Frissíti táplálkozási irányelveit az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal

Előtérben a krónikus betegségek megelőzése

Az elmúlt években mindenki számára világossá vált, hogy a helytelen táplálkozás összefügg a világszerte egyre növekvő tendenciát mutató krónikus betegségekkel. Ilyenek a cukorbetegség, a csontritkulás, a szív- és érrendszeri kórképek, továbbá a daganatos megbetegedések, amelyek megelőzésében az egészséges élelmiszerek fogyasztásának is fontos szerepet kellene betöltenie. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (European Food Safety Authority; EFSA) átdolgozott referenciaértékei a szénhidrátok, az élelmi rostok, valamint a zsírok beviteli ajánlásait helyezi előtérbe, hiszen ezek a tápanyagok mind fontos szerepet játszhatnak a felsorolt betegségek kialakulásában. Az eddigi, 1993-ban kiadott ajánlások erre nem fektettek elegendő hangsúlyt, hiszen főként a tápanyaghiányos betegségekre összpontosítottak - írja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének legújabb hírlevele.

A makrotápanyagokra vonatkozó megújított európai ajánlást a tagállamokkal és a tudományos közösségekkel történő alapos konzultációt követően bocsátotta ki a szervezet, hogy a legérthetőbb, a legfrissebb és a legátfogóbb információkkal szolgáljon az európai döntéshozóknak. A vitaminokra, ásványi anyagokra, fehérjékre és az energiára vonatkozó új beviteli értékek kidolgozása még folyamatban van, ennek kiadása a közeljövőben várható.

Tág határok közé került a zsírok bevitele

Az ajánlott zsírbevitelt a napi energiabevitel 20-35%-ában határozta meg az EFSA munkabizottsága, emellett külön értékhatárokat alakítottak ki a speciális szükséglettel rendelkező csecsemőknek, valamint a fiatal gyermekeknek. A tág értéktartomány és a magas felső határérték arra mutat rá, hogy az emelkedett zsiradékbevitel - a fogyasztott élelmiszerek típusától és az aktivitás szintjétől függően - még összeegyeztethető lehet a jó egészségi állapottal és a normál testtömeggel.

Az ajánlás emellett figyelmeztet rá, hogy a telített zsírsavak, valamint a transz-zsírsavak nagy mennyiségű bevitele a vér koleszterinszintjének emelkedéséhez, ezáltal pedig különféle szívbetegségek kialakulásához vezethet. A szakértők emiatt ezek csökkentését javasolják, illetve azt, hogy a kétféle zsírtípust egyszeresen- és többszörösen telítetlen zsírsavakkal helyettesítsük étrendünkben.

Az EFSA nem határozta meg a koleszterin, valamint az egyszeresen- és a többszörösen telítetlen zsírsavak ajánlott beviteli mennyiségét, és arra sem tett javaslatot, hogy az omega-3 és az omega-6 zsírsavak milyen arányban szerepeljenek táplálkozásunkban. A szakemberek egyedül a szívbetegségekre különösen előnyös hatással bíró, hosszú szénláncú omega-3 zsírsavak bevitelére tettek ajánlást: ez napi 250 milligramm lett, amelyet akár 20 gramm lazaccal is biztosíthatunk.

Összevont ajánlás a szénhidrátokra, a hozzáadott cukrok nélkül

A szénhidrátok esetében specifikus értékek helyett egy beviteli referenciatartományt ad meg az ajánlás. Ez a tartomány a napi energiabevitel 45-60%-a, amely a keményítőtartalmú élelmiszerekből származó szénhidrátokra, valamint a cukrokra együttesen vonatkozik. A javaslat az egyéves kor feletti gyermekekre és a felnőttekre egyaránt érvényes.

Bár a cukros ételek és italok gyakori fogyasztása kapcsolatba hozható a fogszuvasodással és a testtömeg-növekedéssel, a szakemberek nem találtak elegendő és megfelelő bizonyítékot ahhoz, hogy külön határozzák meg a hozzáadott cukrok felső beviteli határértékét. Az EFSA álláspontja szerint az egészségre gyakorolt káros hatások inkább az élelmiszer-fogyasztási mintákkal (milyen élelmiszereket és mekkora mennyiségben fogyasztunk), és nem a hozzáadott cukrok beviteli mennyiségével hozhatók összefüggésbe.

Az élelmi rostok napi bevitelét - a megfelelő bélműködés fenntartásához szükséges mennyiség alapján - 25 grammnak ítélték meg felnőttek esetében. Az ajánlás hangsúlyozza, hogy az emelkedett élelmi rostbevitel csökkenti a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint az elhízás kockázatát.

A glikémiás index (GI) és glikémiás terhelés testtömeg-csökkentésben és a krónikus betegségek kialakulásában játszott szerepére szintén nem sikerült elegendő bizonyítékot találni, így ez a terület további vizsgálatokat igényel. (A glikémiás index azt fejezi ki, hogy a vizsgált szénhidrátnak, illetve az adott szénhidráttartalmú élelmiszernek a glükózhoz képest milyen a vércukoremelő hatása. A glükóz glikémiás indexe 100%. A 70-nél nagyobb érték magas, az 56-69 közé eső közepes, míg az 55 vagy annál kisebb érték alacsonynak számít. A glikémiás terhelés nemcsak az élelmiszerek vércukoremelő hatását, hanem az elfogyasztott szénhidrátmennyiséget is figyelembe veszi. Bővebben lásd az Új Diéta cikkét: Glikémiás index és glikémiás terhelés - a szerk).

Elegendő vizet ételekből, italokból

Az EFSA mérsékelt aktivitást és külső hőmérséklet feltételezve, nőknél 2, férfiaknál pedig 2,5 literben határozta meg a víz ajánlott napi bevitelét. Ez magában foglalja az összes italból, valamint ételből felvett mennyiséget. A csecsemőknek, a gyermekeknek, valamint a várandósság és szoptatás időszakában lévő hölgyeknek ettől eltérő beviteli értéket állítottak fel. Az ajánlás hangsúlyozza, hogy a megfelelő mennyiségű vízbevitel szervezetünk összes funkciójához elengedhetetlen (erről itt olvashat bővebben: Az éltető víz: a megfelelő hidratáltság és az ásványvizek szerepe).

A lakosság számára érthetően - középpontban a tiszta, gyakorlatias üzenet

Az EFSA célja a tápanyagbeviteli értékek minél érthetőbb, az adott ország nyelvére történő lefordítása, ami az élelmiszeralapú táplálkozási irányelvekkel valósítható meg. Ezeknek az irányelveknek a létrehozása minden európai országnak a saját feladata lesz.

Az élelmiszeralapú táplálkozási útmutatóknak figyelembe kell majd venniük az adott ország specifikus, táplálkozással kapcsolatos betegségeit, az étkezésben mutatkozó regionális különbségeket, az irányelvekbe illeszthető élelmiszereket, valamint az élelmiszer-fogyasztási mintákat. Az útmutatóknak a legérthetőbb grafikai megjelenítéseket kell alkalmazniuk, a legfőbb elvárás azonban az egyszerűen értelmezhető, tiszta üzenet, valamint a gyakorlati megvalósíthatóság lesz. Európában erre jelent példát az új osztrák táplálkozási piramis, az Egyesült Államokban pedig a táplálkozási piramis alternatívájaként megjelent táplálkozási tányér (Eating plate) kidolgozása.

Forrás: MDOSZ, The European Food Information Council
 

(hirdetés)