A húgyhólyagrák gyanújakor végzett orvosi vizsgálatok

Megosztás:

A húgyhólyagrák legjellemzőbb tünete a véres vizelet, így ilyenkor feltétlenül forduljunk orvoshoz. Milyen orvosi vizsgálatokra lesz szükség?

Véres vizelet észlelése esetén azonban feltétlen orvoshoz kell fordulni, aki sokoldalú, összetett vizsgálatokkal tudja megerősíteni vagy kizárni a hólyagrák jelenlétét. E vizsgálatsor részei a beteg kikérdezése panaszairól, a kórelőzmény felvétele, teljes körű fizikális kivizsgálás, férfiaknál kiegészítve a prosztata végbélen át történő áttapintásával (az ún. rektális digitális vizsgálattal), nők esetében pedig a hüvelyen át történő, ún. belső nőgyógyászati vizsgálattal is.

A kivizsgálás további részei az ultrahangos vizsgálat, továbbá az ún. urográfia vagy pielográfia is, amely a vizeletelválasztó- és kivezetőrendszer vizsgálatára irányul. Lényege, hogy intravénásan a röntgenvizsgálat során kontrasztot képező festékanyagot fecskendeznek be, mely a vizelettel választódik ki és röntgennel láthatóvá teszi a veséket, a vesemedencét, a húgyvezetékeket és a húgyhólyagot. Ezt kiegészítik a laboratóriumi vizsgálatok és a vizeletvizsgálat, amely a vizeletüledék mikroszkópos vizsgálatát is magába foglalja annak megállapítására, hogy az üledék esetleg tartalmaz-e a nyálkahártya felszínéről levált ráksejteket.

A leggyakrabban alkalmazott és legnagyobb hatásfokú diagnosztikai eljárás azonban a hólyagtükrözés, a cisztoszkópia. Lényege, hogy a húgycsövön át a hólyagba vezetett vékony, csőszerű, száloptikás világítással rendelkező készülékkel, a cisztoszkóppal a hólyag falát tüzetesen, szemmel áttekinti és a rákra gyanús elváltozásból a cisztoszkópon keresztül szövetmintát vesz (biopsziát végez) a vizsgálóorvos. A kivett anyagot kórszövettani laboratóriumba küldik, mikroszkópos vizsgálat céljára. Sokszor még ilyenkor is sok nehézséget okoz a papilláris hólyagráknak a hólyagban előforduló, makroszkóposan hasonló megjelenésű jóindulatú daganattól, a hólyagpapillomától való elkülönítése.

Itt jegyezzük meg, hogy a papillomák, bár jóindulatú daganatok, kiújulásra hajlamosak és rosszindulatú daganattá, rákká való átalakulásuk is előfordul. A papillomát a vizsgálóorvos a cisztoszkópon keresztül rendszerint a vizsgálat során eltávolítja. A papillomás beteg azonban a kiújulás, illetve a rákos átalakulás veszélye miatt időszakosan rendszeres, gondos orvosi ellenőrzésre szorul.

Amennyiben a hólyagból a biopsziával vett szövetmintában a kórszövettani vizsgálat rák jelenlétét igazolja, a terápia megkezdése előtt a betegnél további vizsgálatokat végeznek, hogy a daganat kiterjedését, stádiumát meghatározzák. E célból a korábban felsorolt vizsgálatok megismétlésén kívül még újabb ultrahangos, röntgen, komputer-tomográfiás (CT), esetleg mágneses rezonanciás vizsgálatokat végeznek, hogy a rák kiterjedéséről minél pontosabb, megbízhatóbb képet nyerjenek.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló