A kutatók egy labrador retrievert használtak (képünk illusztráciö)A kutyák leheletből vagy székletből is képesek kiszagolni a bélrákot, sőt a legpontosabban épp a betegség korai stádiumában - derült ki egy japán kutatásból. A Kyushu Egyetem szakemberei egy különlegesen képzett labrador retrieverrel végzett kutatás alapján jutottak erre a következtetésre. A jövőben nem kutyákat, hanem egy olyan érzékelő-berendezést alkalmaznának diagnosztikai célokra, amely a kutyák szagfelismerő képességét utánozza.
Vastagbélrák hírek:
A végbélrák célzott terápiájának legújabb eredményei
Az otthoni vastagbéltükrözés hatékonyságát méri fel egy új klinikai vizsgálat
Vastagbélrák: hogyan igényelhető ingyenes, elsőbbségi genetikai teszt?
A vastagbélrák sokféle, így is kell kezelni
Háttéranyagok:
Online formában már január 31-én, a Gut című folyóirat nyomtatott változatában pedig júniusban jelent meg az a tanulmány, amely a kutyák daganatazonosító képességével foglalkozik. Mindez azáltal lehetséges, hogy a rák egyes fajtáira - köztük a béldaganatokra is - jellemző bizonyos kémiai anyagok megjelenése a vérben. Ezek egy része később a székletbe és a leheletbe is bejut: ilyenek az úgynevezett illékony szerves vegyületek (Volatile Organic Compounds; VOCs), amelyek jelenlétét - a tanulmány eredményei szerint - igen jól képes érzékelni a kutyák szaglása.
A kutatást azért végezték el, mert szükség lenne egy olyan újfajta vastagbélrákszűrési módszerre, amely korai stádiumban is képes lenne felismerni a daganatokat, emellett a székletvérteszthez hasonlóan gazdaságos maradna. Nem járna továbbá a szervezetbe való komolyabb beavatkozással, ahogyan például a kolonoszkópia. (A jelenleg forgalmazott székletvértesztek hátránya, hogy a daganatkialakulást megelőző polipok nem kellő biztonsággal ismerhetőek fel velük, részletesebben lásd itt: "Csak a minőségi kolonoszkópiát érdemes választani" - kérdések és válaszok a vastagbélrákszűrésről).
Béldaganatoknál először igazolták a kutyák jó szaglóképességét
Az már korábban is ismert volt, hogy a kutyák képesek az emberben kialakuló daganatok, többek között a bőr-, az emlő-, a petefészek- és a tüdőrák kiszimatolására. Most először igazolták azonban, hogy az állatok a béldaganatok megjelenését is észlelik.
Szonoda Hideto és munkatársai egy labrador retriverrel végeztek vizsgálatokat. A négylábúnak összesen 74 alkalommal kellett bizonyítania szaglása érzékenységét. A szakemberek minden alkalommal öt lehelet-, illetve székletmintát tettek a kutya elé, amelyek közül csak egy származott rákos betegtől.
A minták 48 bélrákban szenvedő betegtől és 258 önkéntestől származtak. Az utóbbi csoport tagjai közül néhányan kigyógyultak a béldaganatból, mások pedig nem voltak rákosak, de volt más bélproblémájuk (például jóindulatú vastagbélpolip, bélgyulladás vagy épp vakbélgyulladás).
A rákbetegekből származó minták között akadt olyan, amelyik a betegség korai szakaszában lévő pácienstől, és olyan is, amely előrehaladott stádiumútól származott - írja az [origo] Egészség rovatának beszámolója.
A kutya a korai stádiumú daganatoknál volt pontosabb
A labrador a vizsgálatok során átlagosan 95 százalékos pontossággal szagolta ki a bélrákot, és még az sem tévesztette meg, ha dohányzó betegtől származó - és ezért megváltozott szagú - minta került az orra elé. A legnagyobb pontossággal azonban a rák korai szakaszában lévő betegek mintáit szimatolta ki.
A kutatók szerint kutyákat alkalmazni a betegségek korai felismerésére költséges és nem is túl praktikus. Az azonban ígéretes iránynak tűnik diagnosztikai szempontból, hogy egy olyan érzékelő-berendezést fejlesszenek ki, amely a kutyák szagfelismerő képességét utánozná - írja az [origo]. (A tesztek szenzitivitására és a specificitására vonatkozó adatok itt láthatóak).
A tanulmány - az eredményeket szemléltető statisztikai táblázatokkal együtt - teljes terjedelmében is elolvasható a Gut online kiadásában.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
