterekben helyezkedik el. A legtöbb létfontosságú folyamat vizes közegben megy végbe, így az is érthető, miért olyan fontos a szervezet megfelelő hidratáltsága - írja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének áprilisi Táplálkozás és Tudomány hírlevele.

A víz élettani szerepe

A víz nem csupán fő alkotórésze a testet felépítő sejteknek, hanem számtalan biokémiai folyamat kiindulási és végterméke. Lehetővé teszi a vérkeringést, biztosítja a megfelelő vérnyomást, emellett befolyásolja a vér összetételét is. Rész vesz az emésztési és felszívódási folyamatokban, a salakanyagok kiválasztásban, emellett segíti a testhőmérséklet szabályozását és az egészséges sav-bázis egyensúly megtartását. A testünkben található víz egyben oldószer, vivőanyag, hőtároló és hűtőfolyadék is.

Annak ellenére, hogy a szervezet víztartalma viszonylag állandó, folyamatos cserélődésben van. A napi átlagos vízveszteség körülbelül 2,3-2,5 liter, de ugyanennyit veszünk fel folyadékok és egyéb táplálékok formájában. Egy egészséges szervezetben tehát egyensúlyban van a folyadékfelvétel és -leadás. A szervezet vízháztartását összetett ideg- és hormonális folyamatok szabályozzák.

Szerveink víztartalma

A víz hiányára sokkal érzékenyebben reagál a szervezet, mint bármely szilárd étel megvonására. Étel nélkül néhány hétig, akár 50 napig is képes életben maradni az ember, a víz megvonása azonban már 4-5 nap - nagyon jó egészségi állapot esetén egy hét - alatt végzetessé válhat. Szomjazás esetén a szervezet először az izomból vonja el a nélkülözhetetlen vízmennyiséget, ami az izmok fokozott ingerlékenységével, valamint fájdalmas izomgörcsökkel járhat.

Szerveink különböző mértékben tartalmazhatnak vizet: a legkevesebb a fogakban (10%), a csontokban (22%) és a zsírszövetben (30%) található. Az agy 78%-a, a vér 86%-a, a szív 77%-a, a máj 84%-a, az izmoknak pedig a 70%-a áll vízből.

A szervezet vízháztartásának egyensúlya

A vízfelvétel alapvető ingere a szomjúságérzet, melynek idegi központja a hipotalamuszban található. A vízháztartás egyensúlya két okból billenhet meg: vagy a vízfelvételünk csökken, vagy több folyadékot veszítünk, mint amennyit felveszünk. Szervezetünket mindkét esetben kiszáradás, idegen szóval dehidráció fenyegeti.

A dehidráció jellemző tünetei lehetnek a száraz nyelv és nyálkahártyák, az aláárkolt szemek, a hűvös végtagok, a sápadt bőr és a csökkent vizeletmennyiség. Tartós fennállásának következményeként felgyorsulhatnak az öregedési folyamatok, lerakódnak a salakanyagok, és vesekő alakulhat ki. Besűrűsödhet továbbá a vér, melynek hatására testünk egyes részei oxigénhiányos állapotba kerülhetnek.

Már 2%-os folyadékvesztés esetén is csökken a fizikai és a szellemi teljesítőképesség, emellett fejfájás és koncentrációzavar léphet fel. Ha testtömegünk folyadéktartalmának 5%-át veszítjük el, munkaképességünk akár 30%-kal is csökkenhet. 10%-os folyadékveszteség már zavarodott állapothoz vezet: ilyenkor sérülhetnek az agyi erek, bevérzések, bénulások és izomgörcsök alakulhatnak ki. A test 20%-os folyadékvesztesége esetén leállhatnak a vesék és a keringés, amely már halálhoz vezet. Mivel különböző életkorokban másképp érzékeljük a szomjúságot, a folyadékhiányra leginkább az idősek és a gyerekek érzékenyek.

