CT-kolonográfia

Daganatok.hu 2011. május 23.
Megosztás:

A CT-kolonográfia legfőbb célja, hogy időben felismerésre kerüljenek a vastagbél kezdetben még jóindulatú elváltozásai, amelyekből később vastagbélrák alakulhat ki. Hogyan zajlik a vizsgálat és hogyan kell rá felkészülni? Mik a főbb különbségek a kolonoszkópiához képest? Mekkora érzékenységgel ismeri fel a vastagbélpolipokat a CT-kolonográfia? Cikkünkben összegyűjtöttük a CT-kolonográfiával kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket.

Mi a CT-kolonográfia?

A CT-kolonográfia egy minimálisan invazív vizsgálat: ez azt jelenti, hogy magához a vizsgálathoz nem szükséges semmilyen orvosi eszközt mélyen a testbe vezetni, kivéve a bél felfújásához használt igen kisméretű, rugalmas csövet.

A CT-kolonográfia lényege egy vékonyszeletes, korszerű CT-készülék és egy speciális szoftver. A CT-felvételek sorozatából az utóbbival alkotható meg a vastagbél falának háromdimenziós képe vagy videófelvétele.

Mi a CT-kolonográfia célja? Mit vizsgálnak pontosan?

A módszerrel a vastagbél belső üregét és a nyálkahártya-viszonyokat vizsgálják. Erre azért van szükség, mert a vastagbelet bélelő nyálkahártyában jóindulatú elváltozások, úgynevezett polipok (szaknyelven adenomák) alakulnak ki. Ezek önmagukban nem jelentek problémát, hosszabb idő elteltével azonban rosszindulatúvá alakulhatnak (ezek az úgynevezett adenokarcinómák).

A vizsgálat legfőbb célja, hogy időben felismerésre kerüljenek ezek az elváltozások, így elkerülhető legyen a vastagbélrák megjelenése. A CT-kolonográfia jó képfelbontással rendelkezik, így valóban alkalmas rá, hogy az orvos felismerje ezeket a nyálkahártya-elváltozásokat.

A CT-kolonográfia természetesen a már kialakult, rosszindulatú daganatokat is képes kimutatni.

Hogyan zajlik a CT-kolonográfia?

A CT-készülék - amelybe befektetnek minket - leginkább egy dobozra hasonlít, amelynek egy rövid "alagút" található a közepén.

Az alagútban egy gyűrű van elhelyezve, amelyben egymással szemben találhatóak a röntgensugarakat kibocsátó eszközök és a visszaverődő röntgensugarakat érzékelő detektorok. A vizsgálat ideje alatt ezt a gyűrűt forgatják körülöttünk, miközben a vizsgálóasztalt is mozgatják, hogy a teljes bélcsatornát fel lehessen térképezni. A bélcsatorna faláról visszaverődő röntgensugarak jelei az eszközhöz csatlakoztatott számítógépbe kerülnek, amely végül létrehozza a bélcsatorna falának háromdimenziós képét vagy videófelvételét.

A vizsgálat kezdetekor egy igen kisméretű, rugalmas csövet vezetnek a végbélnyílásunkba, mintegy 5 centiméter mélyre. Erre azért van szükség, mert a polipok csak akkor ismerhetőek fel hatékonyan, ha "felfújják" a belet: a bélfal így kisimul, vagyis nem maradnak olyan ráncok és betüremkedések, ahol továbbra is észrevétlenül megbújhatnának a polipok. A CT-kolonográfia esetében a bél felfújása szén-dioxiddal történik, egy elektronikus pumpa segítségével.

A bél felfújását követően tolnak minket a CT-készülék alagútjába, ahol megtörténik a bél röntgensugaras vizsgálata. A vizsgálat ideje alatt egy darabig hanyatt kell feküdnünk, majd ezt követően hason vagy oldalsó helyzetben. A megfelelő pozíciót esetenként párnákkal segítenek megtartani.

A CT-kolonográfiás vizsgálat teljes ideje mintegy 10-15 perc.

Hogyan készüljek fel a CT-kolonográfiára?

Nagyon fontos, hogy bélcsatorna megfelelően tiszta állapotban legyen, mielőtt a vizsgálatra sor kerülne. A CT-kolonográfiát végző szakember ugyanis csak ebben az esetben képes észrevenni azokat a polipokat, amelyek esetleg jelen vannak a bélfal nyálkahártyáján. Ehhez hashajtók szedésére van szükség, amelyeket a vizsgálatot végző intézménytől kap meg.

