Dr. Nagykálnai Tamás főorvos az emlőrákkal kapcsolatos kérdésekre válaszolt

Az emlőrák elleni küzdelem kulcsa: megelőzés és korai diagnózis

Nagykálnai Tamás: Minden drága barátunkat szeretettel köszöntünk, előre is köszönjük a kérdéseket.

Ha a mellemben korábban cisztát találtak, de nem csináltak vele semmit, mert az állítólag nem baj, akkor tényleg ne foglalkozzak vele?

- Az emlőciszta önmagában valóban nem baj, hiszen egy mirigyes szerv normális viselkedéséről van szó. Az emlő fölépül, hogy a terhességet és a szoptatást ki tudja szolgálni. A mirigyek működnek, 28 naponként felépülnek és leépülnek. Időnként a mirigyvégkamrában jelentkező folyadékot a szervezet nem képes felszívni, és ezért az hónapokig ott van, feszül, fájdalmat okoz. A folyadék leszívásával a panasz elmúlik. Nem mindegy persze, hogy a folyadékban találnak-e kóros sejteket. Ha vannak ilyen kóros sejtek, akkor az emlőcisztát érdemesebb egy gombluk méretű műtéttel eltávolítani.

Mikortól vehető igénybe a mammográfiás szűrővizsgálat?

- 45-65 év között bárki részére, azaz panaszmentes egészséges nők részére is igénybe vehető. Ez a korosztály egyébként is behívót kap kétévente. Egyéb életkorokban panasz esetén a mammográfiás vizsgálóhelyek szintén térítésmentesen állnak rendelkezésre. A szervezett szűrés egyébként hazánkban kb. másfél éve indult, s évente közel 600 ezer nő jelenik meg szűrésen.

Hogy lehet az emlőrákot megelőzni?

- A megelőzés alapvető formája az ún. elsődleges prevenció, mely az életmódbeli szokásokat, táplálkozást, tornát, testmozgást, testsúlyt stb. foglalja magába. Ezen nagyon nehéz változtatni, lényegesen függ attól a környezettől, amelyben élünk.
A megelőzés második fokozatába azon eljárások tartoznak, amelyek már kifejezetten az emlőrák kockázatát, illetve az emlőrákos halálozást csökkentik. Úgy kell ezt érteni, hogy ha nem muszáj, akkor nem elhanyagolt daganattal kell a megfelelő kórházban jelentkezni, hanem pl. szűrővizsgálatokra kell járni, törődni kell az egészségünkkel, meg kell ismerni saját testünket, hogy felismerjük a betegséget.
Vannak módszerek, amelyek kémiai prevenciót ("kemoprevenciót") vizsgálnak több tízezer egészséges nőn. A probléma az ilyen vizsgálatoknál mindig az, hogy az évekig szedett kemoprevenciós gyógyszer nem árt-e az egyébként egészséges szervezetnek.

Mik lehetnek a tünetei az emlőráknak?

- A honlapon láthatók, de ismétlésképpen a lényegesek a következők: az emlő alakja megváltozik, a bimbó behúzódik, a bimbó vérzik, kemény, rendszerint fájdalmatlan csomó van valahol az emlőmirigyben. Az egyik leglényegesebb a saját testünk ismerete. Ha az előző hetekhez-hónapokhoz képest változás áll be, érdemes elmenni szakemberhez.

Egy szűrés alkalmával hogyan tudják megállapítani, hogy rosszindulatú-e a daganat, vagy sem, illetve mit lehet ilyenkor tenni?

- A röntgenárnyékból az erre kiképzett röntgenorvos nagyon nagy valószínűséggel látja a rák és az egyéb elváltozások jellemzőit. Az ultrahangos orvos a hangárnyékból szintén látja az elváltozás jellemzőit. A citológus orvos (aki sejttani vizsgálatot végez tűvel vett anyagból) mikroszkóp alatt látja a gyanús elváltozásból vett sejtek jellemzőit. Ezt hívjuk háromszoros (triplet) vizsgálatnak, s a három vizsgálat összege megközelíti a 100% biztonságot.

Kockázati tényezők és tévhitek

A fogamzásgátló szedése növeli az emlőrák kialakulásának kockázatát?

- Igen. Nagyon kis mértékben, de igen. Tudniillik a női emlő daganata a női hormonoktól keletkezik, azok hajtják azt a "robogó vonatot", azokat a nagyon nehezen elpusztítható sejteket, melyeket együttesen ráknak hívunk. Éppen ezért a hormonális fogamzásgátlók egyre kisebb adagban tartalmaznak hormonális anyagokat, és egyre inkább finomabban szintetizált molekulákat. Kétségtelen, hogy a sok évig alkalmazott hormonális kezelés nem tesz jót az emlőnek, és nagyon kicsit emeli az emlőrák kockázatát, ugyanúgy, mint a gyermektelenségét is. Hogy a kettő közül (tabletta, illetve gyermektelenség) melyik a valódi ok, azt nehéz elválasztani.

