"Az endometriózisnak időnként a daganatokra jellemző tünetei is lehetnek" - médiapályázat és felvilágosító kampány indult

Balról jobbra: Kéri Ibolya, Dr. Bánhidy Ferenc, Szilassy Mónika és Nógrádi Tóth ErzsébetBalról jobbra: Kéri Ibolya, Dr. Bánhidy Ferenc, Szilassy Mónika és Nógrádi Tóth Erzsébet
Illyés András 2012. február 29.
Megosztás:

Az endometriózis ugyan nem egy daganatos betegség, a kórképpel járó panaszokat azonban többféle ráktípus tüneteivel is össze lehet téveszteni. Másrészt, a betegség közvetetten kapcsolatban állhat a nőgyógyászati daganatok kialakulásával, az endometriózisos betegek körében ugyanis gyakrabban fordul elő a petefészek rosszindulatú daganata. Az EgészségŐr Alapítvány felvilágosító kampányt indított annak érdekében, hogy minden nő tisztában legyen a betegség tüneteivel és a kezelés módszereivel.

Az EgészségŐr Alapítvány szervezésében tartott mai sajtótájékoztató aktualitása, hogy világszerte március első hetében kerül megrendezésre az Endometriózis Hét. Ennek célja, hogy minél több nő megismerje a betegségre jellemző tüneteket és a terápiás lehetőségeket. Az endometriózis leggyakrabban a termékeny korosztálynál jelentkezik (a szakirodalmi becslések szerint a teljes női népesség 5-20%-ánál), kezelés nélkül pedig akár meddőség is felléphet szövődményként.

Az endometriózis maga nem daganatos betegség - ez a méhtestrák, amely a méh nyálkahártyájából indul ki - hanem az egészséges méhnyálkahártya-szövet nem megfelelő helyen történő előfordulása a szervezetben. A méhnyalkahártya - latin nevén endometrium, innen a kórkép neve - egyaránt megjelenhet a hasüregben, a méhtest külsején, a méhfalban, a méhet rögzítő szalagokon, a petefészkeken, a hashártyán, a hólyag felé eső mellső és a végbél felé eső hátsó áthajlási redőben. Ritkábban a bélben, a húgyutak, a húgyhólyag vagy a hüvely nyálkahártyáján, illetve műtéti hegekben is előfordulhat, még ritkább esetekben pedig akár a tüdőben, a májban vagy az agyban is jelen lehet. (Az endometriózisról Kéri Ibolya összefoglaló cikkében olvashatnak részletes információkat: Női szövetek tévúton - őszintén az endometriózisról).

Kapcsolat az endometriózis és a petefészekrák kockázatnövekedése között

Dr. Bánhidy Ferenc egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatóhelyettese a betegség legjellemzőbb tüneteit és előfordulási helyeit, valamint a betegség gyakoriságát foglalta össze röviden. "Az endometriózis népbetegségnek tekinthető, a fogamzóképes korú nők mintegy 5-10 százaléka érintett. Ez Európában körülbelül 16 millió nőt jelent. Az egyik fő probléma a betegséggel, hogy a diagnózis felállításáig néha akár nyolc év is eltelhet, ennyi idő alatt pedig már olyan komoly elváltozások jöhetnek létre, amelyek igen negatívan befolyásolhatják egy nő termékenységét. A meddőséggel kezelt nők 25-40%-ánál fordul elő endometriózis" - mondta Bánhidy.

Dr. Bánhidy Ferenc (Semmelweis Egyetem)

A helyes diagnózis felállítására többek között bimanuális vizsgálattal (a nőgyógyász két ujját a hüvelybe vezeti, miközben másik kezével az alhasra gyakorol kisebb-nagyobb nyomást), illetve képalkotó vizsgálatokkal (ultrahang, CT és MR) van lehetőség. Biztos diagnózis állítható fel továbbá a hasüregi tükrözéses vizsgálattal (laparoszkópia), amelynek során szövetmintát is vesznek. Az endometriózis kezelésére a műtéti eltávolításon kívül szájon át szedhető gyógyszeres terápia is elérhető. Végleges gyógymód sajnos nem létezik, így az endometriózis elvileg bármikor kiújulhat.

Bánhidy a Daganatok.hu kérdésére elmondta, hogy a petefészek rosszindulatú daganata gyakrabban fordul elő az endometriózissal diagnosztizált pácienseknél, a méhnyakrák és a méhtestrák (a méhtest nyálkahártyájának daganatos elváltozása) esetében viszont nincs hasonló összefüggés. "Érdemes még tudnunk, hogy létezik egy tumormarker - a CA-125 - amely egyaránt emelkedett szintet mutat endometriózisban és petefészekrákban is. Van tehát valamilyen kapcsolat a két betegség között, azt azonban ne gondolja senki, hogy akinek endometriózisa van, annál a petefészekrák is biztosan meg fog jelenni. A petefészek rosszindulatú daganatai szerencsére igen ritkák, nehéz felismerhetőségük miatt viszont sok esetben halálosak" - mondta Bánhidy.

