Ehetünk-e, hogy a rák éhezzen?

Daganatok.hu
Megosztás:

A rák különböző típusaiban van egy közös vonás: az érképződés anomáliája, amely ugyan nem kiváltó oka, de velejárója és elengedhetetlen feltétele a daganat növekedésének. Napjaink rákgyógyítás kutatásának egyik vezető irányzata a daganatok érképződésének gátlása: elégtelen vérellátás hiányában a daganat éhezik, növekedése lassul vagy megáll, sőt kedvező esetben a folyamat meg is fordulhat. William Li előadása a TED.com-on az érképződésgátlás rákkezelésben betöltött szerepéről.

Li az érújdonképződést (angiogenézist) elsők között vizsgáló Judah Folkman harvardi sebész kutatócsoportjában ismerkedett meg az érképződésgátláson alapuló orvoslásban rejlő lehetőségekkel. Az érképződés anomáliája a daganatos megbetegedéseken kívül számos más súlyos, krónikus betegségben is megfigyelhető, mint például egyes szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség és az Alzheimer-kór.

Li és társai 1994-ben alapították az Angiogenézis Alapítványt. A nonprofit szervezet ENABLE projektje - Enabling Network for Access to Best Levels of Evidence, ami magyarra közelítőleg a "(tudományos) ismeretekhez való hozzáférést lehetővé tévő hálózat"-ként fordítható - az angiogenézissel kapcsolatos orvostudományos eredmények, táplálkozástudományi és életvezetési ismeretek összegyűjtését és terjesztését tűzte ki céljául. Ez a világméretű hálózat betegeket, orvosokat és más egészségügyi szakembereket, valamint az általuk felhalmozott információkat, ismereteket foglalja rendszerbe. Eddig világszerte mintegy 40 ezer orvost ismertettek meg az új, érképződésgátláson vagy -serkentésen alapuló gyógymódokkal, amelyek a rákkezeléstől a sebek gyógyításáig széles területet fednek le, hozzájárulva sok-sok ember életének megmentéséhez, életminőségének javításához.

Tisztelt Olvasóink!
Az alábbi videó magyar felirattal is nézhető, ehhez kattintson a "View subtitles" feliraton és a legördülő menüből válassza a "Hungarian"-t.

Az alábbiakban az előadás magyar fordítását közöljük azok számára, akiknél technikai vagy egyéb okokból a videó megnézése problémákba ütközik.

Jó napot. Egy orvosi forradalom részesei vagyunk, olyan forradalom ez, amely segíthet legyőzni az emberiség legrettegettebb problémáit, mint a rák. És a forradalmat angiogenezisnek hívják, azon a folyamaton alapul, amelyet szervezetünk az erek növesztésére használ.

Hogy miért érdekesek a vérerek? Nos, az emberi test szó szerint tömve van velük, egy átlagos emberben 95000 km található. Ha összeraknánk őket, kétszer érnék körbe a földet. A legkisebb ereket hajszálereknek nevezzük, ezekből 19 milliárd található testünkben. Ezek szállítják az életet, és ahogy azt a későbbiekben megmutatom, szállíthatják a halált is. Az a lenyűgöző dolog a vérerekben, hogy alkalmazkodni tudnak minden környezethez, amiben nőnek. Például a májban csatornákat alkotnak, hogy méregtelenítsék a vért. A tüdőben légzsákok sorát alkotják, a gázcsere végett. Az izmokban dugóhúzókat, hogy azok összehúzódhassanak anélkül, hogy leállna a keringés. Az idegekben pedig kisérik őket mint elektromos kábelek, hogy az idegek életben maradhassanak. Az ereink nagyrészét akkor kapjuk, mikor még konkrétan a méhben vagyunk. És ez azt jelenti, hogy felnőttként normálisan nem nőnek vérerek, csak néhány különleges esetben. A nőkben vérerek nőnek minden hónapban, hogy behálózzák a méhet. Terhesség közben létrehozzák a méhlepényt, ami összeköti az anyát a babával. És sérülés után vérereknek kell nőnie a varr alatt, hogy beforrhasson a seb. Ez konkrétan így néz ki. Vérerek százai nőnek a seb közepe felé.

