Női szövetek tévúton: őszintén az endometriózisról - Kéri Ibolya írása

A női ciklus csodája

A menstruációs ciklus a központi idegrendszer szabályozása alatt áll, átlagosan 28 naponként jelentkezik a 4-5 napig tartó vérzés. A ciklus a havi vérzés első napjától a következő havi vérzés első napjáig tart. Amennyiben nem jön létre terhesség, a méhet belülről borító nyálkahártya (endometrium) zsugorodni kezd, elhal, és vérzés kíséretében lelökődik a méhfalról. A vérzés után a nyálkahártya újra felépül és alkalmassá válik a megtermékenyített petesejt befogadására. Minden felelősen gondolkodó nőnek elengedhetetlen a menstruációs naptár vezetése, hiszen így tudja nyomon követni a ciklusát! Ne feledjük, a ciklus első napja a vérzés első napja!

Mi az endometriózis?

A kórképet Rokitansky írta le először 1860-ban. Az endometriózisnak nincs magyar megnevezése. A szó az "endometrium" (a méhet belülről bélelő speciális hámszövet, nyálkahártya) szóból származik. Bizonyos esetekben ez a szövet nemcsak a méhtest belső felszínén található meg, hanem a méh üregén kívül is, ahol komplikációkat okoz.

Hol fordulhat elő?

A legváltozatosabb helyeken. A méhnyálkahártya előfordulhat a hasüregben, a méhtest külsején, a méhfalban, a méhet rögzítő szalagokon, a petefészkeken (ez a csokoládéciszta), a hashártyán, a hólyag felé eső mellső és a végbél felé eső hátsó áthajlási redőben, ritkábban a bélben, a húgyutak, a húgyhólyag, hüvely nyálkahártyáján, műtéti hegekben, akár a tüdőben, májban, agyban is. A rendellenes helyen lévő endometriózisos csomók is követik a menstruációs ciklust, úgy viselkednek hónapról hónapra, ahogy a méhüreg nyálkahártyája. Így a havonta jelentkező vérzés ‒ a nem megfelelő helyen ‒ komoly panaszokat, fájdalmat okozhat, hiszen a váladék nem tud eltávozni a testből.

Kiket érint?

Minden nőnél előfordulhat, de leggyakrabban a fogamzóképes korosztályt érinti. A nem szült nők és az endometriózisban szenvedők első fokú nőrokonainak körében magasabb az előfordulási arány.

Milyen gyakori betegség?

Az előfordulási gyakoriságot csak becsülni lehet, de a szakirodalom 5-20%-ot említ. A fogamzóképes nők 10-15%-a, a meddő betegek 25-50%-a lehet érintett. Azoknál a nőknél, akik nőgyógyászukat alhasi panaszokkal keresték fel, az endometriózis előfordulását 15-20%-ban bizonyították. Magyarországon kb. száznyolcvanezer 15-40 év közötti nő érintett.

Mi okozza?

Az endometriózis okát ma sem ismerjük pontosan, de számos elképzelés létezik a betegség kialakulásáról. Legvalószínűbb, hogy a különböző tényezők együttesen vezethetnek bizonyos nőknél a betegséghez.

• Retrográd menstruáció

A transzplantációs elmélet szerint a menstruáció során a méh belső faláról levált nyálkahártya darabkák a petevezetőkön keresztül kijutnak a hasüregbe, ott megtapadnak és növekedésnek indulnak.

• Vér- és nyirokkeringés általi terjedés

Ez az elgondolás azt feltételezik, hogy a méhnyálkahártya szövetek a méhüregből a vér- és nyirokkeringés útján terjednek a test különböző részeibe. Így magyarázzák az olyan szokatlan helyeken talált méhnyálkahártya csomókat, mint a szem vagy az agy.

• Műtéti beavatkozás

Felmerülhet a sebészi beavatkozás okozta szövetátvitel is, hiszen számos esetben találtak hasi műtéti hegben, gátmetszés hegében endometriózist. Ezért sem javasolt a menstruáció idején nőgyógyászati beavatkozást végezni. Valójában olyan hegben is fordult már elő endometriózis, amit ezzel az elmélettel nem lehetett magyarázni.

• Bizonyos sejtek átalakulása

Bizonyos sejtek felnőttkorban is megtarthatják azt az embrionális tulajdonságukat, hogy bármilyen szövetté képesek átalakulni (akár méhnyálkahártya szövetté is) a test különböző részeiben. Ez az elmélet magyarázatot adhat azokra az esetekre, amikor olyan nőknél alakul ki endometriózis, akik méheltávolításon estek át valamint a távoli megjelenések esetén (agy, tüdő).

• Genetikai elmélet

A genetikai elmélet feltételezi, hogy vannak olyan családok, akiknél az endometriózisra hajlamosító gén játszik szerepet a betegség kialakulásában. Ezt az elméletet bizonyítja az a tény, hogy tízszer nagyobb a megbetegedés esélye, ha egyenes ágon volt endometriózisos nőrokon.

• Közvetlen terjedés

Nemcsak higiénés oka van annak, hogy menstruáció idején évszázadok óta nem javasolják a közösülést. Az orgazmuskor bekövetkező összehúzódások és a mozgás, a mechanikus erő a hüvelyben elősegíti a levált méhnyálkahártya darabkák vándorlást, rossz helyen történő megtapadását.

• Környezeti okok

Bizonyos méreganyagokkal (pl. dioxin) állatkutatások folynak, hogy milyen hatást gyakorolnak az immun- és a reproduktív rendszerre, mennyiben okozhatják az endometriózist. Embereknél még nem bizonyított a kapcsolat a méreganyag és a betegség között.

Kockázati tényezők

A szakemberek szerint a következő tényezők növelik az endometriózis kialakulásának esélyét (ami nem jelent egyet a betegség szükségszerű kialakulásával!):

• Korán jelentkező menstruáció
• Késői menopauza, változó kor
• Az első terhesség késői vállalása
• Családban első fokú rokonnál előforduló endometriózis
• Ösztrogén státusz
• 30-44 év közötti életkor
• Bőséges menstruáció
• Rövid menstruációs ciklus
• Méhen belüli fogamzásgátló eszköz hosszantartó viselése
• Alkohol
• Túlsúly
• Környezeti tényezők

Tünetek

Az endometriózis vezető tünete a fájdalom, ami ciklikusságot mutat és változatos formában jelentkezhet.

• Menstruációval járó alhasi fájdalom
• Görcsös menstruáció
• Bőséges, erős vérzés
• Rendszertelen menstruáció
• Fájdalom közösüléskor
• Deréktáji fájdalom
• Fájdalmas bélmozgások, egyéb béltünetek
• Puffadás, hasmenés, székrekedés
• Vizelet- vagy székletürítéskor jelentkező fájdalom
• Fáradékonyság
• Meddőség

Az endometriózis felismerését nehezíti, hogy a tünetek más betegségre is utalhatnak (petefészekrák, petefészekciszta, vastag- és végbélrák, mióma stb.). A panaszok erőssége nem arányos az endometriózis súlyosságával: már néhány csomó is okozhat elviselhetetlen fájdalmat és kiterjedt elváltozás mellett is lehet panaszmentes a beteg.

Milyen szövődményeket okozhat a betegség?

Az endometriózis kezelés nélkül folyamatosan súlyosbodik, hosszú távon szövődménye a meddőség, ami az egyénre és a társadalomra egyaránt komoly terhet ró.

Kivizsgálás

A tapintásos vizsgálatot kiegészítik a képalkotó módszerek (ultrahang, CT, MR), de biztos diagnózis csak a szövettani eredmény ismeretében állítható fel. Ezért laparoszkópos műtét ("kulcslyuk műtét") során az operatőr apró nyíláson keresztül áttekinti a hasüreget, mintát vesz a csomókból (biopszia) illetve eltávolítja azokat.

Kezelések

A kezelés megválasztásáról a beteg és az orvos közösen dönt személyre szabottan, figyelembe véve a betegség súlyosságát, a panaszokat, az életkort és a gyermekvállalás kérdését.