Ellenkező esetben - nagy mennyiségű folyadékfelvétel esetén - felhígulnak a testnedvek: ekkor beszélünk vízmérgezésről. A vesék ilyenkor képtelenek kiválasztani a nagy mennyiségű vizet, így az kiáramlik a sejtekbe, eszméletvesztést, kómát és görcsrohamot okozva.

Vízfelvétel (ml) Vízleadás (ml)
Folyadék formájában: 1300 Vizelet: 1300
Egyéb táplálék formájában: 700 Bőrön keresztüli párolgás (izzadás nélkül): 600
Szervezeten belüli oxidációs folyamatok: 300 Légzési pára: 300
  Széklet: 100
Összesen: 2300 Összesen: 2300


Folyadékszükséglet

Folyadékszükségletünk egyénenként igen változó lehet. Mindez erősen függ a külső és a belső hőmérséklettől, a levegő páratartalmától, az életkorunktól, a táplálkozásunktól, fizikai aktivitásunktól, illetve a verejtékezés nagyságától. Egy felnőtt embernek naponta körülbelül 2-3 liter folyadékra van szüksége, amelyet részben folyadékfogyasztással (1,5-2 liter), részben pedig a táplálkozással, magas víztartalmú ételekkel (levesek, főzelékek, zöldségek, gyümölcsök, stb.) tudunk fedezni.

Korcsoport Folyadékigény (ml/testtömeg-kg)
4-10 év 85
11-14 év 60
15-18 év 38-42
19 év felett 38-41


A vizek fajtái és csoportosítása

Életünk során sokféle vizet fogyasztunk: egy ember évente közel 1000 liter folyadékot iszik meg, és eközben akár több mint 200 kilogramm kőzetet is elfogyasztunk, különböző oldott ásványi anyagok formájában. Amikor emberi fogyasztásra szánt vizekről beszélünk, többféle kategóriát kell megkülönböztetnünk: ezek a természetes ásványvíz, a gyógyvíz, a forrásvíz, a csapvíz és a szikvíz.

Természetes ásványvíz

Természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt, hivatalosan elismert víz, amely ásványianyag- és nyomelemtartalma, valamint egyéb összetevőinek következtében egészségi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik. Összetétele és hőmérséklete közel állandó. Az ásványvizek literenként legalább 1000 milligramm oldott sót tartalmaznak. A literenként 50 milligramm oldott anyagnál kevesebbet tartalmazó víz is lehet ásványvíz, ha valamely oldott anyaga, illetve biológiailag aktív anyaga elér vagy meghalad egy bizonyos előírt határértéket. Napjainkban inkább olyan vizeket választunk mindennapi fogyasztásra, amelyekben minél kevesebb oldott anyag van: a nagy oldott anyag tartalmú vizek sokszor csak gyógyvízként kerülhetnek forgalomba.

Gyógyvíz

A gyógyvíz olyan ásványvíz, amelynek orvosilag bizonyítottan gyógyhatása van. A gyógyvizek lehetnek hidegek és melegek, fürdésre és ivásra egyaránt alkalmazhatók. Fontos megjegyezni, hogy ezek a vizek nem fogyaszthatók napi rendszerességgel.

Forrásvíz

A forrásvíz mélyen fekvő rétegekből származik, és helyben palackozzák. A forrásvíznek vízkivétel helyén kell megfelelnie az ivóvízrendelet előírásainak.

Csapvíz

Földalatti, felszíni vagy forrásvíz, melyet szűréssel és tisztítással készítenek elő, mielőtt a vízvezetékbe kerül. A megfelelő minőség érdekében többféle fizikai, kémiai és mikrobiológiai beavatkozást is elvégeznek.

Szikvíz

Más néven szódavíz, szénsavval telített, bakteriológiailag és kémiailag kifogástalan ivóvíz. Érdekessége, hogy feltalálója Jedlik Ányos, így hungarikumnak tekinthető.

Az ásvány- és gyógyvizek főbb típusai

Típus Példa
Csekély ásványianyag-tartalmú

Ásványianyag-tartalom, szárazanyag-tartalom alapján számítva, kevesebb mint 500 mg/l: 

Jana, Levissima, Aqua Panna, Evian, Hargita Gyöngye

Nagyon csekély ásványianyag-tartalmú

Ásványianyag-tartalom - kevesebb mint 50 mg/l:

Levissima

Ásványi anyagban gazdag

Ásványianyag-tartalom - több mint 1500 mg/l:

Balfi, Mohai, Borsodi és Salvus (Alkáli gyógyvizek), Ferenc József, Hunyadi János, Mira, Parádi (keserűsós és glaubersós gyógyvizek)

Hidrogén-karbonát-tartalmú

Apenta, Aqua Vitae, Badacsonyi, Lillafüredi, Kiskúti, Mizse, NaturAqua, Szentkirályi, Veritas, Fonyódi

Hidrogén-karbonát-tartalom - több mint 600 mg/l: 

Theodora kékkúti, Visegrádi, Mohai, Parádi, Aqua Mathias, Balfi, Borsodi, Ferenc József, Mira, Hunyadi János, Salvus

Szulfáttartalmú

Margitszigeti, Natur Aqua, Visegrádi

Szulfáttartalom - több mint 200 mg/l:

Badacsonyi, Ferenc József, Hunyadi János, Jodaqua, Mira

Kloridtartalmú

Aqua Vitae

Kloridtartalom - több mint 200 mg/l:

Mistral, Ferenc József, Hunyadi János, Jodaqua, Mira, Salvus

Kalciumtartalmú

Apenta, Lillafüredi, Kiskúti, Margitszigeti, Mizse, NaturAqua, Szentkirályi, Veritas

Kalciumtartalom - több mint 150 mg/l:

Visegrádi, Badacsonyi, Balfi, Mohai, Parádi, Theodora, Mózakva

Magnéziumtartalmú

Apenta, Balfi, Lillafüredi, Kiskúti, Margitszigeti, Mizse, NaturAqua, Szentkirályi, Veritas

Magnéziumtartalom - több mint 50 mg/l:

Visegrádi, Badacsonyi, Mohai, Theodora, Parádi gyógyvíz, Borsodi, Ferenc József, Hunyadi János, Jodaqua, Mira

Fluoridtartalmú

Apenta

Fluoridtartalom - több mint 1 mg/l:

Margitszigeti, Visegrádi, Theodora

Vastartalmú

Kétértékű vastartalom - több mint 1 mg/l:

Mohai

Savas

Szabad széndioxid-tartalom - több mint 250 mg/l:

Theodora

Nátriumtartalmú

Aqua Vitae, Balfi, Fonyódi, Margitszigeti, Visegrádi

Nátriumtartalom - több mint 200 mg/l:

Mistral

Gyógyvizek: Parádi, Borsodi, Ferenc József, Mira, Salvus

Alkalmas nátriumszegény diétához

Nátriumtartalom - kevesebb mint 20 mg/l: 

Lilafüredi, Kiskúti, Mizse, Szent József, Veritas, Evian, Jana, Amadé, Aquastella, Óbudai Gyémánt, Nestlé, Aquarel, Vivien, Mózakva, NaturAqua


Az ásványvizek fogyasztása egyaránt elősegíti a szervezet folyadék- és ásványisó-pótlását, hiszen olyan nyomelemeket tartalmaznak, amelyek a szervezet számára könnyen feldolgozhatók és beépíthetők. Ilyenek a kalcium, a magnézium, a kálium és a nátrium, amelyek mellett megtalálható a klór, a vas, a cink, a foszfor, a fluor, a jód és a szilícium is. A víz ízét oldott anyagok fajtája és mennyisége határozza meg, ami jellemző lehet településenként vagy régiónként. A természetes vagy hozzáadott szénsavtartalom pedig tovább növeli az üdítő hatásukat.

Az ásvány- és gyógyvizeket összetételük és az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk szerint csoportosítjuk. Egyes vizeknek összetett változatai is előfordulnak, ezért ugyanaz a víz több csoportba is tartozhat.

Tippek és javaslatok különböző ásványvizek fogyasztására

A rendszeres fogyasztásra szánt ásványvizek kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy a termék minél kisebb - 20 milligramm/liter alatti - nátriumtartalmú legyen (pl. Vivien, Óbudai Gyémánt, NaturAqua, Lillafüredi). Ennek oka, hogy a sózással így is elegendő nátriummennyiséget juttatunk szervezetünkbe. A nagyobb nátriumtartalmú vizek fogyasztása nem ajánlott emelkedett vérnyomás és vizenyők esetén.

Egyes ásványvizek és gyógyvizek jótékony hatásúak lehetnek bizonyos emésztőrendszeri panaszok esetén. A teljesség igénye nélkül elmondható, hogy a nátrium és kálium-hidrogén-karbonátos ásványvizek (Balfi, Fonyódi, Parádi, Szegedi Anna) jól alkalmazhatóak gyomorsavtúltengésnél, illetve epepanaszoknál. A kalcium és magnézium-hidrogén-karbonátos vizek (Balatonfüredi, Kékkúti, Mohai Ágnes, Parádi) hatékonyak lehetnek csontritkulás esetén, a vastartalmú vizek (Parádi Clarissa forrás, Mohai Stefánia forrás, Csopaki víz) pedig vashiányos állapotokban. A jódos és brómos vizek (Sóshartyáni Jódaqua, Debrecen, Hajdúszoboszló, Kecskemét, Eger) a pajzsmirigy jódhiányos állapotaiban, az emésztőrendszer gyulladásos megbetegedéseiben, illetve az epe- és a hasnyálmirigy-működés fokozására alkalmasak.

A keserűsós gyógyvizek, a szulfátion, a nátrium-glaubersós és a magnéziumtartalmú vizek (Mira, Hunyadi János, Ferenc József) kiválóan használhatók gyomor- és epepanaszokban. Hashajtóhatásuk igen jelentős, így székrekedés megelőzésére is hasznosak lehetnek, de jó tudni, hogy gyomorfekély, hányás, hasmenés esetén nem alkalmazhatóak.

Végezetül vigyázzunk az egyszerű szénsavas vizek fogyasztásával: gyomorsavtúltengésnél, gyomorfekély esetén, puffadásnál nem ajánlott a fogyasztásuk.

Tippek vízfogyasztáshoz:

Mivel a szomjúság leginkább ivóvízzel oltható, ezért folyadékigényünk jelentős részét vízzel vagy ásványvízzel tanácsos fedezni. Rendszeres fogyasztásra válasszuk a kis nátriumtartalmú vizeket!

A megfelelő folyadékbevitel biztosításához a víz mellett számos lehetőség áll a rendelkezésünkre (natúr gyümölcs-és zöldséglevek, cukormentes gyümölcsteák, üdítők, stb.) Fogyasszuk ezeket változatosan, de ésszerűen, mértékkel!

Forrás: MDOSZ, Táplálkozás és Tudomány hírlevél, 2011. április

Daganatos betegség és táplálkozás

Az egyik legfontosabb dolog, amit tehet annak érdekében, hogy maximalizálja a rákgyógyító kezelés hatását és elősegítse gyorsabb felépülését, hogy a lehető legjobb tápláltsági állapotba hozza magát. Honlapunkon olvashat a megváltozott tápanyagigényről, a megfelelő táplálkozás fő akadályairól, a speciális tápszerek szerepéről.

Részletek: Daganatdieta.hu

Étrend rákbetegségben

Kérdezze dietetikusunkat!

Kalkulátorok

Receptek

(hirdetés)

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló