Mit kell tudnunk az étrend-kiegészítőkről? Dr. Lugasi Andrea előadása

Lugasi Andrea vagyok és az OÉTI-ből jöttem. Hogyha a hosszabbik nevünket akarják látni, az ott látható: Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet. Gyakorlatilag már nyugdíjas korú az intézetünk, tavaly voltunk 60 évesek. Azóta próbálunk segíteni a lakosságnak abban, hogy megfelelő módon táplálkozzon, és esetleg esélyt kapjon arra, hogy megismerje azokat a betegségeket, amiről az előttem szóló főorvos úr is több ízben említést tett. Igyekszünk mindent megtenni, hogy a megfelelő üzenetet juttassunk el a lakossághoz, illetve a betegekhez is, hogyha már ilyen állapotba kerültek, de természetesen ez nem mindig sikerül.

Bodoky professzor úr említette, hogy itt az alternatív kezelések értékeléséről lesz szó, de muszáj volt az előadás címét egy kicsit kiegészítenem, mert én alapvetően az étrend-kiegészítőkre szeretnék koncentrálni. Lehet, hogy Önök jobban ismerik ezt a táplálékcsoportot úgy, hogy táplálékkiegészítő vagy gyógyhatású készítmény - vagy valami egyéb más elnevezéssel - de a hivatalos elnevezés az étrend-kiegészítő. Amiről itt részben szó lesz, az a daganatos betegek táplálkozása, de a szünet után erről Önök még sokkal többet fognak hallani. Néhány szót szeretnék arról is beszélni, hogy azok a termékek, amelyekkel Önök találkoznak, mégis hogyan kerülhetnek forgalomba. Aztán, hogy mit tesz az intézetünk, hogy megpróbálja kiszűrni azokat a termékeket, amelyek nem igazán jók, vagy legalábbis feltételezzük, hogy problémát okozhatnak a betegeknek. Majd ugye jön a kérdés, hogy mit tehet a beteg: megpróbálok erre is néhány gyakorlati jó tanácsot adni.

Amiről viszont nem tudok Önöknek beszélni, azok a konkrét termékek. Az intézetünk ugyan nem hatóság, de mégiscsak a hatóságoknak a munkáját segítő szakértői intézmény, ezért nincsen lehetőségem arra, hogy konkrét termékekről mondjak Önöknek jót, vagy rosszat. Egyrészt azért, mert nincsenek is ilyen adatok a birtokunkban, másrészt pedig ezt én erkölcsileg nem igazán tehetem meg. Minden termék beszéljen magáért, illetve hát nem mindig beszél… Azt nagyon jól tudjuk, hogy a daganatos betegségek kezelésében a táplálkozás az egy nagyon fontos tényező. De erről most nem beszélek többet, mert ezt majd megteszi helyettem a dietetikus kolléganő.

Mi a különbség az étrend-kiegészítők és a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek között?

Az étrend-kiegészítők témájába beleillenek egyrészt az élelmiszerek, amelyeknek nyilvánvalóan megfelelő minőségűnek kell lenniük. Aztán itt máris látunk egy kakukktojást, a speciális gyógyászati célra szánt tápszert. Ez ma élelmiszernek számít, és mivel az étrend része, ezért a táplálkozási tanácsadásnak is része kellene, hogy legyen. A legutolsó pedig a gyógytermék, ami ugyan nem élelmiszer, de mégiscsak valamilyen szinten kapcsolódik a többi termékhez. Beszéljünk egy kicsit ezekről. Nyilván, a számadatok, dátumok, jogszabályok száma az Önök számára nem olyan nagyon fontos. Csak azt akarom ezzel jelezni, hogy vannak dolgok, vannak előírások, és vannak kötelezettségek, amik valamilyen mederben terelik ezeket a termékeket. Ha bemennek egy patikába és körülnéznek, hogy milyen termékek vannak oda kitéve, vagy a kezükbe vesznek néhányat, akkor különböző megnevezésekkel találkoznak. Nyilvánvalóan a gyógyszer az egyik, amivel elég sokat fognak találkozni.

A speciális gyógyászati célra szánt tápszer mellett a másik, aminek ilyen hosszú neve van, a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény. Ez egy olyan gyógyszer, amit az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyezett, tehát olyan tulajdonságai vannak, amelyeken keresztül bizonyos betegségek vagy elváltozások gyógyítására, vagy legalábbis a tünetek kezelésére, a problémák csökkentésére alkalmasak. Azt, hogy erre alkalmasak, adatokkal, tudományos adatokkal lehet igazolni. (Bodoky professzor úr is említette az első részben, hogy mi éppen ezt szeretnénk látni, ha ilyen tudományos adatok lennének.)

Ezeknél a termékeknél vannak ilyen adatok, mindössze egy baj van, hogy 2011 márciusáig lehetnek csak a piacon (erről részletesebben lásd az OGYI honlapjának tájékoztatóját - a szerk.). Utána ezeket a termékeket ki kell vonni, merthogy az uniós csatlakozás következtében megváltozó jogszabályok miatt ez a kategória nem fog szóba jönni. Tehát úgy ahogy van, megszűnik. Jelenleg egyébként összesen háromszáznyolcvannyolc ilyen termék van. Ezt a számot viszont jegyezzék meg, mert majd később mondok egy másik számot, és akkor össze tudják majd hasonlítani. Ezek a termékek is bekerülhetnek majd a palettába, hogyha át tudják minősíteni egy másik típusú gyógyszerré, vagy pedig étrend-kiegészítővé - ezekről majd később fogok beszélni. Ez volt tehát az a termékcsoport, amivel Önök találkozhatnak, de mint említettem, ezek gyógyszerek, a hatásuk tehát igazolt.

Most jönnek azok a termékcsoportok, amelyeket élelmiszereknek kell tekintenünk. Megint csak ne nézzék a jogszabályok számát, de gyakorlatilag így lehet az élelmiszereket csoportosítani. Vannak a hagyományosak, amelyeket minden élelmiszerboltban meg lehet kapni, vannak az úgynevezett különleges táplálkozási célú élelmiszerek, és vannak az étrend-kiegészítők, amelyek álcázzák magukat, mert olyanok, mintha gyógyszerek lennének. És van egy speciális terület, az új élelmiszer, amely jelen pillanatban nem nagyon jelentős.

A különleges táplálkozási célú élelmiszerek közé tartozik nagyon sok termék, amelyekkel Önök nagyon régóta találkoznak, ismerik is őket, hiszen ide tartoznak például az anyatej-helyettesítő tápszerek, a bébiételek, a gluténmentes élelmiszerek, a cukorbetegeknek szánt élelmiszerek, a sportolóknak szánt készítmények. Tehát ezek mindegyike olyan speciális élelmiszer, amelyet egy olyan lakossági csoportnak vagy betegcsoportnak gyártanak, amelynek speciális táplálkozási igényeik vannak. Ide tartoznak a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, amelyeket esetleg Önök is használhattak, vagy használhatnak majd a jövőben.

Mit kell tudni a tápszerekről?

Mit kell tudni a tápszerekről? Ezek különleges eljárással és a betegeknek készülnek, tehát nem az egészségesek számára. Orvosi felügyelet mellett alkalmazhatók, és nagyon sokat közülük csak receptre lehet megvásárolni, hiszen olyan alkalmazási feltételeik vannak, amelyekhez feltétlenül orvosi felügyelet szükséges. És az a fontos, hogy olyan betegek részére készültek, akik valamilyen oknál fogva bizonyos tápanyagokat nem tudnak felvenni, nem tudnak nyelni, rossz az adott tápanyag felszívódása, esetleg nem tudják ezeket a megfelelő módon kiüríteni. Ezek a termékek tehát tipikusan olyan betegeknek valók, akik krónikus betegségben szenvednek, vagy műtéten estek át - például hasi műtéten. Az is lehet, hogy a nyelőcsövükben vagy a szájüregükben vannak olyan elváltozások, ami miatt a nyelés nehézséget okoz, esetleg olyan műtéten estek át, ami miatt a fehérjék, a zsírok és a vitaminok felszívódása nem megoldott. Ez tehát egy nagyon fontos termékcsoport a betegek számára.

Mi az, ami még nagyon fontos? Például az, hogy ezeknek a termékeknek a hatásosságát tudományos vizsgálatokkal kell igazolni. Tehát a gyártó, aki ezt a terméket a piacra helyezi, az elvégzi a vizsgálatokat arra vonatkozóan, hogy vajon az a tápanyag, ami a termékben van, az valóban felszívódik-e egy adott beteg esetében. Ezek a vizsgálatok elkészülnek, és ezek igazolják, hogy jó is a betegnek ez a készítmény. Szerencsére ezeket a termékeket az intézetünknél be kell jelenteni, tehát pontosan tudjuk, hogy milyen termékek vannak a piacon, és ahogy említettem, vannak közülük olyanok, amelyeket vényre is fel lehet írni. Hogy ez miért fontos? Azért fontos, hogy Önök tisztában legyenek azzal, hogy van ilyen lehetőség: bizonyos tápanyagokat így is el lehet fogyasztani, és ezek biztosítják azt a megfelelő erőnlétet és állapotot, amikor esetleg már egyéb kezelésekre is sor kerülhet. Vagy pedig utána át lehet térni a normál, hagyományos táplálkozásra.

Mit nevezünk étrend-kiegészítőnek és mire valók ezek?

Az étrend-kiegészítő az egy egészen más típusú élelmiszercsoport. Sajnos nagyon sokan összekeverik a tápszert, az étrend-kiegészítőt és a gyógyhatású készítményt, hiszen a hétköznapi ember számára nehéz elkülöníteni ezeket az élelmiszercsoportokat. Az étrend-kiegészítőre a következők jellemzők: van egy rendelet, ami pontosan szabályoz bizonyos dolgokat. Van, amit nem, de erről majd még fogok beszélni. Ezek tápanyagokat és egyéb anyagokat tartalmazhatnak: a tápanyagok vitaminok és ásványi anyagok, ezt nagyon jól meg is mondja a rendelet, viszont az egyéb anyagokról csak ennyit mond, hogy egyéb anyagok. Semmi mást. Se azt, hogy ez szintetikus, se azt, hogy ezt növényből lehet izolálni, se azt, hogy a földről lehet összeszedni, mint ásványi anyagot, se azt, hogy állatból lehet kipreparálni valamit, semmit nem mond. Aztán annyit mond, hogy kis mennyiség adagolására alkalmas. Ugye ez azt jelenti, hogy a termék akkor tabletta, kapszula, kis zacskóba van belerakva a por, vagy olyan por, amit kiskanállal lehet adagolni, vagy csepegtetős üveg. Tehát ez a jellegzetessége a készítménynek, azért mondtam, hogy álcázza magát, mert sok esetben úgy néz ki, mintha gyógyszer lenne.