Egyes esetekben vastagbélrák gyanúját is keltheti az endometriózis

Egy másik probléma az endometriózis félrediagnosztizálása, a tünetek ugyanis néha más betegségre - például petefészekrák, petefészekciszta, vastag- és végbélrák, mióma - is utalhatnak. "Számos olyan műtéti preparátumot tudok említeni, ahol egy-egy nőgyógyászati operációt követően a szövettanász mondta ki az endometriózis diagnózisát, vagyis azt, hogy nem rosszindulatú daganatról - például vastagbélrákról - van szó. Hadd mondjam el a legutóbbi esetem. Körülbelül háromnegyed évvel ezelőtt végeztem egy laparoszkópos méheltávolítást, és már a vége felé jártunk, amikor hirtelen hatalmas vérzés lépett fel. Kollégám már korábban észrevette, hogy a vastagbélen egy kokárda alakú behúzódás látható. Emiatt egy bélműtét is szükségessé vált, rosszindulatú vastagbéldaganat gyanúja miatt. Ezt később a sebészeti klinikán végeztek el, ahol aztán kiderült, hogy nem vastagbélrákja, hanem endometriózisa van a betegnek. Korántsem baj azonban, hogy ez a második műtét is megtörtént, annak ellenére, hogy végül nem igazolódott be a vastagbélrák gyanúja. Az endometriózis miatt ugyanis idővel elzáródhatott volna a beteg bélcsatornája" - mondta a Daganatok.hu kérdésére Bánhidy.

Kéri Ibolya (EgészségŐr Alapítvány)

A sajtótájékoztató résztvevői megismerhették továbbá Szilassy Mónika betegtörténetét, ami szintén azt példázza, hogy a kórképet sokszor igen nehéz felismerni. Mónikánál a nőgyógyászati ultrahang először jóindulatú méhdaganatot (miómát) mutatott ki, az első operációt követően azonban nem szűntek meg az addigi tünetei. A petefészekrák kimutatására irányuló tumormarker-vizsgálatot egy kismedencei CT, majd MR-vizsgálat követte, ezekkel azonban nem sikerült felismerni a panaszok háttérben megbúvó endometriózist. Még a májból történő szövettani mintavételre (májbiopsziára) is sor került, endometriózist azonban nem, csak jóindulatú, éreredetű daganatokat sikerült találni. Később ismét mióma-eltávolításra került sor, és csak a hasi nagyműtét szövettani eredménye igazolta végül, hogy endometriózisról van szó: a méhnyálkahártya az egyik miómagöbbe volt belenőve.

Az EgészségŐr Alapítványról

A két éve létező EgészségŐr Alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy az egészségmegőrzéssel kapcsolatos tudnivalók minél szélesebb körű nyilvánosságot kaphassanak. Az alapítvány nevéhez jelenleg egy televíziós műsor köthető, emellett hamarosan útjára indul egy nyomtatott újság, a várhatóan havonta megjelenő EgészségŐr Magazin is.

"Az Országos Lakossági Egészségfelmérés adatai szerint a megkérdezett 7000 emberből minden negyedik nő és minden ötödik férfi válaszolta azt, hogy semmit, vagy csak nagyon keveset tehetnek a saját egészségük érdekében. Ez természetesen korántsincs így, hiszen széleskörű kutatásokkal is alátámasztott tény, hogy mi magunk tehetünk a legtöbbet saját magunkért. Az összes betegségre igaz, hogy nagyon fontos az érintettek aktivitása, az, hogy a beteg maga is tegyen valamit a saját ügye érdekében" - mondta Kéri Ibolya, az alapítvány szóvivője.

Az alapítvány egyaránt figyelni szeretne a népegészségügyi jellegű megbetegedésekre, a daganatos kórképekre, a szív- és érrendszeri problémákra, valamint az emésztő- és légzőszervi megbetegedésekre. Emellett kevéssé "divatos" témákat is felvállalnak majd a közeljövőben, mint például a viszonylag kevesek által ismert endometriózis. A témában most kiírt médiapályázatot Nógrádi Tóth Erzsébet, a MÚOSZ Egészségügyi, Szociálpolitikai és Társadalombiztosítási Szakosztályának elnöke ismertette.

Az Országos Médiapályázat felhívása innen tölthető le: "Életfogytig a fájdalom börtönében? Felfüggesztve!"

* * *

További információk az endometriózis hét Facebook oldalán

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.