Ezen kívül - a vizsgálat előtt legalább három órával - a helyszínen meg kell inni egy kevés kontrasztanyagot. Ez arra szolgál, hogy megjelölje az esetlegesen mégis visszamaradó székletet.

A vizsgálatot megelőző napon ugyancsak fontos, hogy már ne fogyasszunk szilárd táplálékot, kizárólag teát, rostmentes gyümölcslevet vagy zöldséges húslevest. A vizsgálatot követően azonnal visszatérhetünk a szokásos étrendünkre. Fontos továbbá, hogy sok folyadékot fogyasszunk, mivel a hashajtók kiszáradást eredményezhetnek.

Végül, ha vastablettát szedünk, öt nappal a vizsgálat előtt hagyjuk el; az egyéb gyógyszerek megszakítás nélkül szedhetőek.

Mennyire kellemetlen a CT-kolonográfia?

A szén-dioxidnak és a kisebb mértékű felfújásnak köszönhetően a vizsgálat csak minimális kellemetlenséggel jár, ami jellemzően hasi kényelmetlenséget (teltségérzet) jelent. A CT-kolonográfia kellemetlenségét az eddigi felmérésekben az altatásban végzett kolonoszkópia kellemetlenségével egyenlőnek értékelték a betegek.

A legtöbben teltségérzetről számolnak be a vizsgálatot követően, amely az esetek döntő többségében nem jár komoly fájdalomérzettel. Jellemzően nincs szükség altatásra, nyugtatásra és fájdalomcsillapítók adására sem.

Annak köszönhetően, hogy a CT-kolonográfia csak enyhe kellemetlenséggel jár, a vizsgálat ideális szűrőmódszernek tekinthető.

Hány éves korban válik szükségessé a CT-kolonográfia?

A CT-kolonográfiás szűrést is 50 éves korban kell először elvégezni, de nem áll még rendelkezésre adat arról, hogy milyen sűrűséggel: a jelenlegi adatok alapján körülbelül 5 évente van rá szükség.

Ez alól kivételt jelentenek azok, akiknek az átlagos népességnél magasabb a vastagbélrák kialakulásának kockázata. Ez előfordulhat egyrészt az életmódbeli tényezők miatt, másrészt akkor, ha a családban több vastagbéldaganatos megbetegedés is előfordult. Azok is magasabb kockázattal jellemezhetőek, akiknél korábban már kimutattak vastagbél-polipokat, illetve akiknél előfordult már véres széklet.

Ezekben az esetekben már 40 évesen, vagy ennél fiatalabb korban is javasolt lehet az első szűrővizsgálat elvégzése. További különbség, hogy ilyenkor még inkább javasolt a vizsgálat 5 évenként történő megismétlését.

Kiknek ajánlható a CT-kolonográfia?

A CT kolonográfia egyre jobban elterjedő szűrőmódszer a vastagbél vizsgálatára. Szűrőmódszernek rendkívül alkalmas, mert gyorsan kivitelezhető úgy, hogy kevés megterhelést jelent a vizsgálatra jelentkezőnek.

Ha a vastagbélben nincs nagy esélye a rákos elváltozások vagy rákmegelőző állapotok jelenlétének (nincs látható vérürítés a széklettel és nincsenek bélelzáródásos tünetek sem), akkor bárkinek javasolható a CT-kolonográfia elvégzése. Hiszen, a vizsgálat a kolonoszkópiánál gyorsabb, kevésbé kellemetlen, olcsóbb, és ráadásul egyéb, daganatos és nem daganatos elváltozásokat is kimutat a hasüregben.

Azoknál viszont, akiknél már a vastagbél-vizsgálat előtt is vannak arra utaló jelek, hogy a bélben polipokat vagy rákos elfajulást fognak felfedezni - a már meglévő tünetek (például véres széklet), a családi halmozódás, a korábbi szűrővizsgálatok, esetleg gyorstesztek eredményei alapján - ott várhatóan nem CT-kolonográfiát, hanem kolonoszkópiát fognak javasolni. Ezzel ugyanis azonnal eltávolíthatóak a polipok, a rákosnak vélt elváltozásokat pedig szövetmintavételre lehet küldeni.

Ha a páciens elzárkózik a kolonoszkópia elől, akkor természetesen elvégezhető nála a CT-kolonográfia is, ekkor azonban megmondják az illetőnek, hogy ezt követően kolonoszkópiás vizsgálat is esedékes lehet.

CT-kolonográfia javasolt továbbá azokban az esetekben, ha a kolonoszkópia valamilyen oknál fogva nem elvégezhető: ide tartoznak például azok a betegek, akik véralvadásgátló szert szednek vagy súlyos légzési problémákkal küzdenek. Szintén csak ez a módszer jöhet szóba akkor, ha a bélcsatorna szűkülete vagy elzáródása miatt nem végezhető kolonoszkópia.

Az idősebb és rosszabb egészségi állapotú páciensek számára ugyancsak jobban tolerálható ez a vizsgálat, így a CT-kolonográfia nekik is egy javasolható alternatívát jelent.

Végül, ha a kolonoszkópiás vizsgálat során nem sikerült a bélcsatorna teljes hosszának vizsgálata - ami az esetek körülbelül 10 százalékára jellemző - akkor még ugyanaznap elvégezhető a CT-kolonográfia is. A bélcsatorna ekkor ki van tisztítva, így a vizsgálathoz nem szükséges külön előkészület.

Mik a főbb különbségek a kolonoszkópiához képest?

A CT-kolonográfia során a vastagbelet nem levegővel, hanem szén-dioxiddal töltik fel. A kolonoszkópiához képest további különbség, hogy a vizsgálathoz a bél kisebb mértékű felfújása szükséges.

A CT-kolonográfia egyik fő előnye a kolonoszkópiához képest, hogy jóval kisebb a bélsérülések, különösen a bélfal átszakadásának kockázata. Ha történik is bármilyen sérülés, ezek a vizsgálat során érzékenyen felismerhetőek, de a problémák nagy része magától is meggyógyul.

Egy további fontos különbség, hogy mivel a kolonoszkópia a CT-kolonográfiánál nagyobb beavatkozást jelent, ezért általában nyugtatást vagy bódítást igényel. A CT-kolonográfiánál erre az esetek döntő többségében nincs szükség.

Negyedikként megemlíthető, hogy míg a kolonoszkópia csak a vastagbélről ad információt, addig a CT-kolonográfia a többi hasi és kismedencei szervet is ábrázolja.

Mikor nem javasolt a CT-kolonográfia? Mi jelent kockázati tényezőt a vizsgálat szempontjából?

Mivel a CT-vizsgálat röntgensugarak kibocsátásával jár, ezért terhesen nem ajánlott a szűrés elvégzése.

Amennyiben szív-, máj- vagy veseproblémáink vannak, erről még a vizsgálat előtt tájékoztassuk orvosunkat. Az alábbi szívproblémák jelzése különösen fontos:

  • Szívtáji szorító fájdalom
  • Az utóbbi 6 hónapban bekövetkezett szívroham
  • A közeljövőben esedékes szívműtét
  • A szívkoszorúér közeljövőben esedékes katéteres tágítása

Ugyancsak szükséges az orvos tájékoztatása akkor, ha akut vastagbélgyulladásban (colitis) szenvedünk, illetve ha korábban vastagbélműtéten vagy sérven estünk át. Ezek a problémák ugyanis növelik a bél felfújása során fellépő esetleges bélsérülések kockázatát.

Végül, a szájon át szedhető kontrasztanyaggal kapcsolatban is felléphetnek kockázatok, az alábbi két esetben:

  • Ha jelen van bármilyen allergia
  • Ha korábban jód- vagy röntgenkontrasztanyag érzékenységünk volt

A fenti egészségügyi problémákat - az esetleges szövődmények elkerülése érdekében - feltétlenül jelezzük a vizsgálatot végző intézmény orvosainak!

Mekkora érzékenységgel ismeri fel a polipokat a CT-kolonográfia?

A nemrégiben kiértékelt legnagyobb tanulmányok eredményei egybehangzóan azt mutatják, hogy a CT-kolonográfia a 10 milliméternél nagyobb polipok 90%-át, míg a 6 milliméternél nagyobbak 78-84%-át észleli. A rákká fajuló, úgynevezett előrehaladott adenomás polipok 96,7%-át képes felismerni ez a módszer.

Ugyanakkor, ennyire jó eredmények még a legjobb technikát alkalmazva is csak a leletezők megfelelő jártasságával érhetőek el, és csak a legfelkészültebb intézetekben.
A CT-kolonográfia a kolonoszkópia után a második legpontosabb szűrőmódszer.