Az étrend-kiegészítőket 2004-ig engedélyezte a mi intézetünk. Ez azt jelentette, hogy azt a terméket, amit piacra akartak helyezni, azt behozták, és mi a laboratóriumunkban megvizsgáltuk, hogy benne vannak-e azok a hatóanyagok, amelyeket a termékre ráírtak, megnéztük, hogy mikrobiológiailag megfelel-e, megnéztük, hogy nincs-e benne nehézfém-szennyezés, növényvédőszer-maradvány, és így tovább. És hogyha minden rendben volt, akkor ez a termék kapott egy engedélyt és a piacra kerülhetett. 2004 óta ugye más helyzet van, azóta nem engedélyez az intézetünk, ehelyett egy bejelentési kötelezettsége van a gyártónak, illetve a forgalmazónak. Kitölt egy adatlapot. Ezt az adatlapot összerakja a termék magyar nyelvű címkéjével, és beküldi az intézetünkbe. Ezt reggel megteszi, délután pedig már piacra helyezheti a terméket. Tehát senki, semmilyen hatóság, hivatalos intézmény, semmiféle vizsgálatot nem tud elvégezni addig, vagy azelőtt, hogy a termék a piacra került volna.

A gyártónak természetesen nagyon sok kötelezettsége van, hiszen vannak olyan jogszabályok, amelyeket neki be kell tartani. Azért emeltem ki azt, hogy ez a termékcsoport élelmiszer, mert minden olyan jogszabály, amely a termékek előállítására és forgalmazására vonatkozik, az vonatkozik az étrend-kiegészítőkre is. Sajnos ezt sok gyártó egyébként elfelejti. Fontos, hogy biztonságos legyen az élelmiszer. Ezalatt nem csak azt értem, hogy ne legyen penészes, vagy ne legyen lejárt a minőségmegőrzési időtartama, vagy ne legyen lyukas az a csomagolás, aminek egyébként a védőgázat kellene tartania. Azt is jelenti, hogy ne legyen benne olyan anyag, amit ha elfogyaszt a fogyasztó, akkor attól aznap, másnap, két hét múlva, vagy három év múlva problémája, betegsége lesz. A gyártó feladata, hogy bejelenti, az OÉTI-nek viszont semmiféle feladata nincs. Legalábbis a jogszabály nem ad nekünk feladatot, mi egy abszolút passzív fél vagyunk ebben a történetben.

Mi ugyanúgy csináljuk tovább a dolgunkat, mint 2004 előtt. Egyetlenegy kivétellel: mivel terméket nem nyújtanak be, a laboratóriumi vizsgálatok nem történnek meg. Ugye erre sem fedezet, sem ember, sem laboratórium nincsen az intézetben. Amit vizsgálunk - és a vizsgálat szó jelen esetben nem laboratóriumi vizsgálatot jelent - az a dokumentáció. Nemcsak az adatlapot és a termék címkéjét kérjük be a gyártótól, hanem bekérünk minden adatot, ami a termék összetételére vonatkozik. Ha mást nem, legalább papíron lássuk, hogy mi van abban a termékben. És végignézzük alaposan, hogy mit ír le a gyártó, és megnézzük, hogy azok az összetevők vajon nem okoznak-e problémát a fogyasztó számára. A fogyasztó az étrend-kiegészítők esetében az egészséges ember. Nem a beteg, az egészséges. Az étrend-kiegészítőnek ugye nem az a célja, hogy gyógyítson. Az étrend-kiegészítőnek az a célja, hogy tartalmazza az étrendünkből hiányzó alkatrészeket, vitaminokat és ásványi anyagokat, és mi ezt fogyasszuk el. Attól, mert mi azt látjuk a termék összetételében, hogy abban egy toxikus anyag van, mi nem mondhatjuk a bejelentőnek, hogy kérem, ezt nem teheti ki a piacra, tessék visszahozni a boltból. Mivel az intézet nem hatóság, mi csak le tudjuk neki írni, hogy nekünk bizony nem tetszik a termék összetétele, és ezt leírjuk a megfelelő hatóságnak is. Az ÁNTSZ-t a Tisztifőorvosi Hivatalon keresztül tájékoztatjuk arról, ha a termék összetételével kapcsolatosan kifogásunk van, és akkor az ÁNTSZ jár el. Bízom benne, hogy találkoztak már olyan sajtóhírekkel, amikor megjelent, hogy az ÁNTSZ letiltott egy bizonyos terméket.

Nagyon sok esetben, és például most nyáron is volt egy nagyon komoly akció, amit ugyan nem mi kezdtünk el, és nem is az ÁNTSZ kezdte, de azért most már az ÁNTSZ is intézkedik. Önöket ez talán kevésbé érinti, de hátha. Ezek növényeket tartalmazó, férfiaknak ajánlott potencianövelő készítmények voltak. Amit ugye bejelentettek hozzánk, de nem írták ám le, hogy abban szintetikus gyógyszer van, mert miért írják le. A hatóság elől ezt természetesen el kell titkolni. A termékek azért voltak hatásosak, mert ugyanaz a gyógyszer-hatóanyag volt a termékekben, ami egyébként csak receptre kapható gyógyszerekben fordul elő. No, ezeket a termékeket vizsgálja most az ÁNTSZ, és remélhetőleg az összes ki lesz tiltva a piacról. Az ÁNTSZ nagyon sok terméket kitiltott már, például olyan növényi hatóanyagokat, amiről azt gondoljuk, hogy máj- és vesekárosító hatásuk van, allergizálnak és így tovább. Ezeket tehát az ÁNTSZ megteszi, de ahogy mondtam, mi nem tudjuk.

