Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgató főorvosa Minden rákbeteg megkaphatja az ideális, rá szabott terápiát, mondta az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgató főorvosa a nemzeti rákellenes nap alkalmából tartott keddi budapesti sajtótájékoztatón.
Betegellátás hírek
Új navigációs rendszer segíti az onkológiai betegek ellátását a Semmelweis Egyetemen
A termékenység megőrzése daganatos betegség esetén
Vészhelyzet az otthoni szakellátásban
Te tudod honnan jön a válasz a kérdésedre?
Kásler Miklós kiemelte, hogy az utóbbi 10-15 évben sokat javultak például a hererák, az emlőrák és a limfómák gyógyulási arányai. Emlékeztetett: 1974-ig a magyarországi rákmegbetegedési mutatók és a halálozási adatok nem mutattak különbséget a nyugat-európaiakhoz képest. 1974 és 1992 között azonban Magyarországon "exponenciálisan emelkedett mindkét adat", miközben Nyugat-Európában a magasabb megbetegedési gyakoriság mellett sem emelkedett a halálozás.
A magyarországi rákhalálozás 1999-ben volt a legmagasabb, akkor körülbelül 34 ezren vesztették életüket valamilyen daganatos betegség következtében. Azóta az új betegek növekvő száma mellett stagnált a halálozás, majd az utóbbi 8-10 évben folyamatosan csökkent, ami az új terápiás irányelvek, lehetőségek megjelenésének és az eszközpark megújításának köszönhető, ismertette a főigazgató. Kiemelte, az utóbbi négy évben jelentős fejlesztés indult az onkológiai műszereknél, vidéken megduplázódott a CT- és MR-kapacitás, és megújult a sugárterápiás műszerpark. Utóbbiról megemlítette, az országban 40 nagyteljesítményű besugárzó készülék van, amelyekből 28 új. Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődik az országos vastagbélszűrési program, Kásler Miklós azt mondta, ismeretei szerint minden feltétel adott a program elindításához, annak szűrési módszereiről azonban "lassú és áldatlan szakmai vita" folyt az utóbbi években.
Orsós Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Népegészségtan Intézetének egyetemi adjunktusa a sajtótájékoztatón arról a kutatásáról beszélt, amely a magyarországi roma populáció genetikai érzékenységét vizsgálta a rákmegbetegedésekre. Azt mondta: a vizsgálatokból kiderült, hogy a roma emberek genetikailag nem érzékenyebbek a daganatos megbetegedésekre, genetikailag nincs különbség a roma és nem roma népesség között abban, hogy fogékonyabbak-e a betegségekre. A roma populáció gyakoribb megbetegedéseinek, korai halálozásának így valószínűleg az életmód az oka.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
