Bizonyára sokan felkapják a fejüket ennek a címnek láttán: mi a "csuda" lehet az, ami egy összeállítás címe kapcsán háromszor is szerepel benne? Erre szeretnék válaszolni, némi kételyeket, hamis illúziókat cáfolni, saját tapasztalatok alapján a színtiszta átélt valóságot ábrázolni.
Vastagbélrák hírek:
A végbélrák célzott terápiájának legújabb eredményei
Az otthoni vastagbéltükrözés hatékonyságát méri fel egy új klinikai vizsgálat
Vastagbélrák: hogyan igényelhető ingyenes, elsőbbségi genetikai teszt?
A vastagbélrák sokféle, így is kell kezelni
Háttéranyagok:
Mit takar az a szó, hogy sztóma?
Az Akadémiai Kiadó szerkesztésében 1962-ben kiadott "Új Magyar Lexikon" 6. számú kötetének 327. oldalán, szó szerint idézem a leírtakat:
sztóma (görög: száj, nyílás): gázcserenyílás
Tehát bő ötven évvel ezelőtt, még az Akadémia Kiadó - akitől joggal elvárható a hiteles tájékoztatás - sem tudott sokat mondani a sztómáról. Ma az Internet korában jobb a helyzet, a Google keresővel számtalan információval találkozhatunk. Az én megfogalmazásom szerint, nagyon leegyszerűsítve a választ:
"Egy testnyílás az egyén hasfalán, azzal a céllal, hogy az érintett személy a továbbiakban ezek a mesterségesen, sebészorvos által kialakított nyíláson keresztül végezze széklete ürítését."
Sokakat meglephet az előbbi definíció, főleg az, hogy a széklet ürítéséről és annak körülményeiről szeretnék beszámolni. Mert ez az a téma, amiről nem tudunk, nem illik beszélni. Ez az a mindennapos emberi tevékenység, amiről nem beszélünk, csak tesszük a vele kapcsolatos dolgokat. Szakítsunk ezzel a gyakorlattal, beszéljünk egy kicsit arról, mármint a sztómáról, amit kaptunk az élettől, mint egy második lehetőséget arra, hogy emberi életet éljünk, magunk, családunk, valamint az egész társadalom javára.
Tehát adott egy sztómás személy. Kérdés, mitől válhat valaki sztómássá? Több lehetősége is van erre. Születési rendellenesség, Crohn-betegség, bélrendellenesség, béldaganat, stb. Az egészben az a nagyon szomorú, hogy egyre emelkedő azon személyek száma, akik érintettek, illetve érintettek lehetnek, csak még nem tudnak róla. A magam részéről végbéldaganat következményeként váltam colosztómássá, tapasztalataimat ez alapján szeretném közreadni, remélem sokaknak segítve a betegség megelőzésére, jeleinek felismerésére, kezelésére, valamint a túlélés emberhez méltó elviselésére. Senki ne várjon tudományos értekezést - én orvosi kérdésekben laikus vagyok - jelen írásomban csak és kizárólag saját tapasztalataimra hagyatkozok.
Hogyan kezdődik?
Említettem, jelen írásomban saját tapasztalataimat szeretném megosztani olvasóimmal, ha valaki mást tapasztal(t), az nem a véletlen műve, az emberek sokszínűségéből adódik. Esetemben véres széklet megjelenését észleltem. Pontosabban, nem is gondoltam vérre, csak azt láttam, hogy a székletem piros volt. Majd felváltva, -hol volt, hol nem-, de egy-két hét elteltével állandósult a piros szín jelenléte. Minden kétséget kizárva, egyértelművé vált, hogy a piros szín, az bizony vér. És itt álljunk meg egy kis kitérőre.
Építjük az új lakásokat, tatarozzuk, felújítjuk a meglévőket. A vizes helyiségek kialakítása során mire figyeljünk? Ha olyan WC-csészét választunk, amibe a székletünk egyenesen a bűzelzáró vízbe pottyan, nem tudjuk megnézni székletünket. Miért tartom ezt fontosnak? No nem azért, hogy "gyönyörködjünk" benne, hanem azért, mert -mondhatjuk valamennyi alkalommal- meg kell nézni, milyen színű, milyen állagú a székletünk. A megváltozott, a szokásostól eltérő színű és állagú széklet, a betegség előjelét jelentheti. Törekedjünk olyan WC csésze beszerzésére, amelyben a széklet nem esik közvetlenül a bűzelzáró vízbe, ez is a betegség korai felismerését segíti (segítheti).
Előzmények, tünetek
E rövid kitérő után - folytatva a korábbi gondolatmenetet - kimondhatjuk, a béldaganatok - általában - egy ideig tünetmentesek. Nem fájnak. Akkor gondolja a beteg, hogy baj van, ha megváltozik a székelési szokása. Hasmenés, több napig nincs széklet, véres széklet, ceruza széklet: ezek lehetnek az intő jelek. Aranyérre gyanakszik, felkeresi a háziorvost, általában gasztroenterológus vagy/és sebész szakorvoshoz irányítják, akik kolonoszkópos vizsgálat - a bélrendszer kamerával történő átvizsgálása során - megállapítják, daganat van a bélfalon, bemérik helyét és a nagyságát. A béldaganatok - legyen szó vékony-, vastag- vagy végbéldaganatról - műtéti beavatkozása során (ha másképp nem menthető meg a beteg élete) a sebészorvos a hasfalra vezeti ki a beteg bélnyílását. Ez a kivezetés a sztóma.
A teljes cikk letöltése PDF-ben:
Sztómáról, nemcsak sztómásoknak - egy sztómás személy szemüvegén keresztül - Németh Károly írása
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