A bejelentő egy ilyen levelet kap tőlünk: az első oldalon a termék részletes tulajdonságait írjuk le. A második oldalon pedig mindent, ami a termékkel kapcsolatban kifogásunk felmerült, akár az összetételre vonatkozóan, akár arra vonatkozóan, hogy mit akar a fogyasztónak a termék elmondani. Ha a termék címkéjén olyan szöveg jelenik meg, amely egyrészt nem felel meg a jogszabályoknak, másrész megtéveszti a fogyasztót - tehát olyat mond a termék magáról, amilyen tulajdonsággal nem rendelkezik, ne adj isten gyógyhatást próbál magáról elmondani - akkor ezt mind jelezzük az ÁNTSZ-nek, illetve a Tisztifőorvosi Hivatalnak. És ott megtörténnek az intézkedések.

Mi a probléma az étrend-kiegészítőkkel?

Miért is probléma ez az egész étrend-kiegészítős történet? Azért, mert gyakorlatilag bárhol meg lehet venni, patikában, élelmiszerboltban, bioboltban, drogériában. A legveszélyesebb az MLM és az internet. Az MLM-rendszert semelyik hatóság nem éri el, az internetet pedig gyakorlatilag senki nem tudja korlátozni. Ezen a két területen tehát hiába tudom, hogy egy terméket az MLM vagy az internet forgalmaz, és ez a termék problémás lehet, nincs hatóság, amelyik el tudná érni. Nincsen orvosi vagy gyógyszerészi segítség mellette, orvosi felügyelet nélkül fogyaszthatjuk, nem írja rá a gyártó, hogy tessék megkérdezni, mert ez nem olyan, mint amit a tv-ben reklámoznak, hogy a mellékhatások tekintetében kérdezze meg orvosát, vagy gyógyszerészét. Itt ugye elvileg mellékhatás sem lehetne, hiszen ez egy élelmiszer. És pontosan ez a probléma, hogy el tudom egyébként képzelni, hogy sok esetben van mellékhatás. Csak nincs hova bejelenteni. A gyógyszer mellékhatását az orvosnak kötelező bejelenteni a megfelelő centrumba, de az étrend-kiegészítő élelmiszer, így nincs hova bejelenteni.

Milyen szerintünk a jó étrend-kiegészítő? Egyrészt hatékony, ami azt jelenti, hogy az összetevők jól hasznosuló formában vannak jelen. Biztonságos, és ami a legfontosabb, hogy ne ártson, és ne legyen mellékhatása. Az, hogy jó minőségű, tehát hogy benne legyen az a 600 milligramm C-vitamin, az egy nagyon fontos dolog, főleg a pénztárcánk szempontjából, de mégiscsak azt gondolom, hogy az Önök szempontjából a második pont a legfontosabb. És az, hogy olyan szedje, akinek arra szüksége van. Akinek nincsen rá szüksége, annak teljesen felesleges a pénzét, az idejét és a reményeit áldozni egy ilyen termékre.

Említettem a megelőzést is. Ezeknek a termékeknek alapvetően a megelőzés a célja. Tudjuk jól, hogy a táplálkozásunk nem igazán tökéletes: bizonyos vitaminokból, ásványi anyagokból és kedvező élettani hatással rendelkező zsírsavakból keveset fogyasztunk. Ezeket kellene pótolni az étrend-kiegészítőkkel. Tehát mi azt gondoljuk, hogy ott lehet szerepe ezeknek a termékeknek, ahol például esély van egy hiányállapot kialakulására. Például, aki nem eszik megfelelő mennyiségű olyan élelmiszert, amiben D-vitamin van - sajtot, tejtermékeket - és keveset tartózkodik a napon, annak esetleg érdemes D-vitamin-tartalmú készítményt fogyasztania. Esetleg a jó általános egészségi állapot fenntartása érdekében, de csak akkor, hogyha a táplálkozásom azért jó. Tehát ne az legyen, hogy én borzasztó rosszul táplálkozom, disznóhúst eszem, sertéshússal meg zsíros kenyérrel, és utána bekapkodom az étrend-kiegészítőt, mert azt gondolom, hogy azzal minden helyreáll. Vagy jó lehet mindez télen, amikor esetleg nem jutunk elegendő vitaminhoz és ásványi anyaghoz, vagy azoknak, akik speciális étrenden vannak - például fogyókúráznak - és ilyenkor nem tudnak mindenhez hozzájutni.

Egy azonban nagyon fontos: ezeknek az étrend-kiegészítőknek nincs helye a terápiában. Ezek nem gyógyszerek. Nincsen terápiás hatásuk. Mert ha lenne, akkor nem étrend-kiegészítők és nem élelmiszerek lennének, hanem gyógyszerek. Ahogy említettem, mi ezeket a termékeket értékeljük: megnézzük a vitaminokat, az ásványi anyagokat és a növényi összetevőket, és ezeket egyenként értékeljük. A szintetikus és az izolált hatóanyagokat. Említettem azt is, hogy azokat a hatóanyagokat, dokumentumokat vesszük figyelembe, amiket a gyártó benyújt nekünk. Azt Önök is nyilván nagyon jól tudják, hogy a papír bármit elbír. Előfordulhat például az, hogy egyik nap megírom a gyártónak, hogy ez a növény bizony nem lehet benne, mert ettől májbetegsége lesz a fogyasztónak. Két hét múlva, de lehet, hogy másnap megjelenik egy másik dokumentummal, amiben már nincsen benne az a növény. Nekünk sajnos nincsen jogi eszközünk arra, hogy ezeket ellenőrizzük és utána menjünk.

Mire figyeljen az, aki étrend-kiegészítőt fogyaszt?

A rendeletünk jó is, meg rossz is. A rendelethez nem tudok igazodni, mert a rendelet nem mondja meg, hogy milyen növények, milyen hatóanyagok lehetnek benne, de vannak tudományos állásfoglalások. Nekünk is van egy tudományos testületünk, akitől segítséget tudunk kérni. Vannak gyógynövény-monográfiák, ahova leírják, és ahol megtaláljuk, hogy egy adott gyógynövénynek milyen mellékhatásai lehetnek, milyen betegségek esetén nem ajánlott a fogyasztása, és milyen gyógyszerekkel együtt nem lehet ezeket a termékeket fogyasztani. Például, nagyon sok gyógynövénynek van allergén hatása. Miért kell az, hogyha valakinek már egyébként is van valami problémája, akkor olyan étrend-kiegészítőt szedjen, amitől még esetleg az allergiája is súlyosbodik? Aztán vannak az alkaloidok, amelyek a növényvilágban nagyon sűrűn megtalálható növényi összetevők. Súlyos máj- és vesekárosító hatással rendelkezhetnek. Miért van arra szüksége egy egészséges vagy egy beteg embernek, hogy egy ilyen étrend-kiegészítővel még rontsa a saját állapotát? Aztán a kumarinok. Nagyon sok növényben előfordulnak, és súlyos problémákat okozhatnak azoknál a betegeknél, akik véralvadásgátló szereket szednek. Ezekre tehát oda kell figyelni. Az antrakinonok. Nagyon sokan, akik székrekedésben szenvednek, előszeretettel használnak hashajtó hatású termékeket. A hashajtó hatásért az antrakinon vegyületek a felelősek: ezek nagyon erőteljes hashajtó hatást is el tudnak érni. Hogyha állandóan ehhez folyamodunk, akkor káliumhiányunk lesz és sérül a vastagbél-nyálkahártya, mellesleg terhességben még egyéb problémáink is lehetnek. Ezekre mind-mind oda kell figyelni, mert ahelyett, hogy javítanánk a saját egészségi állapotunkon, még ronthatunk is rajta.

Vannak olyan növényi hatóanyagok is, amelyek gyógyszerekkel lépnek kölcsönhatásba. Mi történik ilyenkor? Vagy erősödik annak a gyógyszernek a hatása, vagy gyengül. Hiába adja a szerencsétlen háziorvos nekem a gyógyszert, ha én szedem mellé szedem az étrend-kiegészítőt. És csodálkozik a doktor úr, hogy nem javul az állapotom. Persze, hogy nem javul, hogyha olyan étrend-kiegészítőt szedek, ami eltünteti a gyógyszer hatását. Vagy azt mondom, hogy még rosszabbul vagyok, mert egész más hatások jutnak érvényre.

Mit lehet mondani egy étrend-kiegészítőről? Csak azt, amit az élelmiszerről. Tehát nem mondhatja senki azt, hogy egy betegség kezelésére vagy megelőzésére alkalmas, vagy ilyen tulajdonsággal rendelkezik. Nem mondhatja, mert nincsen rá bizonyítéka. Nem mondhat olyan tulajdonságot magáról a termék, amivel nem rendelkezik. Az étrend-kiegészítők címkéjén vannak egyébként kötelező jelölési elemek, például az, hogy nem helyettesítheti a változatos, kiegyensúlyozott étrendet, vagy az, hogy gyerekek elől elzárva tartandó. Ezek mind olyan dolgok, amit rá kell írni, hogy ne maradjon a gyerek előtt például egy hashajtó hatású termék, vagy bármi egyéb, amire nincsen szüksége.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) 2006-os jogszabálya az egészségre vonatkozó állításokról

Van aztán egy Európai Uniós jogszabály is, ami most már lassan négy éves, de még mindig nem tiszta az alkalmazása. Ez azt mondja meg, hogy hogyan lehet úgynevezett egészségre vonatkozó állítást a termékre helyezni. Az egészségre vonatkozó állítást a jogszabály szerint csak akkor lehet egy élelmiszeren elhelyezni, hogyha erre tudományos bizonyíték van. (Az EFSA munkafolyamatáról részletesebben is olvashat a BBC News cikkében, illetve a hivatal legutóbbi, 2011. június 30-ai hírében - a szerk.)

A tudományos bizonyíték alatt nem azt értjük, hogy veszek egy kémcsövet, meg egy másik kémcsövet, és összeöntöm, ami bennük van. És ha van egy színreakció, akkor azt mondom, hogy ebben a kémcsőben volt egy étrend-kiegészítő, ebben meg valami más, lett egy reakció, és akkor ez egy bizonyíték valamiféle hatásra. Szó sincs róla. És sajnos az sem elég, hogy van itt egy csoport patkányom, amelyikkel megetettem az étrend-kiegészítőt, és mondjuk a patkánynak elmúlt a szőrhullása. Sajnos ez sem elegendő bizonyíték. Az a bizonyíték, amit embereken végeznek. Azoknak a vizsgálatoknak az eredményei jelentik az igazi bizonyítékot.

Sajnos, ahogy már említettem, ez a rendelet ez már négy éve hatályos, de az alkalmazása meglehetősen nehézkes. Nem tudom mennyire vették észre, de az utóbbi időben az élelmiszerreklámoknak legalább a fele étrend-kiegészítőt reklámoz. A ginkgo-bilobát, a ginzenget, a multivitamint, vagy valami mást. Most egy úgynevezett átmeneti periódus van, ami egy picit még rosszabb is, mint a rendelet előtti időszak, mert amíg a rendelet nem volt meg és nem volt hatályos, addig a mi intézetünk semmiféle egészségre vonatkozó állítást nem hagyott jóvá. Azt mondtuk, hogy nem. Semmit, ami nincsen megfelelő módon alátámasztva.

Az új rendelet viszont egy olyan helyzetet teremtett, hogy addig, amíg bizonyos kiegészítő jogszabályok nem jelennek meg, bizonyos állításokat továbbra is lehet alkalmazni. Ennek a követése is nagyon nehéz. Az viszont biztos, hogy egy olyan állítás, ami arról szól, hogy az adott termék daganatos betegségek gyógyítására alkalmas, az nem felel meg a rendeletnek és erre nincsen átmeneti periódus sem. Ez most is illegális és jogszerűtlen, mert nem felel meg a rendeletnek.

Az OÉTI által engedélyezett étrend-kiegészítők

Ez a grafikon azt mutatja, hogy hány terméket jelentettek be 2010 októberének végéig. A legnagyobb mutatja az összeset, több mint hatezer-hatszázat. A zöld az azt jelenti, hogy ezekkel a termékekkel meg voltunk elégedve a benyújtott dokumentáció alapján. A piros pedig azt, hogy az nem tetszett. Hogyha valaki az interneten jár és belép az OÉTI weboldalára, ott megtalálja a bejelentett termékek listáját, mind a hatezret, név és bejelentő szerint. És ahol lát egy zöld pipát, akkor arról azt kell tudnia, hogy nagyjából többé-kevésbé megfelel a rendeletek előírásainak és nem tartalmaz olyan anyagot, amiről azt gondoljuk, hogy veszélyes lehet a fogyasztó számára. (Az OÉTI-nek bejelentett étrend-kiegészítők listája év szerinti bontásban erről az oldalról érhető el, ABC sorrendben pedig innen tölthető le. Mikor kap egy étrend-kiegészítő zöld pipát? - a szerk.)

Amit nem tudunk megmondani, hogy hatásos-e a termék. Olyan szempontból, hogy például jól felszívódó formában van-e benne jelen az összetevő, hiszen erre nincsenek benyújtott adatok. Tehát hiába kérdezik meg tőlem, hogy egy bizonyos multivitamin-termék jó-e, mert nem tudom megmondani. Amit viszont ismét hangsúlyozni kell: a hatóságok és az OÉTI tudtával és beleegyezésével nem kerülhet a piacra olyan étrend-kiegészítő, amelyet a gyártó daganatos betegek terápiájában javasol alkalmazni. Nem csak azért, mert megsérti a törvényeket és szándékosan félrevezeti a fogyasztót, és nem csak azért, mert nem ez a célja, hanem azért is, mert ilyen vizsgálatok nem történtek és ilyen bizonyítékok nincsenek. Mert hogyha lennének, akkor innen már csak egy lépés lenne, hogy a termékből gyógyszer legyen.

Miért hagyná ki a gyártó ezt a lépést, hogyha ő sokkal jobb körülmények vagy feltételek mellett tudná ezt a szert forgalmazni? Nagyon sokszor nem tudjuk az összetevőknek a hosszú távú hatását. Sok esetben - mint ahogy a potencianövelő kapcsán említettem - nem az az összetétel van hozzánk benyújtva, ami igazából a termékben van, és ezt nagyon nehéz ellenőrizni. Nem tudjuk, hogy milyen feldolgozási eljárásokon ment keresztül ez az adott összetevő, például egy növényből vagy egy állatból nyert anyag. Az egzotikus eredetű készítményeknél a tisztaság sem garantált. Előfordultak már nehézfémek, és nem tudtuk, hol szedték azt a kínai gyógynövényt. Nem tudjuk, hogy az a kínai nénike - de mondhatnék dél-amerikai indiánt is, hiszen nem tudjuk, hogy honnan jött a termék - aki a gyógynövényt gyűjtötte, hol szedte, és pontosan ismeri-e azt a növényt.

Néhány évvel ezelőtt volt egy nagyon-nagyon komoly probléma. Egy kínai növényt, amit úgy hívnak, hogy fang ji, azt összekeverték egy másik fang ji-vel. Az egyik toxikus, a másik nem toxikus. Mindebbe jó néhány hölgy belehalt Amerikában, mert ez egy fogyasztó-készítménynek volt az összetevője. Aki gyűjtötte, az azt gondolta, hogy ez a fang ji, közben meg egy másik növény volt. És ezt mi innen, Magyarországról nem tudjuk ellenőrizni, hogy mi kerül abba a termékbe. Aztán ugye a DDT-t (diklór-difenil-triklóretán - a szerk.) nálunk hány éve betiltották? Hát, legalább öt évtizede. És még most is előfordul, hogy ennek a maradványait meg tudjuk mérni. Több távoli országban viszont nem tiltották be a DDT-t, és most is használják. Növényvédőszer-maradványok - olyanok, amik Európában soha elő nem fordultak - ott lehetnek a termékekben. Aztán olyan is lehet, hogy egy adott növénynek van egy komponense, ami hatásos, de az összes többit nem ismerjük. Tehát fogalmunk sincs, hogy az hogyan hat a szervezetre, és nem tudjuk, hogy együtt mondjuk egy gyógyszerrel, vagy egy másik étrend-kiegészítővel hogyan hat.

Néhány dolgot azért mégis mondok, még ha ezek nem is konkrét termékek. Ugye a B17-vitaminnal nap mint nap találkozunk. Tizenhárom vitamin van hivatalosan, nem tizennégy, nem tizenhat, és nem tizenhét. B17 nem létezik. Ez az amigdalin, vagy letril, vagy laetril, teljesen mindegy, hogy mondjuk. Ami ugye a keserűmandulából nyerhető ki. Cianid szabadul fel belőle. Ha azt mondjuk, hogy cián, akkor automatikusan jön mellé a szó, hogy mérgezés. Ez teljesen világos, hogy ez egy mérgező anyag. Amikor ott a méreg a szervezetünkben, és jön-megy a különböző biológiai mátrixokban, akkor honnan tudja, hogy neki ehhez vagy ahhoz az egészséges szövethez nem szabad eljutnia? A cianid mérgező, nem kétséges. Aztán itt van a metabolikus terápia. Nem is igazán tudom követni.

Az, hogy bizonyos élelmiszereket, bizonyos vitaminokat kell fogyasztani, az rendben van. De amikor már olyan durva dolgok történnek, hogy kávébeöntés és egyebek, és olyan mirigyek és olyan enzimek, amiknek a forrását sem tudjuk. Azt sem tudjuk, hogy hódból származik, halból származik, vagy papagájból származik. Kell ez nekünk? Erre sincsenek vizsgálati eredmények, így fogalmunk sincs, hogy hogyan hatnak. Hidrazin-szulfát. Ez egy másik olyan történet, ami biztosan káros lehet a fogyasztó számára. Nincsenek vizsgálatok, amelyek igazolnák a kedvező hatást daganatos betegek gyógyításában. A cápaporc, azt most nem tudom, hogy mennyire van a piacon, de van bejelentve néhány termék. Körülbelül tizenöt-húsz évvel ezelőtt volt ennek nagyon felfutó piaca, merthogy a cápa nem lesz rákos. Biztos, hogy ez a mondat nem igazán igaz, de ott is vannak nyilvánvalóan olyan folyamatok, amelyek megfelelnek a rákos folyamatoknak, úgyhogy nincs igazán bizonyíték erre sem.

Sajnos mindegyikre azt kell mondjam, hogy nincs bizonyíték. Itt van még a Gerson-terápia is. Ez egy komplex rendszer, amiben szintén mindenféle nagyon érdekes dolgokat használnak. Erre még vizsgálatokat is végeztek. Ezek a vizsgálatok sajnos nem igazolták, hogy jobb lenne a túlélése azoknak a betegeknek, akik ezen a terápián voltak, azokkal összehasonlítva, akik a hagyományos, megfelelő orvosi kezelést kapják meg. Úgyhogy azt kell Önöknek mondanom, hogy ezek az alternatív lehetőségek nincsenek igazolva. Itt látható még egyszer, és még részletesebben, de igazából minden irodalmi adat - az a kevés, ami van - az azt mutatja, hogy nincsen kimutatható hatás.

Mikor gyanús egy étrend-kiegészítő?

Néhány segítség Önöknek. Ugye honnan tudhatják azt, hogy egy adott készítménnyel valami nem stimmel? Amikor azt mondja a reklám, hogy ez innentől odáig mindent meggyógyít. Nem létezik olyan univerzális anyag, ami különböző mechanizmusú folyamatokat egyszerre képes befolyásolni és a megfelelő irányba terelni. Ha egy ismeretlen külföldi, világhírű, kitüntetett, majdnem Nobel-díjas tudósra hivatkozna, akkor élni kell a gyanúperrel és fogni az internetet, és megnézni, hogy van-e olyan intézet, ahol ez az úr végzett, vagy ahonnan a diplomáját kapta, vagy ahonnan a kitüntetését kapta. Mert mi több esetben utánajártunk, és még az egyetem sem létezett, ahonnan a diplomája volt. Én azt hiszem, hogy ezek inkább csak kuruzslók és varázslók. Aztán a tudományos bizonyíték. Számunkra sajnos nem elegendő az, amikor egy beteg beszámol arról, hogy ő meggyógyult. Nyilvánvalóan neki ez egy pozitív történet, és nyilvánvalóan reményt ad nagyon sok más betegnek, de sajnos nekünk ez nem elegendő bizonyíték. Aztán nagyon gyakran úgy reklámoznak egy terméket, hogy hamarosan kezdődik a klinikai vizsgálat, de öt éve ugyanez van a címkén. Tehát próbálják elhitetni Önökkel, hogy ők mindenre figyelnek és ők nagyon komolyan akarják ezt a dolgot csinálni, de sehol senki nem látta ezeket a klinikai vizsgálatokat.

Említettem, hogy a weboldalunkon megtalálhatók a termékek és hogyha zöld pipát látnak, akkor sem mondom azt, hogy bátran és nyugodtan fogyaszthatják, hiszen Önök egy olyan helyzetben vannak, amikor nagyon sok tényezőt meg kell vizsgálni. Említettem azt is, az étrend-kiegészítőt olyan egészséges egyéneknek szánták eredetileg, akik kevésbé figyelnek a táplálkozásukra. Betegeknél nem tudjuk, hogy azok az összetevők hogyan hatnak, soha senki nem vizsgálta, hogy egy adott gyógynövény bármilyen daganatos kezelésben alkalmazott gyógyszerrel, terápiával, kezeléssel együtt hogyan hat.

Mit tehetnek Önök mégis? Azt gondolom, hogy bizonyos esetekben vitamin és ásványianyag-tartalmú készítményeket lehet szedni, de nem a megadózist. Tehát, ha a kezükbe vesznek egy étrend-kiegészítőt és megnézik a címkét, a legtöbb esetben találnak egy táblázatot, ahová a hatóanyagok vannak fölírva, és ebben a táblázatban van egy olyan oszlop, ahol százalékok vannak. Ugye ez a százalék azt jelenti, hogy az adott vitamin, vagy ásványianyag-mennyiség, ami a termékben van, az hányszorosa annak az ajánlott vitamin- vagy ásványianyag-mennyiségnek, amire egyébként a szervezetünknek szüksége van. Tehát már ez is egy furcsa helyzet, hogy miért kell nekem mondjuk a 80 milligrammnál többet fogyasztanom a C-vitaminból, amikor a metabolikus folyamataimhoz ennyire van szükség. De ezt még el tudom fogadni, hogy jó, legyen egy kicsivel több. Addig, amíg nem érem el azt az értéket, hogy az a mennyiség már káros, addig azt mondom, hogy rendben van, fogyasszuk. Bár ugye tudjuk, hogy a vízoldékony vitaminok kiürülnek, tehát egy tízezer forintos megadózisú multivitamin-készítménnyel semmi mást nem lehet elérni, csak nagyon drága vizeletet. Hiszen ez kijön belőlünk, nem raktározza a szervezetünk, nem használ el mindent.

Tehát hogy ne a megadózist válasszuk - ha például olyan számot látnak, hogy kétezer, húszezer, tehát ilyen borzasztó nagy számokat - akkor az már egy megadózisú készítmény, azt szerintem nem érdemes fogyasztani. Hogyha problémájuk van az étvágyukkal, akkor ugye vannak olyan termékek, amelyek kicsit elősegítik az étvágyat, vagy javítják, elősegítik az emésztést. Ezekkel esetleg érdemes foglalkozni. Vagy ha a belek működése nem megfelelő, akkor probiotikus vagy prebiotikus készítményeket érdemes fogyasztani, viszont ez ne legyen egy erőteljes hashajtó, mert az megint probléma. Vannak olyan növények, enyhe nyugtató hatású gyógynövények, amiket esetleg érdemes fogyasztani, de nagyon fontos, hogy ezek ne lépjenek kölcsönhatásba a gyógyszerrel. Ezért ugye az utolsó mondat, vagy az utolsó előtti mondat, hogy muszáj megbeszélni a kezelőorvosukkal, hiszen ő tudja megmondani, hogy amit Önök szeretnének szedni, az szedhető-e a normál, hagyományos kezelés mellett. És még egyszer visszatérek az első témára: indokolt esetben igenis kérni kell a speciális gyógyászati célra szánt tápszert. Hogyha esetleg nem ajánlják fel Önöknek, akkor kérdezzék meg, hogy az Önök helyzetében, az Önök állapotában nincs-e olyan tápszer, amit fogyaszthatnának, ami esetleg segítséget nyújthat Önöknek.

Ez a színes oldal az intézetünk weboldala, a www.oeti.hu. Mivel elég komolyan vesszük az étrend-kiegészítőket, ezekről a legelső boxban találhatók információk. Itt, ahogy mondtam, a bejelentett termékek listája is megtalálható, egy csomó információ, ami egyébként a bejelentőknek és a gyártóknak szól, de azoknak is érdemes esetleg elolvasni, akik ebben a témában nem érintettek, de látják, hogy mi az, amit a gyártónak esetleg meg kell tennie. Nagyon fontos, hogy van egy úgynevezett negatív listánk, ami azokat a gyógynövényeket tartalmazza, amiknek a használatát étrend-kiegészítőkben nem javasoljuk. Ez jelen pillanatban nem része az étrend-kiegészítős rendeletnek, de nagyon bízom benne, hogy heteken belül része lesz. Érdemes azt is végignézni. Megvan a növény botanikai neve és a magyar neve is, tehát hogyha mindenáron növénytartalmú étrend-kiegészítőt szeretnének fogyasztani, akkor előbb menjenek el a boltba, írják föl egy papírra, hogy mi van a termék címkéjére ráírva, hogy milyen növényeket tartalmaz, majd menjenek haza, vagy menjenek el egy könyvtárba, ahol el lehet érni az internetet, és nézzék meg, hogy ez a növény nincs-e rajta a negatív listán. Mert ha rajta van, akkor én azt gondolom, hogy azt a terméket el kell felejteni. Mert problémás lehet, és nem csak betegeknek, hanem az egészségeseknek is. Köszönöm a figyelmüket!

(hirdetés)