Okozhat-e emlőrákot a melltartóviselés?

A melltartóviselés és a fokozott mellrákkockázat közötti összefüggés egy orvosi antropológiával foglalkozó házaspártól, Sydney Ross Singertől és feleségétől, Soma Grismaijertől származik:

"Soma a terhessége kezdeti szakaszában talált egy csomót a mellében. Kutatóorvos lévén, szintén prof. férjével együtt tanulmányozták a mellrák rizikófaktorait. Mivel tudták, hogy a daganat diagnosztizálása is kockázattal jár, erről letettek. Soma felhagyott a melltartó viselésével, rendszeresen masszírozta a mellét, és tornázott; csak tisztított vizet ivott, és gyógynövényekkel, étrendi kiegészítőkkel kúrálta magát. A csomó két hónap alatt elmúlt" - írja a feltételezés eredetéről az Ideál Életmódmagazin.

Ezt követően írták meg "Gyilkos viselet" (Dressed to Kill) című könyvüket, amelyben - egy 2056 mellrákos és 2674 egészséges nőt tartalmazó mintára alapozva - többek között a következőket állítják:

• 4-ből 3 esetben alakul ki emlőrák azoknál a nőknél, akik a nap 24 órájában viselik a melltartójukat,
• 7-ből 1 esetben alakul ki emlőrák azoknál a nőknél, akik naponta 12 óránál többet viselik a melltartójukat,
• 152-ből csak 1 esetben alakul ki emlőrák azoknál a nőknél, akik naponta 12 óránál kevesebbet viselik a melltartójukat,
• végül 168-ból mindössze 1 esetben alakul ki emlőrák azoknál a nőknél, akik csak ritkán vagy soha nem hordanak melltartót.

Eszerint tehát 125-szörös különbség lenne az emlőrák kockázatát tekintve azok között, akik soha nem hordanak melltartót (0,6%-os esély a betegségre) és azok között, akik folyamatosan hordanak (75%-os esély a betegségre).

A szerzők mindezt még a következő állításokkal egészítik ki: az emlőrák csak azokban a kultúrákban jelent problémát, ahol a nők melltartót viselnek. Az Új-Zélandon élő maoriknál - akik átvették a fehérek kultúráját, köztük a melltartóviselést - ugyanakkora arányban fordul elő az emlőrák, mint a nyugati országokban. Az ausztrál őslakosoknál - akik nem viselnek melltartót - ezzel szemben gyakorlatilag ismeretlen az emlőrák (az ausztrál NHMRC adatai szerint ez így egészen biztosan nem igaz, PDF). Singer és Grismaijer azt állítják továbbá, hogy ha a nők sosem hordanának melltartót, akkor a férfiakéval éppen egyforma esélyeik lennének az emlőrák kialakulására (a férfiaknál mintegy 100-szor kevesebb új megbetegedés fordul elő, mint a hölgyeknél).

Sikerült-e bizonyítani ezeket az állításokat?

A szerzőpáros sajnos nem egy szakemberek által is ellenőrzött orvosi folyóiratban, mindössze az 1995-ben megjelent - és 2005-ben újra kiadott - könyvükben tették közzé a fenti feltételezéseiket. A könyv megjelenését követően többen is rámutattak a főbb problémákra. Hiányoztak például a melltartóviselés és a fokozott emlőrákkockázat összefüggését alátámasztó kontrollált epidemiológiai adatok, ezzel szemben sehol nem esik szó azokról a létező adatsorokról, amelyek egyértelmű kapcsolatot mutatnak az elhízás mértéke és a menopauzát követő emlőrák megnövekedett kockázata között. (Ide tartozik a nagyobb mell- és melltartóméret is, ami fokozott emlőrákkockázatot jelent, ha a nagyobb mellméret elhízással párosul.)

A könyv a házaspár azon elméletére sem nyújt semmiféle bizonyítékot, amely szerintük megmagyarázza, miként vezethet mellrákhoz a melltartóviselés. A hipotézis szerint a melltartók bőrre kifejtett - a merevítős melltartóknál a mellek alatt erősebb - nyomása elszorítja a nyirokereket, megakadályozva ezzel, hogy a mellben felhalmozódott "méreganyagok" (amelyek összetételét és a benne található rákkeltő anyagokat szintén nem ismerteti a könyv) távozzanak az emlőszövetek területéről.

A melltartóviselés rákkeltő hatása tehát már eddig sem volt túlzottan megalapozott. A Fred Hutchinson rákkutató központ munkatársai azonban végleg el szerették volna oszlatni a már csaknem húsz éve terjedő téves hiedelmet, ezért elvégeztek egy jól tervezett és a tudományos kutatások főbb elvárásainak megfelelő vizsgálatot. Az esetkontrollos tanulmányban 454 invazív duktális karcinómában és 590 invazív lobuláris karcinómában szenvedő, 2000 és 2004 között diagnosztizált, 55-74 éves hölgynél, illetve 469 egészséges nőnél vizsgálták az emlőrák korábban fennálló rizikófaktorait, köztük a melltartóviselési szokásokat. (Az esetkontroll vizsgálatokban egy betegségben szenvedő és egy kontrollcsoportot hasonlítanak össze, és azt vizsgálják, hogy milyen tényezők vagy rizikófaktorok vannak jelen a betegcsoportban és hiányoznak a kontrollcsoportban, a lehetséges tényezőket vagy rizikófaktorokat például kórlapokból - a mostani kutatásban személyes interjúk válaszaiból - keresve vissza.)

Amellett, hogy a szerzők - a Singer házaspárral szemben - az emlőrák összes ismert kockázati tényezőjét figyelembe vették, részletesen elemezték az arra vonatkozó válaszokat is, hogy ki milyen méretű és típusú - például merevítős - melltartót viselt, naponta átlagosan hány órát hordta a melltartóit, illetve milyen életkorban kezdte viselni ezt a ruhadarabot. Az adatok statisztikai elemzését követően semmiféle összefüggést nem sikerült kimutatni sem a melltartóviselés gyakorisága, sem a melltartók mérete vagy típusa, sem pedig azon életkor között, amikortól a nők már rendszeresen viselték a melltartóikat - írja a Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention című folyóiratban megjelent cikk.

A vizsgálat egyetlen hiányossága, hogy nem voltak a kontrollcsoportban olyanok, akik hosszabb időn keresztül egyáltalán ne hordtak volna melltartót, így ilyen összehasonlítást nem lehetett végezni. Ezért döntöttek úgy a kutatók, hogy a melltartóviselési szokásokban mutatkozó különbségek alapján próbálnak összefüggéseket keresni az emlőrák megnövekedett kockázatával.

Nincsenek olyan eredmények, amelyek szerint a nyirokkeringés akadályozása emlőrákhoz vezetne

Az Amerikai Rák Társaság (ACS) honlapja egy további, 2009-es tanulmányt is említ, ami szintén ellentmond annak, hogy a nyirokkeringés akadályoztatása emlőrákhoz vezetne.

Ted Gansler és munkatársai a Breast Cancer Journal-ban közölték cikküket, amelyben a vállon vagy a felkaron kialakult melanoma női túlélőit vizsgálták. Ezeknél a betegeknél eltávolításra kerülnek a hónalji nyirokcsomók, ami jelentősen csökkenti a nyirok mellkasból történő elvezetésének hatékonyságát. Ha igaz lenne, hogy a nyirokkeringés akadályozása emlőrákhoz vezet, akkor a megműtött hölgyeknél jelentősen több emlőrákos esetnek kellene előfordulnia. Az orvosok ezzel szemben nem tapasztalták az emlőrákos esetek jelentős növekedését ebben a csoportban - írja az ACS honlapja.

Jelenleg tehát - egyéb vizsgálati eredmények hiányában - nincsenek olyan adatok, amelyek alátámasztanák a nyirokkeringés csökkenése és az emlőrák fokozott kockázata között feltételezett összefüggést.

* * *

Felhasznált anyagok és további információk:

Magyarul:

A merevítős melltartó rákkeltő? 

Angolul:

One more time: No, wearing a bra does not cause breast cancer 

Bras cause breast cancer? No support for that claim, Fred Hutch study finds 

Bras and Breast Cancer: A Theory that Lacks Support 

Bra Wearing Not Associated with Breast Cancer Risk: A Population-Based Case-Control Study