A fájdalom csökkentésére különböző fájdalom- és gyulladáscsökkentők alkalmazhatók. Ezek leggyakrabban az ún. nem-szteroid gyulladáscsökkentők, amelyek igen elterjedt, recept nélkül is kapható készítmények (pl. acetil-szalicilsav, diclofenac, ibuprofen). Orvosi ellenőrzés nélkül tartós, nagy dózisú alkalmazásuk nem javasolt a gyomor- és bélrendszeri mellékhatások miatt. Érdemes étkezés után bevenni a gyógyszert és olyan típust választani, amely kevésbé károsítja a gyomrot (pl. ibuprofen). Kerüljük az öngyógyszerezést a pontos diagnózis felállítása előtt, mivel a fájdalom- és gyulladáscsökkentők elterelhetik a figyelmet egy esetleges fertőzésről! A paracetamol szintén széles körben használt fájdalomcsillapító gyógyszer, gyulladáscsökkentő hatása viszont nincs.

A műtéti beavatkozás célja az endometriózisos csomók eltávolítása lehetőleg szerv- és szövetkímélő módszerekkel, különösen akkor, ha a családtervezés még nem befejezett. Az összenövések műtéti megszüntetésével a teherbeesés esélye is javul. Ha az operáció nem jelentett teljes megoldást a betegségre, gyógyszeres utókezelés indokolt. Bizonyos esetekben szükség lehet radikális műtétre is, de a mértékét mindig közösen kell meghatározni a beteg érdekeinek szem előtt tartásával!

A különböző gyógyszeres, hormonális kezelések (injekció, tabletta) célja a peteérés gátlása legalább 6 hónapra azért, hogy ne jelentkezzen menstruáció, így az rendellenes helyen lévő méhnyálkahártya szigetek visszafejlődhet, elsorvadhat, a panaszok megszűnhetnek. Ez történhet a terhesség "gyógyszeres utánzásával" (kombinált fogamzásgátló tabletták alkalmazása), vagy a menstruáció felfüggesztésével (danazol, Gonadotrop Realising Hormon agonisták). A gyógyszerszedés során fellépő mellékhatások (bőrproblémák, testsúlygyarapodás, csontritkulás) eltántoríthatják a beteget a kezeléstől.

Az endometriózis kezelésére kifejlesztett dienogest hatásos és mellékhatások tekintetében jól tolerálható új készítmény. Magyarországon ez a legkorszerűbb gyógyszeres terápia is elérhető támogatott formában, de ehhez a megfelelő centrumot, egyetemi központot kell felkeresnie a betegnek.

Az endometriózisban szenvedő nőknek ajánlott a mielőbbi gyermekvállalás, mivel a betegség előrehaladtával egyre nagyobb az esélye a meddőségnek és a terhesség a betegség átmeneti javulásával is jár. A terhesség sem gyógyítja meg az endometriózist, a szülést követően visszatérhet bizonyos mértékben! Amennyiben már fennáll a meddőség, speciális kezelésekre, az összenövések műtéti úton történő megszüntetésére, mesterséges megtermékenyítésre lehet szükség.

A változó kor, a menstruáció elmaradása szintén a betegség javulását, megszűnését hozhatja magával.

Alternatív gyógymódok

A kétségbeesés, a bizonytalanság, a kín, a fájdalom sok beteget arra sarkall, hogy az alternatív gyógymódok között keressen enyhülést adó terápiát. Jelenleg nem ismerünk olyan készítményt, teát, kezelést, ami bizonyítottan segítené az endometriózis gyógyulását. Az általános közérzetre jótékonyan ható, feszültséget oldó kezelések segíthetik a lelkiállapot javulását, az ellazulást, a fájdalomcsillapítást (melegítés, relaxáció, masszázs, aromaterápia stb.), de mindig kérje ki nőgyógyásza véleményét, mielőtt bármilyen szert bevenne. Ezek esetlegesen befolyásolhatják, akár ronthatják is az orvos által előírt gyógyszeres kezelés hatékonyságát.

Forrás: EgészségŐr Alapítvány 

* * *

További információk az endometriózis hét Facebook oldalán