Mennyire megbízható a teszt abban a tekintetben, hogy ha negatív eredményt ad, akkor tényleg nem áll fenn nálam a betegség? Vagyis, mekkora az álnegatív leletek esélye?

A módszer legjelentősebb előnye, hogy a negatív eredményű vizsgálat - több tanulmány alapján is - csaknem 100%-ban kizárja az elváltozások jelenlétét. Az álnegatív leletek esélye tehát igen csekély, 0-1% körüli.

Mikor van szükség a vizsgálattal felismert polipok eltávolítására?

A jelenlegi ajánlás szerint a polipok eltávolítása 10 milliméteres átmérő felett, három felismert elváltozás esetén pedig már a 6 milliméteres nagyságú polipok esetében is kötelező. A polipok eltávolítása nem lehetséges a CT-kolonográfiával, hiszen ilyenkor nem vezetnek fel egy erre alkalmas eszközt a bélcsatornába. Az eltávolításhoz ebből következően kolonoszkópiára van szükség.

A 6 és 10 milliméter közötti polipok esetén szintén kolonoszkópiás vizsgálatra kell utalni a beteget, a CT-kolonográfia eredményeinek ellenőrzése céljából. Az ennél kisebb polipok tekintetében egyedi elbírálás és kockázatelemzés szükséges. (Megjegyzendő, hogy esetenként az 5 milliméter alatti polipok is rosszindulatúvá alakulhatnak, ennek esélye körülbelül 1,7% körül mozog évente. Ezeknél mind a kimutathatóság, mind a kolonoszkopiás utánvizsgálat szükségessége élénk vita tárgya.)

Jár-e sugárterheléssel a CT-kolonográfia?

Mivel komputertomográfiás vizsgálatról van szó, ezért igen. Nincs azonban szó nagy mennyiségről: a megfelelően végzett vizsgálat dózisa körülbelül 2-3 évnyi háttérsugárzásnak megfelelő (ez körülbelül 5-7 millisievert). (Az ionizáló sugárzások mindenütt jelen vannak környezetünkben, így testünk folyamatos sugárzásnak van kitéve. Ennek az úgynevezett természetes háttérsugárzásnak az intnzitása alacsony és helyről helyre változik, de függ például az időjárástól is. Magyarországon egy embert átlagosan évente 2,4 millisievert effektív dózissal terhel a természetes háttérsugárzás. Erről bővebben itt olvashat - a szerk.)

A vizsgálatot követően semmilyen sugárzás nem marad vissza a szervezetünkben.

Okozhat-e a daganatot a CT-kolonográfia során fellépő sugárterhelés?

Erre csak igen minimális az esély, ráadásul ez a hatás csak később, mintegy 20 év múltán jelentkezhet. Az utasszállító pilóták évente kapnak a CT-kolonográfiás vizsgálatnak megfelelő dózist, de ez egy korábbi, nyolc európai légitársaság pilótáit vizsgáló felmérés szerint nem fokozta náluk a rák kialakulásának kockázatát az elmúlt 30 év alatt.

Ugyanazt jelenti-e a virtuális kolonoszkópia és a CT-kolonográfia?

Igen. A módszer hivatalos neve CT-kolonográfia, de a virtuális kolonoszkópia megnevezést is használják. A virtuális szó utal arra, hogy itt nem végeznek endoszkópos beavatkozást, tehát nincsen rá szükség, hogy egy hajlékony, üvegszál-optikás eszközt vezessenek fel a végbélen keresztül.

Mennyibe kerül a CT-kolonográfia?

A szűrővizsgálati jelleggel végzett CT-kolonográfia ma Magyarországon nem tartozik a TB-támogatott vizsgálatok közé. Ha egy betegnél már a vastagbélrákra utaló egyértelmű tünetek, panaszok jelentkeznek, akkor a TB a kolonoszkópiás vizsgálat elvégzését támogatja.

A CT-kolonográfia csak egyetlen esetben TB-finanszírozott: ha korábban már történt olyan kolonoszkópiás vizsgálat, amely elakadt (az endoszkóppal tehát nem lehetett végigmenni a vastagbél teljes hosszán). Ezekben az esetekben térítésmentesen végzik el a vizsgálatot.

A magánszolgáltatóknál, térítés ellenében végzett CT-kolonográfia ára 60-70 000 forint között mozog jelenleg.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló