A címbeli idézet Tóth Icótól származik, aki ennek a mondatnak a jegyében hozta létre 2013-ban a méhnyakrák megelőzésére és a betegségen átesett betegek rehabilitációjára fókuszáló Mályvavirág Alapítványt. Icó legutóbb a Nemzeti Rákellenes Napon tartott előadást, ahol rajta kívül a védőnői méhnyakrákszűrés elindításában és működtetésében aktív szerepet vállaló szakemberek is összegezték eddigi tapasztalataikat.
Tóth Icó, a 2013-ban alakult Mályvavirág Alapítvány elnöknője korábban maga is átesett a méhnyakrákon, tapasztalataiból pedig könyvet is írt, Minden anyuka meggyógyul! címmel. (A könyvről itt olvashatnak bővebben).
Icó immár 3 éve gyógyult, és jó ideje aktív tevékenységet végez alapítványával, amelynek tevékenységét részleteiben is bemutatta a fenti videóban teljes egészében megtekinthető előadásában.
A hazánkban 1993 óta megrendezett Nemzeti Rákellenes Napot idén teljes egészében a méhnyakrákos megbetegedések témájának szentelték. Dr. Budai András, az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalának osztályvezetője a méhnyakszűrés hazai történetét mutatta be: először 1954-ben készült olyan minisztériumi rendelet, amely már minden 30 év feletti nőnek javasolta a méhnyakszűrésen való részvételt. A szűrővizsgálatok eszköze akkoriban kizárólag a kolposzkópia volt: ez egy nagyító, amellyel megnézhető a méhnyak felszíne, a méhnyakcsatorna belseje azonban nem vizsgálható a segítségével.
A sejttani vizsgálat - vagyis a citológia - a hatvanas évektől kezdődően jelent meg: ekkortól már a méhnyakcsatornából történő kenetvételre is minden esetben sor került, és mikroszkóp alatt vizsgálták meg a sejtek esetleges rendellenességeit. Az OEP jelen pillanatban egymillió körüli kenetvétel után fizet térítést az intézményeknek. A méhnyakrák okozta halálozás 2007 óta sajnos nem csökkent, így évente még mindig körülbelül 400 hölgyet veszítünk el ebben a betegségben. (Korábban 650-700 körüli volt ez a szám, 1983 óta így nagyjából 30 százalék körüli csökkenést sikerült elérni.)
A népegészségügyi célú méhnyakszűrés - amelyre a 25 és 65 év közötti nők háromévenként személyre szóló meghívót is kapnak - két részre, a már említett citológiai kenetvételre és a kolposzkópiás vizsgálatra oszlik. Akinél a citológiai kenetvétel eredménye nem negatív (ami nem jelenti azt, hogy az eredmény pozitív, de nem is negatív), annál javasolt csak a kolposzkópiás vizsgálat, amelyet már nem a védőnő vagy a háziorvos, hanem a nőgyógyász szakember végez el.
A védőnői méhnyakszűrés nőgyógyászati szakorvosi vizsgálatoktól történő elkülönítése épp jelenleg zajlik, a fő cél pedig az, hogy az előbbit minél szélesebb körben, az egyes - jellemzően kisebb - településeken helyben is elérhetővé tegyék. (Erről korábbi cikkünkben számoltunk be részletesen: 32 ezer nő kap méhnyakszűrésre szóló meghívólevelet)
Fehér Erika országos védőnő, szűrési vezető (ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Védőnői Szakmai Irányítási Osztály) a védőnői méhnyakszűrés bevezetése óta szerzett tapasztalatait osztotta meg a közönséggel. A szakember elmondta: hazánkban 2003 óta érhető el a népegészségügyi célú méhnyakszűrés, az azóta eltelt időszakban pedig bebizonyosodott: teljes mértékben megfelelő, ha a szűrések első lépcsőjét képzett szakdolgozók (védőnők), illetve a háziorvosok végzik, és nem a nőgyógyász szakemberek. Utóbbiakhoz már csak azon hölgyeknek kell eljutnia, akiknél nem-negatív eredményt adott a lelet.
Az Egerben és környékén 2009 óta a méhnyakszűrésben is aktívan tevékenykedő védőnő, Tóth Tímea elmondta: a programban való részvétel mindenki számára egy hosszabb tanulási folyamatot jelentett, amelynek végére jelentősen javult a védőnői szakma elismertsége. A felkeresett hölgyek egy településen sem voltak visszautasítóak, hozzáállásuk jellemzően nagyon pozitív volt - ismertette saját tapasztalatait a védőnői méhnyakszűrést jól ismerő szakember.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
