Dr. Nagykálnai Tamás főorvos az emlőrákkal kapcsolatos kérdésekre válaszolt

Daganatok.hu
  e-mail nyomtatás

A korai felismerés fontosságát hangsúlyozta vendégünk, Dr. Nagykálnai Tamás főorvos, akit az emlőrák megelőzési lehetőségeiről, kezeléséről, kockázati tényezőiről kérdeztek olvasóink.

Az emlőrák elleni küzdelem kulcsa: megelőzés és korai diagnózis

Nagykálnai Tamás: Minden drága barátunkat szeretettel köszöntünk, előre is köszönjük a kérdéseket.

Ha a mellemben korábban cisztát találtak, de nem csináltak vele semmit, mert az állítólag nem baj, akkor tényleg ne foglalkozzak vele?

- Az emlőciszta önmagában valóban nem baj, hiszen egy mirigyes szerv normális viselkedéséről van szó. Az emlő fölépül, hogy a terhességet és a szoptatást ki tudja szolgálni. A mirigyek működnek, 28 naponként felépülnek és leépülnek. Időnként a mirigyvégkamrában jelentkező folyadékot a szervezet nem képes felszívni, és ezért az hónapokig ott van, feszül, fájdalmat okoz. A folyadék leszívásával a panasz elmúlik. Nem mindegy persze, hogy a folyadékban találnak-e kóros sejteket. Ha vannak ilyen kóros sejtek, akkor az emlőcisztát érdemesebb egy gombluk méretű műtéttel eltávolítani.

Mikortól vehető igénybe a mammográfiás szűrővizsgálat?

- 45-65 év között bárki részére, azaz panaszmentes egészséges nők részére is igénybe vehető. Ez a korosztály egyébként is behívót kap kétévente. Egyéb életkorokban panasz esetén a mammográfiás vizsgálóhelyek szintén térítésmentesen állnak rendelkezésre. A szervezett szűrés egyébként hazánkban kb. másfél éve indult, s évente közel 600 ezer nő jelenik meg szűrésen.

Hogy lehet az emlőrákot megelőzni?

- A megelőzés alapvető formája az ún. elsődleges prevenció, mely az életmódbeli szokásokat, táplálkozást, tornát, testmozgást, testsúlyt stb. foglalja magába. Ezen nagyon nehéz változtatni, lényegesen függ attól a környezettől, amelyben élünk.
A megelőzés második fokozatába azon eljárások tartoznak, amelyek már kifejezetten az emlőrák kockázatát, illetve az emlőrákos halálozást csökkentik. Úgy kell ezt érteni, hogy ha nem muszáj, akkor nem elhanyagolt daganattal kell a megfelelő kórházban jelentkezni, hanem pl. szűrővizsgálatokra kell járni, törődni kell az egészségünkkel, meg kell ismerni saját testünket, hogy felismerjük a betegséget.
Vannak módszerek, amelyek kémiai prevenciót ("kemoprevenciót") vizsgálnak több tízezer egészséges nőn. A probléma az ilyen vizsgálatoknál mindig az, hogy az évekig szedett kemoprevenciós gyógyszer nem árt-e az egyébként egészséges szervezetnek.

Mik lehetnek a tünetei az emlőráknak?

- A honlapon láthatók, de ismétlésképpen a lényegesek a következők: az emlő alakja megváltozik, a bimbó behúzódik, a bimbó vérzik, kemény, rendszerint fájdalmatlan csomó van valahol az emlőmirigyben. Az egyik leglényegesebb a saját testünk ismerete. Ha az előző hetekhez-hónapokhoz képest változás áll be, érdemes elmenni szakemberhez.

Egy szűrés alkalmával hogyan tudják megállapítani, hogy rosszindulatú-e a daganat, vagy sem, illetve mit lehet ilyenkor tenni?

- A röntgenárnyékból az erre kiképzett röntgenorvos nagyon nagy valószínűséggel látja a rák és az egyéb elváltozások jellemzőit. Az ultrahangos orvos a hangárnyékból szintén látja az elváltozás jellemzőit. A citológus orvos (aki sejttani vizsgálatot végez tűvel vett anyagból) mikroszkóp alatt látja a gyanús elváltozásból vett sejtek jellemzőit. Ezt hívjuk háromszoros (triplet) vizsgálatnak, s a három vizsgálat összege megközelíti a 100% biztonságot.

Kockázati tényezők és tévhitek

A fogamzásgátló szedése növeli az emlőrák kialakulásának kockázatát?

- Igen. Nagyon kis mértékben, de igen. Tudniillik a női emlő daganata a női hormonoktól keletkezik, azok hajtják azt a "robogó vonatot", azokat a nagyon nehezen elpusztítható sejteket, melyeket együttesen ráknak hívunk. Éppen ezért a hormonális fogamzásgátlók egyre kisebb adagban tartalmaznak hormonális anyagokat, és egyre inkább finomabban szintetizált molekulákat. Kétségtelen, hogy a sok évig alkalmazott hormonális kezelés nem tesz jót az emlőnek, és nagyon kicsit emeli az emlőrák kockázatát, ugyanúgy, mint a gyermektelenségét is. Hogy a kettő közül (tabletta, illetve gyermektelenség) melyik a valódi ok, azt nehéz elválasztani.

Pszichés okok növelhetik a mellrák kialakulásának kockázatát?

- Közvetlenül nem. Például az ijedtség valószínűleg nem okoz kockázatnövekedést. Kétségtelen, hogy a hormonális rendszer állapota befolyásolja a pszichét is: aktív ritmusos ideális női hormonműködés stabil pszichével is jár. Elképzelhető, hogy a hormonális rendszer felborulása pszichés betegséget is okoz, de az agy közvetlenül nem hat az emlőrák kialakulásáért felelős onkogénekre.

25 éves vagyok. Mekkora az esélye annak, hogy a fibroadenoma nevű betegségből emlőrák alakuljon ki? Hogyan előzhető meg?

- Ennek az esélye semmi, azaz nulla. A fibroadenoma rendszerint 2-3 normális, ideális (vagyis nem fogamzásgátló-szedés közbeni) menstruációs ciklus után elmúlik. Sehogy nem előzhető meg - a nőnemű létezéssel az emlő mirigyes szerkezetével összefüggő jóindulatú betegség.

Ha nekem fibroadenomát diagnosztizáltak és még nincs gyerekem, a későbbi gyerekvállalásnál okozhat-e ez problémát?

- Nem okozhat problémát, sőt, ha eddig a fibroadenoma nem múlt el magától, egy egészségesen kiviselt terhesség közben biztosan eltűnik. Ha nem tűnik el, akkor nem fibroadenoma. Vállalt terhessége alatt ezért a mellét többször is ellenőriztesse, mondjuk 2-3 hónaponként ultrahanggal. A baba miatt ultrahangra úgyis fog járni.

A gyermektelenség kockázati tényező? És ha igen, hány éves kortól?

- A több terhességet viselt, többször szoptatott asszonyok emlőrák-kockázata csökken, ez közismert. A csökkent kockázat a két csoport között (például gyermektelen és 3-4 gyermekes anyák között) az emlőrákos megbetegedések csúcsán, 55-65 éves kor között látható leginkább.

A mell mérete számít? Kis vagy nagy mellű nőknél gyakoribb a rák?

- A mell mérete önmagában nem számít, de a test tömege igen: az elhízott, nagy testtömeggel rendelkező nőknél gyakoribb az emlőrák. Angolul ezt úgy mondják, hogy a magas body mass index (BMI) magasabb emlőkockázattal jár (magyarul testtömeg-index - a szerk.).

Régebben steril zsírszöveti gyulladás volt a mellemben, ezért többször megműtötték. Fennállhat-e a veszélye esetlegesen, hogy a későbbiekben mellrákom alakulhat ki?

- Evvel összefüggően nem. Sajnos mint magyar asszonynak, az átlagos esélye Önnek is megvan, de nem több és nem kevesebb.

Szoptatási tapasztalatom szerint a hónom alatt is vannak tejmirigyek. Most a hónalji árkomban érzékeny csomót tapintok, és a karom reggelre elzsibbad. Felek, hogy hülyének néz az orvos...

- Nem hiszem, hogy emiatt hülyének nézné. Az elülső hónaljvonalban elég gyakran vannak működőképes tejmirigyek, tehát az emlő fölött kb. 10-12 cm-re. Ezeket aberráns emlőmirigyeknek hívjuk. A törzsfejlődés során elődeinknél ún. tejléc volt megfigyelhető (jelzem embrionális korban, édesanyánk méhében nekünk is van hasonló), ezért elképzelhető, hogy a mellkas elülső felszínén két függőleges sorban maradvány-emlőmirigyek vannak. Ezeket észre sem vesszük, de ha a koponyalapi mirigy a szoptatásra, a tejelésre jelet ad, ezek is megduzzadnak és ilyenkor felfedezzük őket. Egyáltalán nem kóros, sőt gyakori elváltozás. Természetesen a környék furcsa érzéseit, zsibbadásait válthatja ki, hiszen egy szerv embrionális maradványa ott kezd működni, ahol a test egyéb szövetei ezt nem szokták meg. Teendő általában nincs, a tüneteket lehet csökkenteni. Sajnos azonban a fent említett aberráns, tehát nem odavaló mirigyből gyakrabban indulhat ki rák, mint a normál helyen lévő mirigyből. Erre figyelnie kell.

Élet az emlőrákkal

Emlőrákos nőnek lehet-e gyermeke, ha igen, akkor a kezelések után mennyi idővel? 

- Lehet gyermeke, de én a gyermeknemzéssel 4-5 év várakozást javasolnék, mert akkor tudjuk meg nagy valószínűséggel, hogy végleges gyógyulásról van-e szó. Hormonálisan egyébként egyesek kifejezetten javasolják az emlőrákból gyógyult nők újabb terhességvállalását (ún. svéd iskola).

6 mm-es elváltozást találtak a mammográfiás vizsgálat során, a szövettant holnapra várom... Ha az eredmény rosszindulatú daganatot állapít meg, mik az esélyeim?

- Amennyiben 6 mm-es valóban csak a daganat, ezt orvosi nyelven T1b méretű tumornak hívjuk. Ez minimális méret, közel 100% a teljes és végleges gyógyulás esélye.

Az emlőrák gyógyítható?

- Az egyes stádiumban 90%-ban, kettes stádiumban 70%-ban, hármas stádiumban 50%-ban, négyes stádiumban pedig aligha gyógyítható. Nem mindegy tehát a daganat kiterjedése. Válaszom tehát: korai stádiumban a legtöbb esetben gyógyítható, elhanyagolt stádiumban szinte gyógyíthatatlan. Ezért kell arról beszélni, hogy minél több asszony korai stádiumban vagy még csak a betegség kockázatával kerüljön megfelelő szakemberhez.

Hogy lehet az, hogy valakinél idejében felfedezik az emlőrákot, eltávolítják, megkapja a kemoterápiás kezelést és látszólag minden rendben, de 2 év múlva áttétei lesznek csontban, mellhártyában és egyéb helyeken? Lehetséges, hogy a kemoterápia olyannyira legyengíti a szervezetet, hogy később ez szerepet játszhat az áttétek kialakulásában?

- A legkisebb emlődaganatok évek múlva sem jönnek vissza. Sajnos a 15-20-25 milliméteres vagy ennél nagyobb daganatok már a felfedezés időpontjában is mikroszkopikus méretű áttételeket adnak, és a látszólag sikeres kezelés ellenére ezek a tűszúrásnyi gócok néhány év alatt megnőnek, jelentkeznek. Éppen ez az oka, hogy kicsiny daganatok felismerését erőltetjük.

Van-e adat arra vonatkozóan, hogy hányan halnak meg évente emlőrákban, illetve meddig lehet átlagosan élni a betegséggel?

- Van adat. Sajnos hazánkban ez nem túl hízelgő: minden évben 5600 új emlőrákos beteg van, és 2300 asszony hal meg évente emlőrákban. A kérdés második része nagyon nehéz, amelyben az átlagos élettartamot kérdi. Egy 70 éves asszony például már a Magyarországon várható átlagos élettartamnak is a végén jár, tehát nála az 5 éves halálozás gyakorlatilag az átlagosan várható élettartammal egyezik. Nem mindegy a daganat stádiuma sem, hiszen mint fent említettem, korán észlelt betegséggel 90%-ban túlélés, teljes gyógyulás várható. Ilyen esetekben az átlagos élettartamot kiszámítani lehetetlen, hiszen ezek az asszonyok évekkel ezelőtti rákjukból meggyógyulva ma is élnek, és ki tudja, hány évtizedig élnek még - hála istennek.

Édesanyámnak az elmúlt héten tojás nagyságú daganatot diagnosztizáltak a mellében. A vizsgálatok után az onkológiai konzílium kemoterápiás kezelést javasolt és utána a mell teljes eltávolítását. Az eltávolítási műtétet már a konzílium előtt megbeszéltük egy sebészorvossal, aki a műtétet javasolta. Mit tegyünk?

- A műtét elé (előtt) adott kemoterápia neve: primer kemoterápia, vagy más néven neoadjuváns kemoterápia. Azért szokás végezni, hogy a daganat megkisebbedjen, az esetleges hónalji nyirokcsomó-áttétek száma csökkenjen, magyarul a beteg egy kedvezőbb stádiumban kerüljön műtétre. Arról már nem is beszélve, hogy így a kezelés azonnal megindul, tehát a daganat elleni küzdelem azonnal kezdetét veszi. Még érdekesebb az a helyzet, ha a tojásnyi daganat hormonérzékeny (úgymond receptorpozitív), mert akkor a műtét előtt elkezdett hormonkezelés igen kíméletes módon csökkenti a daganat nagyságát. A kezelés bármelyik formájáról is legyen szó, összesen 2-3 hónapig szokás adni. A műtét természetesen nem elkerülhető, tehát előbb- utóbb el kell végezni, csak lehet, hogy kisebb beavatkozás is elég lesz. Javaslom, hogy édesanyját beszélje rá a műtét előtti gyógyszeres kezelésre, és a sebész majd decemberben vagy januárban operáljon kedvezőbb körülmények között. A baj a mama esetében a tojásnyi daganat, azaz a tumor mérete!

Milyen időközönként rendelik vissza kontrollvizsgálatra az emlőrákos nőket és ilyenkor milyen vizsgálatokat végeznek?

- Az első egy-két évben három-hat havonta, később évenként. A követés vagy más néven gondozás során végzett vizsgálatok rendszerint a következők: vérkép, mellkasi vizsgálat, máj-ultrahang és csontvizsgálatok. Súlyos, agresszív daganat esetében természetesen a kontroll gyakorisága nagyobb is lehet.

Nagykálnai Tamás: Köszönjük az érdekes kérdéseket, a nagy érdeklődést!

e-mail nyomtatás

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.