Ősszel folytatódik az Országos Onkológiai Intézet betegoktatási programja

Daganatok.hu 2012. július 11.
Megosztás:

Az Országos Onkológiai Intézetben 2011 szeptemberében olyan betegoktatási program indult, amely a rákbetegek és hozzátartozóik minél szélesebb körű informálását tűzte ki céljául. Erre nagy szükség van, hiszen a mindennapi onkológiai gyakorlatban köztudottan nem jut elég idő a betegek kérdéseinek megválaszolására. Az előadásokat az intézet szakemberei tartották, de nemcsak elismert professzorok: a programba azokat a szakápolókat, asszisztenseket és fiatal onkológusokat is bevonták, akik napi kapcsolatban vannak a betegekkel. A kezdeményezésről prof. dr. Polgár Csabát, az onkológiai intézet sugárterápiás osztályának vezető főorvosát és az oktatási program vezetőjét kérdeztük.

Tudják-e a betegek, hogy mi vár rájuk egy-egy kezelés során? Tájékoztatja-e őket valaki a mellékhatások enyhítésének lehetőségeiről? Hol lehet informálódni a műtétek utáni rehabilitáció gyakorlati kérdéseiről? Az Országos Onkológiai Intézet 2011 szeptemberében indított betegoktatási programja nem kevesebbet vállalt, mint hogy minden olyan témában részletes tájékoztatást nyújt a betegeknek és hozzátartozóiknak, amelyek a leginkább fontosak lehetnek a daganatos betegségben érintetteknek.

"Az Országos Onkológiai Intézet kiterjedt oktatási tevékenységet végez, a laikusok rendszeres informálása azonban egészen mostanáig hiányzott a profilunkból. A tavaly ősszel indított betegoktatási programmal ezt a hiányt kívántuk pótolni. Olyan előadásokat szerveztünk, amelyekből az adott témában semmilyen előzetes ismerettel nem rendelkező betegek, hozzátartozók is megfelelően tájékozódhatnak" - mondja prof. dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet oktatási vezetője.

A program valóban színvonalas előadással várta az érdeklődőket: szeptember elejétől idén májusig összesen kilenc alkalommal lehetett meghallgatni az onkológiai intézet orvosait, gyógytornászait, asszisztenseit, dietetikusait és szakápolóit. Az előadások tematikájának összeállításakor olyan témák kerültek kiválasztásra, amelyekkel a legtöbb beteg szembesül, és olyan kérdések, amelyek a legtöbbször hangzanak el a napi kezelések során.

Amerikai rákközpontok oktatási tematikája volt a minta

"Betegoktatási programunkat a külföldi intézetekben futó laikus oktatási tevékenyég mintájára alakítottuk ki. A tematika tervezésekor elsősorban a houstoni MD Anderson Cancer Center és a manchesteri Christie Hospital oktatási programjait tanulmányoztuk. Ezeket persze nemcsak egyszerűen átemeltük, figyelembe kellett vennünk a hazai helyzetet és az itthoni lehetőségeket" - mondja Polgár professzor.

A kemoterápia és a sugárkezelések mellékhatásai például csaknem minden rákbeteget érintenek. Fontos az izotópterápia is, amelyről kiemelkedően sok tévhit kering a betegek között. A táplálkozás szintén olyan terület, ahol mindig lehet újat mondani, és rendkívül fontos a szervezet minél egészségesebb állapotának visszaállításában. A daganatos betegek műtéti előkészítésének gyakorlata ugyancsak érinti a páciensek egy jelentős hányadát, ahogyan a műtét utáni rehabilitáció kérdései is.

A műtétre váró betegeknek szólt Tinusz Anikó főnővér és Komáromi Edua gyógytornász előadása, akik a műtéti előkészítés testi és lelki szempontjait ismertették. Dr. Szollár András és Patai Gyöngyi szakasszisztens a tápcsatornaműtétes betegek előkészítéséről, utókezeléséről és rehabilitációjáról beszélt, külön kiemelve a sztómaterápiát. Nem maradtak ki az emlőműtött hölgyek sem: az emlőműtét utáni rehabilitációról és a plasztikai rekonstrukció lehetőségeiről dr. Mátrai Zoltán beszélt. Külön tematikus blokk foglalkozott a fej-nyaki daganatos betegekkel és azokkal, akikre mellkasi operáció vár: dr. Mészáros Krisztina a nyelés és hangképzés zavarainak korrekciójáról, dr. Újhelyi Mihály pedig a mellkasi műtétre váró betegek előkészítéséről és utókezeléséről beszélt.

Csatáriné Varga Zsuzsa vezető gyógytornász és Szalai Márta egyetemi ápoló kétrészes előadásban ismertette a mozgásterápia céljait. Dr. Dumele Andrea előadása a daganatos betegek fájdalomcsillapításának lehetőségeivel foglalkozott, külön ismertetve a morfiummal kapcsolatos tévhiteket. Mindezek mellett szó volt az öröklődő daganatokról, a mammográfiás szűrésekről és a méhnyakrák citológiai szűréséről is. A humán papillómavírussal szintén külön előadás foglalkozott: a kórokozó a méhnyakrák leggyakoribb kiváltó oka, és bár védőoltással, valamint rendszeres szűréssel ma már védekezhetünk ellene, még mindig túl sok hölgy hal meg ebben a daganattípusban.

Próbaként indult, ősszel pedig folytatódik a betegoktatás

"A betegoktatási programot idén próbaként indítottuk el, havonta egy csütörtök délután, két órában. Az egyik, amire kiemelten szerettünk odafigyelni, az interaktivitás. Nagyon fontos, hogy a betegek felé ne csak egyoldalú legyen az információáramlás. Erre ott vannak az intézet és a civil szervezetek betegtájékoztató anyagai, a mi előadásaink után viszont bármilyen, a témával kapcsolatos kérdésre ott helyben válaszoltak a szakemberek" - mondja Polgár.

"A másik fontos célkitűzésünk az volt, hogy ezeket az előadásokat ne kizárólag a főigazgató, az osztályvezetők és a professzorok tartsák, hanem a szakszemélyzetet is sikerüljön bevonni. Az ápolók és az asszisztensek azok, akik napi szintű kapcsolatban vannak a betegekkel, így a problémáikat is testközelből ismerik. A fiatal orvoskollégákat szintén szerettük volna bevonni, hiszen ők is aktívabb kapcsolatot tartanak fent a páciensekkel, mint az idősebb, a napi betegellátással már kevesebbet foglalkozó kollégák. Voltak persze olyan előadások is, amelyeket a legtapasztaltabb szakembereink tartottak. Prof. dr. Ottó Szabolcs a vastagbéldaganatok szűrési lehetőségeiről, prof. dr. Oláh Edit pedig az öröklődő daganatokról és a családi tanácsadás lehetőségeiről beszélt" - mondja a főorvos.

"A részvételi aránnyal nem vagyunk teljesen megelégedve, annak ellenére, hogy természetesen nem 100-150 emberrel számoltunk. Az ideális létszám a 20 és a 40 fő között lenne. 2012 őszétől - hiszen természetesen folytatni fogjuk a programot - megpróbálunk majd egy kicsivel nagyobb hírverést csinálni az előadásoknak. Indulásként azonban pozitívak az első visszajelzések, mind a betegek, mind az előadóink részéről" - mondja Polgár.

A betegek nem kísérleti alanyok, hanem együttműködők

Van-e olyan terület, ahol még az átlagosnál is nagyobb szükség lenne a betegek alaposabb felvilágosítására? A professzor a klinikai vizsgálatok témakörét említette példának, ez ugyanis egy olyan terület, ahol több esetben is elutasításba ütköznek. "Nagyon fontos lenne, hogy a betegek valóban megértsék, miért van szükség ezekre a vizsgálatokra. A páciensek egy kisebb részénél azonban defenzív magatartást tapasztalunk. Ők azt mondják, hogy az orvosok inkább ne kísérletezzenek rajtuk" - mondja a főorvos.

Kísérletezésről azonban természetesen szó sincs. Sőt, egy klinikai vizsgálatban való részvétellel a hagyományosan elfogadott kezelésnél többnyire modernebb és hatékonyabb terápiában részesülhetnek a betegek.

"A bizonyítékokon alapuló orvostudomány csak úgy tud fejlődni, ha a betegek együttműködnek a kutatóorvosokkal. A hagyományos terápiák és az újfajta kezelési módszerek hatásossága ugyanis kizárólag klinikai vizsgálatokban mérhető össze. Emellett az új gyógyszerek általános finanszírozási befogadásához is szükség van arra, hogy a pozitív eredményeket egy nagyszámú beteganyagon is megismételjék. Ha egy beteg mindezzel tisztában van, akkor kisebb valószínűséggel fogja visszautasítani, hogy részt vegyen egy éppen induló klinikai próbában. Ezáltal pedig jó eséllyel hatékonyabb kezelési módban részesülhet, mint ami a jelenleg elfogadott, standard terápiás módszer a nála kialakult daganattípusban" - mondta Polgár.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.