Pszichés okok növelhetik a mellrák kialakulásának kockázatát?

- Közvetlenül nem. Például az ijedtség valószínűleg nem okoz kockázatnövekedést. Kétségtelen, hogy a hormonális rendszer állapota befolyásolja a pszichét is: aktív ritmusos ideális női hormonműködés stabil pszichével is jár. Elképzelhető, hogy a hormonális rendszer felborulása pszichés betegséget is okoz, de az agy közvetlenül nem hat az emlőrák kialakulásáért felelős onkogénekre.

25 éves vagyok. Mekkora az esélye annak, hogy a fibroadenoma nevű betegségből emlőrák alakuljon ki? Hogyan előzhető meg?

- Ennek az esélye semmi, azaz nulla. A fibroadenoma rendszerint 2-3 normális, ideális (vagyis nem fogamzásgátló-szedés közbeni) menstruációs ciklus után elmúlik. Sehogy nem előzhető meg - a nőnemű létezéssel az emlő mirigyes szerkezetével összefüggő jóindulatú betegség.

Ha nekem fibroadenomát diagnosztizáltak és még nincs gyerekem, a későbbi gyerekvállalásnál okozhat-e ez problémát?

- Nem okozhat problémát, sőt, ha eddig a fibroadenoma nem múlt el magától, egy egészségesen kiviselt terhesség közben biztosan eltűnik. Ha nem tűnik el, akkor nem fibroadenoma. Vállalt terhessége alatt ezért a mellét többször is ellenőriztesse, mondjuk 2-3 hónaponként ultrahanggal. A baba miatt ultrahangra úgyis fog járni.

A gyermektelenség kockázati tényező? És ha igen, hány éves kortól?

- A több terhességet viselt, többször szoptatott asszonyok emlőrák-kockázata csökken, ez közismert. A csökkent kockázat a két csoport között (például gyermektelen és 3-4 gyermekes anyák között) az emlőrákos megbetegedések csúcsán, 55-65 éves kor között látható leginkább.

A mell mérete számít? Kis vagy nagy mellű nőknél gyakoribb a rák?

- A mell mérete önmagában nem számít, de a test tömege igen: az elhízott, nagy testtömeggel rendelkező nőknél gyakoribb az emlőrák. Angolul ezt úgy mondják, hogy a magas body mass index (BMI) magasabb emlőkockázattal jár (magyarul testtömeg-index - a szerk.).

Régebben steril zsírszöveti gyulladás volt a mellemben, ezért többször megműtötték. Fennállhat-e a veszélye esetlegesen, hogy a későbbiekben mellrákom alakulhat ki?

- Evvel összefüggően nem. Sajnos mint magyar asszonynak, az átlagos esélye Önnek is megvan, de nem több és nem kevesebb.

Szoptatási tapasztalatom szerint a hónom alatt is vannak tejmirigyek. Most a hónalji árkomban érzékeny csomót tapintok, és a karom reggelre elzsibbad. Felek, hogy hülyének néz az orvos...

- Nem hiszem, hogy emiatt hülyének nézné. Az elülső hónaljvonalban elég gyakran vannak működőképes tejmirigyek, tehát az emlő fölött kb. 10-12 cm-re. Ezeket aberráns emlőmirigyeknek hívjuk. A törzsfejlődés során elődeinknél ún. tejléc volt megfigyelhető (jelzem embrionális korban, édesanyánk méhében nekünk is van hasonló), ezért elképzelhető, hogy a mellkas elülső felszínén két függőleges sorban maradvány-emlőmirigyek vannak. Ezeket észre sem vesszük, de ha a koponyalapi mirigy a szoptatásra, a tejelésre jelet ad, ezek is megduzzadnak és ilyenkor felfedezzük őket. Egyáltalán nem kóros, sőt gyakori elváltozás. Természetesen a környék furcsa érzéseit, zsibbadásait válthatja ki, hiszen egy szerv embrionális maradványa ott kezd működni, ahol a test egyéb szövetei ezt nem szokták meg. Teendő általában nincs, a tüneteket lehet csökkenteni. Sajnos azonban a fent említett aberráns, tehát nem odavaló mirigyből gyakrabban indulhat ki rák, mint a normál helyen lévő mirigyből. Erre figyelnie kell.

Élet az emlőrákkal

Emlőrákos nőnek lehet-e gyermeke, ha igen, akkor a kezelések után mennyi idővel? 

- Lehet gyermeke, de én a gyermeknemzéssel 4-5 év várakozást javasolnék, mert akkor tudjuk meg nagy valószínűséggel, hogy végleges gyógyulásról van-e szó. Hormonálisan egyébként egyesek kifejezetten javasolják az emlőrákból gyógyult nők újabb terhességvállalását (ún. svéd iskola).

6 mm-es elváltozást találtak a mammográfiás vizsgálat során, a szövettant holnapra várom... Ha az eredmény rosszindulatú daganatot állapít meg, mik az esélyeim?

- Amennyiben 6 mm-es valóban csak a daganat, ezt orvosi nyelven T1b méretű tumornak hívjuk. Ez minimális méret, közel 100% a teljes és végleges gyógyulás esélye.

Az emlőrák gyógyítható?

- Az egyes stádiumban 90%-ban, kettes stádiumban 70%-ban, hármas stádiumban 50%-ban, négyes stádiumban pedig aligha gyógyítható. Nem mindegy tehát a daganat kiterjedése. Válaszom tehát: korai stádiumban a legtöbb esetben gyógyítható, elhanyagolt stádiumban szinte gyógyíthatatlan. Ezért kell arról beszélni, hogy minél több asszony korai stádiumban vagy még csak a betegség kockázatával kerüljön megfelelő szakemberhez.

Hogy lehet az, hogy valakinél idejében felfedezik az emlőrákot, eltávolítják, megkapja a kemoterápiás kezelést és látszólag minden rendben, de 2 év múlva áttétei lesznek csontban, mellhártyában és egyéb helyeken? Lehetséges, hogy a kemoterápia olyannyira legyengíti a szervezetet, hogy később ez szerepet játszhat az áttétek kialakulásában?

- A legkisebb emlődaganatok évek múlva sem jönnek vissza. Sajnos a 15-20-25 milliméteres vagy ennél nagyobb daganatok már a felfedezés időpontjában is mikroszkopikus méretű áttételeket adnak, és a látszólag sikeres kezelés ellenére ezek a tűszúrásnyi gócok néhány év alatt megnőnek, jelentkeznek. Éppen ez az oka, hogy kicsiny daganatok felismerését erőltetjük.

Van-e adat arra vonatkozóan, hogy hányan halnak meg évente emlőrákban, illetve meddig lehet átlagosan élni a betegséggel?

- Van adat. Sajnos hazánkban ez nem túl hízelgő: minden évben 5600 új emlőrákos beteg van, és 2300 asszony hal meg évente emlőrákban. A kérdés második része nagyon nehéz, amelyben az átlagos élettartamot kérdi. Egy 70 éves asszony például már a Magyarországon várható átlagos élettartamnak is a végén jár, tehát nála az 5 éves halálozás gyakorlatilag az átlagosan várható élettartammal egyezik. Nem mindegy a daganat stádiuma sem, hiszen mint fent említettem, korán észlelt betegséggel 90%-ban túlélés, teljes gyógyulás várható. Ilyen esetekben az átlagos élettartamot kiszámítani lehetetlen, hiszen ezek az asszonyok évekkel ezelőtti rákjukból meggyógyulva ma is élnek, és ki tudja, hány évtizedig élnek még - hála istennek.

Édesanyámnak az elmúlt héten tojás nagyságú daganatot diagnosztizáltak a mellében. A vizsgálatok után az onkológiai konzílium kemoterápiás kezelést javasolt és utána a mell teljes eltávolítását. Az eltávolítási műtétet már a konzílium előtt megbeszéltük egy sebészorvossal, aki a műtétet javasolta. Mit tegyünk?

- A műtét elé (előtt) adott kemoterápia neve: primer kemoterápia, vagy más néven neoadjuváns kemoterápia. Azért szokás végezni, hogy a daganat megkisebbedjen, az esetleges hónalji nyirokcsomó-áttétek száma csökkenjen, magyarul a beteg egy kedvezőbb stádiumban kerüljön műtétre. Arról már nem is beszélve, hogy így a kezelés azonnal megindul, tehát a daganat elleni küzdelem azonnal kezdetét veszi. Még érdekesebb az a helyzet, ha a tojásnyi daganat hormonérzékeny (úgymond receptorpozitív), mert akkor a műtét előtt elkezdett hormonkezelés igen kíméletes módon csökkenti a daganat nagyságát. A kezelés bármelyik formájáról is legyen szó, összesen 2-3 hónapig szokás adni. A műtét természetesen nem elkerülhető, tehát előbb- utóbb el kell végezni, csak lehet, hogy kisebb beavatkozás is elég lesz. Javaslom, hogy édesanyját beszélje rá a műtét előtti gyógyszeres kezelésre, és a sebész majd decemberben vagy januárban operáljon kedvezőbb körülmények között. A baj a mama esetében a tojásnyi daganat, azaz a tumor mérete!

Milyen időközönként rendelik vissza kontrollvizsgálatra az emlőrákos nőket és ilyenkor milyen vizsgálatokat végeznek?

- Az első egy-két évben három-hat havonta, később évenként. A követés vagy más néven gondozás során végzett vizsgálatok rendszerint a következők: vérkép, mellkasi vizsgálat, máj-ultrahang és csontvizsgálatok. Súlyos, agresszív daganat esetében természetesen a kontroll gyakorisága nagyobb is lehet.

Nagykálnai Tamás: Köszönjük az érdekes kérdéseket, a nagy érdeklődést!