A magyar orvosok felkészültek, jól képzettek

Josep Tabernero, az Európai Klinikai Onkológiai Társaság (ESMO) elnökeJosep Tabernero, az Európai Klinikai Onkológiai Társaság (ESMO) elnöke
Daganatok.hu 2018. december 10.
Megosztás:

Legyenek büszkék az orvosaikra, mert a magyar orvosok felkészültek, jól képzettek, ezt pedig nem mondhatja el minden ország magáról - nyilatkozta az MKOT.hu portálnak Josep Tabernero, az Európai Klinikai Onkológiai Társaság (ESMO) elnöke. A barcelonai Vall d'Hebron Institute of Oncology professzora az áttétes vastagbélrák kezelésének legújabb eredményeiről és tanulságairól tartott előadást az Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusán.

Az MKOT kongresszuson bemutatott adatok szerint nagy eltérések vannak a hazai onkológiák gyógyszer-felhasználási szokásaiban és az eredményességben.

Az onkológiák között minden országban lehetnek különbségek, ám a kórházak eredményességét nem lehet kizárólag a gyógyszerek hozzáférhetőségében és azok alkalmazásában mérni, hiszen a gyógyításnak számos más összetevője is van. Komplex értékelésre van szükség, mivel az eredményességet befolyásolja a sebészeti ellátás minősége éppúgy, mint az ellátórendszer szervezettsége, a molekuláris genetikai vizsgálatok elérhetősége, az európai szakmai ajánlások követése is. Átláthatóságra kell törekedni, reflektálni kell az adatokra, ösztönözni kell a kórházakat a fejlődésre, a jó gyakorlatok átvételére.

Hogyan lehet ezt megvalósítani?

Nagyon fontos a konszenzuson alapuló nemzeti rákstratégia, amelyet a mindennapok gyakorlatába is át kell ültetni. Katalóniában például a daganatsebészeti ellátás auditálására más országból hívunk elismert szakembereket, akik külső szemmel, elfogultság nélkül tudják értékelni a munkát. A kórházakat szembesíteni kell az eredményeikkel, de nem a szankcionálás céljával, hanem a jobbítás szándékával.

A klinikai onkológiánál maradva: ezen a területen hogyan lehetne javítani a számokon?

Mivel a lehetőségeket alapvetően meghatározza, hogy milyen stádiumban találkozunk a betegekkel, a nemzeti ellátórendszer szervezettsége alapvető fontosságú. Ha már nálunk van a beteg, egyre kevésbé szabad empirikus úton terápiát választani, tehát nem a múltbeli tapasztalatokra, statisztikákra kell építeni az adott beteg terápiáját, hanem azokra a tényadatokra, amelyeket megtudhatunk az adott beteg adott tumoráról.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A daganatterápiás célpontok felfedezése és az ezekre hatni képes célzott terápiák új fejezetet nyitottak az onkológiában, ám ma már látjuk: a célzott terápiák által elérhető potenciális előnyök kiaknázása csak a megfelelő betegkiválasztással lehetséges. Ennek pedig alapfeltétele a molekuláris diagnosztika: lehetőség szerint már a diagnózissal egy időben meg kellene történnie azoknak a vizsgálatoknak, amelyek alapján előre megtervezhetők az adott betegnél alkalmazható terápiás vonalak. A molekuláris diagnosztika rutinszerű alkalmazása a hatásos kezelések kulcsa, minél többet tudunk a daganatokról, ez annál nyilvánvalóbb. Erre erősítettek rá az immunterápiákkal szerzett eddigi tapasztalatok is.

Előadása is az áttétes vastagbélrák molekuláris altípusait járta körbe, az ennek megfelelő terápiás vonalakról szólt. Melyek a főbb üzenetei?

A genomikai karakterizáció iránymutató az áttétes vastagbéldaganatok optimális kezelési algoritmusának kiválasztásában. A betegség altípusainak meghatározása prognosztikai jelentőséggel is bír, a jövőben egyedülálló lehetőségek rejlenek az altípus-specifikus klinikai vizsgálatokban, mert a kezelések finomhangolásával javulhat az eredményesség. Részletesen fel kell tárni az immunterápiákban rejlő lehetőségeket is az áttétes vastagbélrákos betegeknél: az immun-ellenőrző pont gátló alapú terápiák ígéretesek lehetnek egyes (MSI-H) alpopulációkban, más betegcsoportokban más immunstratégiák hozhatnak előnyt. A kezelések folyamán is fontos a korszerű diagnózis, hogy dinamikus információkat kapjunk a betegség evolúciójáról, például a vérben keringő tumor DNS monitorozásával.

Mit tehetnek a betegek önmagukért?

Az ellátás minőségét befolyásolja az is, milyen erősek egy országban a betegszervezetek, ez pedig a betegeken is múlik. Az ESMO munkakapcsolatban van az európai betegszervezetekkel: tanácsadó testületként kikérjük a véleményüket, konzultálunk, visszacsatolást kérünk tőlük. Pozitív példa az emlődaganatos civil szervezetek működése, amelyek sok országban megfelelően képesek képezni a betegeiket és képviselni az érdekeiket, elérik azt, hogy a betegség szűrése és a betegek problémái időről-időre napirendre kerüljenek. Hasonló eredményességre van szükség a vastagbélrák és más betegségtípusok esetében is. Érdemes más országok gyakorlatát, eredményességét, nemzeti rákstratégiáját is megismerni és a jó gyakorlatokat átültetni. A nemzeti rákellenes stratégia alakítása, a betegek képzése nagyon fontos, mivel a betegek tudatossága, együttműködése is befolyásolja, hogy az adott országban rendelkezésre álló lehetőségek közepette milyen eredményességet lehet elérni. 

(MKOT)

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló