Az eddigi legátfogóbb vizsgálat a melanomával kapcsolatos génhibákról

Ábra: Robert Johnson, University of PennsylvaniaÁbra: Robert Johnson, University of Pennsylvania
Daganatok.hu 2012. augusztus 9.
Megosztás:

A festékes anyajegydaganatok, vagyis a melanomák kialakulásával összefüggő génhibákat már eddig is több tanulmány vizsgálta, de csak huszonöt, vagy ennél kevesebb tumorminta felhasználásával. A Yale Egyetemen elvégzett új vizsgálat viszont összesen 147 melanomás beteg szövetmintáit használta fel, és ezzel az eddigi legátfogóbb elemzésnek tekinthető ennél a daganattípusnál. A tanulmány több újdonságra is rávilágított, többek között a RAC1 nevű gén hibáinak a melanoma megjelenésében betöltött szerepére.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, már 2009-ben is végeztek olyan átfogó vizsgálatot, amelyben egy melanomás tumorsejtben előforduló összes génhibát sikerült meghatározni. Ebben a tanulmányban 33 000 mutációt találtak, amelyek közül többnél is be lehetett azonosítani a melanoma leggyakoribb kiváltó okának, az UV-sugárzásnak a korábbi jelenlétét. Az újdonság most az, hogy nemcsak egyetlen tumormintában, hanem 147 beteg szövetmintáinak felhasználásával végeztek egy hasonló elemzést, majd részletesen megvizsgálták a talált génhibák típusát és lehetséges szerepüket a melanoma kialakulása szempontjából.

A Yale Cancer Center kutatói 25 000-re szűkítették a melanomával lehetségesen összefüggő génhibák számát. Ezekből egy matematikai modell segítségével választották ki azokat, amelyek valóban aktív szerepet töltenek be a rosszindulatú festékes anyajegydaganatok kialakulásában. Kiderült, hogy a génhibák között többségben vannak azok, amelyek létrejöttében szerepet játszott az UV-sugárzás, viszont ezek nagy része úgynevezett utazó mutáció, amelyeknek nincs valódi funkciója a rákos elfajulás létrejöttében. Az irányító mutációk közül - amelyek az utazó mutációkkal szemben aktív szerepet játszanak a rákkeletkezésben - kettőt már korábban is ismertek (BRAF és NRAS), a RAC1 gén hibáit viszont mindeddig nem hozták összefüggésbe a melanomával - írja a Yale Egyetem sajtóközleménye.

A kutatás külön érdekessége, hogy a vizsgált tumormintákat aszerint is elkülönítették, hogy a napnak kitett, avagy a naptól védett bőrfelületeken alakult-e ki a daganat. A napnak kitett bőrfelületeknél egyértelmű volt az UV-sugárzás szerepe, így a RAC1 gén hibáinak kialakulását is kapcsolatba lehetett hozni a nap ultraibolya sugarainak DNS-károsító hatásával. A RAC1 gén melanomával összefüggő génhibája egy angolul "gain-of-function" mutációnak nevezett hiba volt: ez az elnevezés azokra a génmutációkra vonatkozik, amikor a hibás gén által előállított fehérjénél új és abnormális funkció jelenik meg a mutáció következtében. A szerzők kiemelik, hogy a hibás RAC1 gén által kódolt fehérje a célzott daganatellenes terápiák új célpontja is lehetne: erre a fehérjére - a BRAF-fal ellentétben - még nem került kifejlesztésre célzott terápiás készítmény - írják a Yale Egyetem kutatói.

A RAC1 gén említett hibája - amely egyértelmű kapcsolatban áll a daganat kialakulásával - a napnak kitett bőrfelületeken megjelent melanomák 9 százalékánál volt kimutatható. Ezzel a harmadik leggyakoribb mutációnak tekinthető a BRAF és az NRAS génhibái mellett, amelyek a melanomák 50, illetve 15-20 százalékánál vannak jelen. A hibás BRAF fehérje gátlására már ma is elérhető célzott kezelés, az NRAS gátlására tett kísérletek ezzel szemben eddig kevésbé nevezhetőek sikeresnek. A BRAF-gátlók mellé sorakozhatna fel az a jövőbeli gyógyszer is, amely az RAC1 hibás fehérjetermékét gátolná célzottan.

Végül, a kutatók azonosították a PPP6C nevű hibás fehérjét is, amely elnyomja azokat a fehérjéket, amelyek képesek a daganatkialakulás gátlására. A PPP6C mutációk érdekessége, hogy kizárólag azokban a tumorokban volt megtalálható, amelyekben már a BRAF és az NRAS génhibái is jelen voltak. A naptól védett bőrfelületeken kialakult melanomák esetében tisztázódott továbbá, hogy ebben az esetben nem az UV-sugárzással is összefüggő génhibák, hanem bizonyos onkogének kétszeres példányszámban történő jelenléte okozta a daganatokat.

Az eredeti tanulmány kivonata a Nature Medicine online kiadásában olvasható.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló