Nyári tudnivalók rákbetegeknek

Daganatok.hu
Megosztás:

A nyár, a napsütés, a strandolás egyrészt kikapcsolhat, feltölthet minket, másrészt viszont számos veszélyt rejthet magában egészségesekre és betegekre egyaránt.Dr. Bittner Nóra onkológus főorvost arról kérdeztük, mire kell a rákkezelések alatt és után különösen odafigyelni. A napozás mellett szó volt többek között a hőség miatti rosszullétekről, az izzadásról, a rovarcsípések hatásairól, az allergiáról és a különböző védőoltások alkalmazásáról.

Napozással kapcsolatos tanácsok

Van-e speciális tanács rákbetegeknek a napozással kapcsolatban? Mi a helyzet a kezelések alatt, után, illetve évekkel később?

Betegek és egészségesek számára egyaránt veszélyes a napozás, hiszen manapság a nap UV sugárzása sokkal erősebb és ártalmasabb, mint régen. A daganatos szervezet immunsérült, immungyengült állapotban van, ezért a káros hatás gyorsabban jelentkezik. Így például műtét után a sebgyógyulás idején, illetve a kezelések után három hónapig, de inkább fél évig a nyílt napon való tartózkodást kerüljék a betegek. Akik vastagbél-daganatban szenvednek, és ennek megfelelő kemoterápiás kezelésen esnek át, csak hosszú ujjú, vékony ingben menjenek sok idő elteltével is közvetlen napra. Ők ugyanis olyan gyógyszert kapnak, ami az ereket kirajzolhatja és barnás elszíneződést okozhat. Ez számukra esztétikailag nyilván zavaró, emellett számos kérdést vethet fel a külvilág részéről.

Sugárkezelés alatt milyen védelemre van szükség az adott területen? Bármilyen ruházat megfelel? Van olyan védőkrém, amivel szabad napoztatni azt a területet? Mi a helyzet évekkel később?

A sugárkezelés egy ionizáló sugárzás, úgy hat, mint az erős napsugár, egy erős leégés. A korszerű berendezések révén elég célzottan adják a beteg szervre a kezelést, ennek ellenére a bőrpirosodás sajnos szinte kikerülhetetlen. A sugárterápiával foglalkozó kollegák nagyon jól tudják, milyen égési elváltozásoknál kell dóziscsökkentést alkalmazni, illetve milyen kiegészítő terápiát, bőrgyógyászati semleges hidratáló kezeléseket kell adni. Öt év daganatmentesség után gyógyultnak számítjuk a rákbetegeket - valamilyen szintű bőrelszíneződés, egy apró érképződésekkel beszőtt terület a sugárkezelés helyén mindenképp egész életen át megmarad, évek múltán azonban ez sem lesz annyira érzékeny a napozásra és a különböző bőrirritációkra, mint eleinte.

A hidratálás, krémezés, bőrápolás különösen fontos azoknál a nőknél, akik a hónaljároknál is sugárterápiában részesülnek, mert itt a bőr szárazabbá és érzékenyebbé válik, emellett a szőrnövekedés is megszűnik. A krémezésre az általános hidratálók megfelelők, speciális krémre csak akkor van szükség, ha valamilyen sérülés miatt felülfertőződik a bőr.

Ha nem szabad a napra menni, hogyan jut a szervezet a szükséges D vitaminhoz?

A csontképzéshez D vitaminra és napsugárzásra valóban szükség van, azonban elegendő a szórt sugárzás, direkt napozás nem szükséges.

Évekkel a betegség után van-e speciális teendő a napozással kapcsolatban, vagy elég az általános, mindenkire vonatkozó tanácsokat betartani?

Évekkel később, amikor a kontrollvizsgálatok alapján a beteg daganatmentes, és már gyógyszereket sem kell szednie (mint például emlőráknál a hormongátlókat), az általános szabályok tartandók be. Ezek közül kiemelném, és mindenkinek javaslom, hogy kerülje a közvetlen napon való tartózkodást 11 és délután 3 között.

Van-e bármilyen adat a rákkelezések és a szolárium kapcsolatáról? Szabad szoláriumba menni - akár védve például a sugárkezelt területet?

A szoláriummal egyenletes bőrszín érhető el, és elméletek szerint az UV sugárzás kikerülhető, azonban a sugárkezelésen átesett betegeknél legalább két évig ez mindenképp kerülendő. Később megengedett, de heti egyszeri, maximum tízperces kezelésnél több semmiképp sem javasolt.

Használhatók-e az általános naptejek, napolajak a sugárkezelés helyén, illetve a műtéti hegen? Létezik esetleg speciálisan ilyen célra szánt krém?

Speciális krémek nem léteznek, inkább az általános szabályokat említeném: a fertőzéstől és a direkt irritációtól, napozástól védeni kell az érzékeny területeket. A veszélyt egy gyulladás jelentheti, ami a daganat újraképződését indukálhatja, emiatt fontos a védekezés.

Mi a teendő leégés esetén a különböző állapotokban?

Ha a sugárkezelt bőrterület ég le, orvoshoz kell fordulni, mert a kezelés miatt elvékonyodott bőr hamarabb lesz irritált, esetleg kisebesedik, a sebesedés kapcsán pedig felülfertőződik. Ilyenkor "egyik baj a másikat hozza maga után", emiatt szükségesek a gyulladás megszüntetésére alkalmas, antibiotikumos, gyulladáscsökkentő spayk vagy kenőcsök.

A kemoterápiás kezelés miatt bőrreakció nem jelentkezik. Fontos viszont szót ejteni a célzott terápiás szerekről. Ezek egy részénél a hatással összefüggően bőrkiütések jelentkeznek az arcon és a mellkason - ilyenkor nem javasolt sem a szolárium, sem a napozás.

Nagyobb esélye van-e a kezelések alatt állóknak napszúrásra, ájulásra, stb?

Igen, mégpedig azért, mert a gyógyszeres kezelés, illetve a kezelés előkészítésekor adott anyagok hatására erős vérnyomás-ingadozás alakulhat ki. Emiatt fokozott a veszélye az ájulásnak, illetve napszúrás-szerű rosszullétnek. Folyadék-pótlásra van leginkább szükség ennek kivédésére.

Fürdőzés, úszás

Kizárja-e a termálfürdők használatát bármelyik rákkezelés? Hidegebb vagy melegebb víz javasolt a különböző állapotokban?

A rehabilitáció fontos része az úszás, a vízben való mozgás, tornázás. Ehhez a 20-25 fokos víz ideális. A jódtartalmú gyógyvizek kerülendők. Reumatikus betegségeknél szoktak 30-40 fok körüli magas hőfokú vizet javasolni - ez rákbetegeknek nem ajánlott, mert a forró víz egyfajta hőterápiát vált ki, aminek a hatásai viszont nem ismertek.

A medencés vagy az élő vizes strand javasolt inkább, ha valakinek sérült - például sugárkezelt - bőrfelülete van?

Inkább az élővizeset javaslom, de minden esetben a tisztaság a legfontosabb szempont. A medencéknél a fertőződés veszélye nagyobb, bár mostanában a vízforgatókkal, vegyszerekkel elég jól tisztítják a medencéket. A vegyszerek irritálhatják egyesek bőrét, de ez inkább annál jelentkezik, aki egyébként is érzékenyebb bőrű, esetleg allergiás.

Hőség

Maga a hőség milyen hatással lehet a rákkelezés alatt állókra, illetve a betegekre? Hogyan védekezhetünk, ha otthon, a lakásban elviselhetetlennek érezzük a meleget?

A meleg elsősorban a vérnyomás-változás révén vezethet rosszulléthez, mivel ilyenkor az erek kitágulnak az egész szervezetben, ami szokatlanul alacsonnyá teheti a vérnyomást. Az a beteg, akinek magas vérnyomása volt és beszedi a szokásos gyógyszerét, a vártnál alacsonyabbá válik a vérnyomása, és ez ájulás-szerű rosszullétekkel jelentkezhet. A hőség elleni védekezésben nem vagyok híve a légkondícionálóknak, mert az túl nagy hőkülönbséget jelenthet a kinti meleghez képest, ez pedig könnyen megfázáshoz vezethet. Inkább a régi, hagyományos módszereket javaslom: elsötétítés függönyökkel, redőnyökkel, átszellőztetés éjszaka és a hajnali órákban, illetve a levegő mozgatása ventillátorokkal.

Az izzadás ellen hogyan tanácsos védekezni?

Az általános, hőség miatti izzadás mellett megemlítendő, hogy azon nőbetegekben, akik hormonkezelésen esnek át, a változó kor tünetei erősebben jelentkeznek, emiatt fokozattan izzadhatnak. Előfordulhat, hogy néhányaknál a lágyékhajlatban, vagy a mell alatti területen a bőr kipállik, kisebesedik. Ez ellen a higiénés szabályok betartásával, napi többszöri - nem feltétlenül szappannal, hanem langyos vagy hideg vízzel történő - mosakodással lehet védekezni. A tisztán tartás mellett segít a hintőporozás, illetve fontos a megfelelő melltartó viselése. A desodorok használatával a kellemetlen szagok elkerülhetők - ezek többsége nem magát a verejtékezést csökkenti, hanem a kórokozók, baktériumok elszaporodását gátolja.

Milyen ruházat javasolt - sokat takarjon a napsugárzás miatt, vagy hagyjon szabadon levegőzni minél több bőrfelületet?

A ruha anyaga számít leginkább, nem véletlenül jön vissza a pamut ruhák viseletének divatja. Ezek egyrészt magukba szívják a nedvességet, másrészt nem gátolják a párolgást. A nylont semmiképp sem ajánlom, hiába könnyen mosható, praktikus, mert a bőrnek viszont nem tesz jót. Egy könnyű szalmakalap hasznos és divatos viselet.

Rovarok

A szúnyog-, darázs-, méh-, bögöly-, stb. csípéssel kapcsolatban van-e bármilyen többlet-teendője annak, aki rákkezelés alatt áll, illetve átesett egy betegségen?

Többlet-teendő nincsen, ha bekövetkezés a csípés, és szükséges, akkor megfelelő gyógyszeres kezelést kell alkalmazni az esetleges anafilaxiás reakció kivédésére.

Akik kemoterápiás kezelésen esnek át, azoknak megváltozik a szervezetük érzékenysége. Sokkal gyorsabb és hevesebb reakcióik lehetnek az ilyen csípésekre. Az állati szervezetből a csípéskor különböző vegyületek, mérgek szabadulnak fel, ami egy már vegyszerekkel, gyógyszerrel előkezelt szervezetben gyorsabb és hevesebb reakciókat vált ki. A bőrön kifejezett ödémás, duzzadásos jelek alakulhatnak ki. Ezekre nagyon oda kell figyelni, valamilyen nyugtató krémmel kezelni, mert a legyengült szervezetben sokkal kevésbé múlik el magától az adott csípés.

Milyen rovarirtó használatát javasolja - bőrre kenhető készítményeket, elektromos árammal működő, párolgó szereket, stb.?

Olyat, ami közvetlen testfelszínnel nem érintkezik, tehát inkább a párolgó rovarirtó használatát ajánlom.

Védőoltások

Van-e valamilyen "nyári" védőoltás, amit rákbetegeknek, vagy a betegségen átesetteknek javasol? A kullancs elleni védőoltást beadassák-e maguknak a betegek?

Nincsen külön rákbetegeknek javasolt védőoltás. Nyáron a kullancs elleni, ősszel és tavasszal az influenza elleni védőoltás beadatása szokott felmerülni kérdésként. Egyiket sem javaslom daganatos betegeknek, mert az oltóanyagokban ugyan legyengített, de elő kórokozók vannak, amik hevesebb reakciót válthatnak ki az immungyengült szervezetben. Influenza járvány idején megelőzésként oltás helyett inkább ne nagyon menjenek a betegek közösségbe, kerüljék a tömegközlekedést, C-vitamin dúsan étkezzenek. Mindig a kezelőorvost ajánlott megkeresni, hogy az adott beteg betegségének, kezelésének megfelelően mit kaphat, illetve mi ajánlott. Ez érvényes egy esetleges kulancs-oltásra, illetve a trópusi országokba való utazás előtti védőoltásokra egyaránt.

Sérülések

Több a szabad bőrfelület - megvághatjuk, lehorzsoljuk a bőrünket, stb. A legyengült immunrendszert hogyan segíthetjük, hogy ezek a sérülések ne okozzanak nagyobb problémát?

A kezelések alatt, és az azt követő három hónapban azért érdemes a sérülésekre különösen odafigyelni, mert ilyenkor a legyengült immunrendszer miatt a sebgyógyulás lassabb, elhúzódó, a fertőzésveszély fokozottabb lehet. Éppen ezért helyileg alkalmazott spaykkel, antibiotikum tartalmú kenőcsökkel a sebet mindig ki kell tisztítani, illetve kezelni kell.

Vitaminpótlás

Milyen vitaminpótlók javasolhatók a rákbetegeknek?

Mindenképp az a javasolt, hogy a vitaminokat természetes anyagokból vegyük magunkhoz, főleg nyáron, amikor rengeteg a friss gyümölcs és zöldség. Ezeket érdemes nyersen fogyasztani, hiszen úgy biztosan nem bomlanak le a bennük lévő értékes vegyületek. Nagyon jó ilyenkor az eper, a szőlő, a körte. Különösen ajánlom a paradicsom, illetve a piros bogyós gyümölcsök fogyasztását, mert ezek kivonatának igazoltan daganatellenes hatásuk is van. Természetesen a téli időben - decembertől tavaszig - külső vitaminforrások is igénybe vehetők.

Allergia

Előfordulhat-e, hogy valakinek az immunrendszer gyengülése miatt allergiája alakul ki? Mik lehetnek ennek jelei?

Mivel a gyógyszeres kezelés következtében immunérzékenység alakul ki és ennek következtében olyan ételekre, vegyszerekre, porokra lesz allergiás a szervezet, amikre korábban nem jelentkezett ilyen reakció. Az allergia tüneteként irritáló, száraz köhögés, vagy bőrpirosodás jelentkezhet elsősorban, de súlyosabb esetben légzési nehézség is kialakulhat. Ha egyszer észleljük a tüneteket, lehetőleg meg kell találni és ki kell küszöbölni a környezetből azt a bizonyos vegyszert vagy ételt, ami a problémát okozza. Sokan érzékenyek például a szója alkalmazására, és az ételekben számos olyan mesterséges színezék, adalékanyag lehet, amik allergiás reakciókat váltanak ki egyesek szervezetében.

Aki allergiás, és valamilyen rákkezelésben részesül, milyen vitamint vagy gyógyszert szedhet, illetve hogyan védekezhet a tünetek ellen? Kell-e számolnia a tünetek erősödésével a betegség miatt?

Minden ilyen esetben javasolt egy allergia-kivizsgálás. Az ún. étel-elimináció során fel kell sorolni, hogy miket evett a beteg, mielőtt az allergiás tüneteket észlelte, ezután ezeket az ételeket egyenként fogyaszthatja, hogy próba-alapon kiderüljön, melyik váltotta ki a reakciót. Gyógyszerek esetében is hasonlóan lehet eljárni. A bőr-teszt során ezeknek az anyagoknak a vegyületeit a bőrbe juttatják, és a reakció nagyságától függően megállapítják, hogy mire allergiás az adott páciens és mire nem.

Léteznek már olyan, viszonylag hosszan tartó, ún. hiposzenzibilizásálások, vagyis immunválaszt kifárasztó kezelések, melyek után nem jelentkezik többet a heves reakció - ezt a rákkezelés alatt nem végzik.

Ha jelentkeznek a tünetek, az allergia ellen más esetekben is alkalmazott szteroidokat és antihisztaminokat adják a betegeknek. Fontos, hogy még az elején blokkoljuk a gyulladásos kört, mert így nem fokozódik a probléma - például csak bőrpír jelentkezik, és nem alakul ki légzési nehézség.

Daganatos betegség és táplálkozás

Az egyik legfontosabb dolog, amit tehet annak érdekében, hogy maximalizálja a rákgyógyító kezelés hatását és elősegítse gyorsabb felépülését, hogy a lehető legjobb tápláltsági állapotba hozza magát. Honlapunkon olvashat a megváltozott tápanyagigényről, a megfelelő táplálkozás fő akadályairól, a speciális tápszerek szerepéről.

Részletek: Daganatdieta.hu

Étrend rákbetegségben

Kérdezze dietetikusunkat!

Kalkulátorok

Receptek

(hirdetés)

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.