Tehát a test mindenkor szabályozni tudja a jelenlévő erek számát. Teszi ezt ellenőrzések és egyensúlyok gondosan kidolgozott, elegáns rendszerén keresztül, az angiogenezis stimulátorai és inhibitorai által, így ha a testünkben valahol érburjánzásra van szükségünk, szervezetünk ezt stimulátorok kibocsájtásával érheti el, az angiogén faktor nevű fehérjékkel, melyek az új erek növekedését stimulálják. És mikor már az extra erekre nincs további szükség, a test visszanyesi őket az alapállapotra, az angiogenezis inhibitorokat használva. Vannak más esetek is, amikor az alapvonal alatt indulunk, és ereket kell növesztenünk, csak hogy elérjük a normális szintet. Például egy sérülés után. És a test ezt is meg tudja tenni, de csak egy normál állapotig, a kiindulópontig.

És azt tudjuk, hogy számos betegségnél hibás a rendszer, a test nem tudja visszanyesni ezeket az extra ereket, vagy nem tud elég újat növeszteni a megfelelő helyen és időben. És ezekben a helyzetekben az angiogenezis egyensúlya felborul. És mikor az angiogenezis egyensúlya felborul, az számtalan betegséget eredményezhet. Például az elégtelen angiogenezis - a túl kevés ér - , lassan gyógyuló sebekhez, szívrohamhoz, rossz keringésű lábakhoz, agyvérzéses halálhoz, idegkárosodáshoz vezethet. A másik véglet, a túlzott angiogenezis - a túl sok ér - is betegségekhez vezet, ezt láthatjuk a rák, vakság, reuma, elhízás, Alzheimer kór esetén. Összességében több mint 70 komoly betegség, melyek több mint egy milliárd embert érintenek világszerte, néz ki a felszínen teljesen különbözően, pedig valójában az abnormális angiogenezis a közös nevezőjük. (Ez ebben a formában túlzott egyszerűsítés, de tény, hogy a normálistól eltérő érképződés/érellátottság/vérellátottság együtt jár a felsorolt betegségek jelentős részével. A szerk.)

Ez a felismerés lehetővé teszi, hogy újragondoljuk az utat melyen ezeket a betegségeket közelítjük meg az angiogenezis szabályozásával.

Most a rákra koncentrálok, mert az angiogenezis fémjelzi a rákot, a rák összes típusát. Tehát. Ez egy tumor, sötét, szürke, rosszindulatú csomó ami az agyban növekszik. Mikroszkóp alatt láthatjuk, barna erek százait, hajszálereket, amint a rákos sejteket táplálják, oxigént és tápanyagokat szállítva. De a rák nem így kezdődik. A rákok vérellátás nélkül kezdődnek. Kezdetben kis, mikroszkópikus sejtcsoportok, melyek nem nőhetnek nagyobbra, mint fél köbmilliméter. Az egy golyóstoll hegye. Nem nőhetnek nagyobbra, mert nincs vérellátásuk, tehát nincs elég oxigén és tápanyag.

És szervezetünkben valószínűleg folyamatosan alakulnak ilyen mikroszkópikus rákok. Autóbalesetekben elhunytak boncolásos vizsgálata azt mutatta ki, hogy a 40 és 50 év közötti nők 40 százalékánál találhatóak mikroszkópikus daganatok a mellben. Az 50 és 60 év közötti férfiak felének vannak mikroszkópikus prosztata daganatai. És látszólag 100 százalákunknak, mire elérjük a 70-et, lesznek mikroszkópikus daganatok a pajzsmirigyünkben. Mégis, vérellátás nélkül ezen daganatok legtöbbje sosem válik veszélyessé. Dr. Judah Folkman, aki a mentorom volt, és az angiogenezis területének úttörője volt, ezt "betegség nélküli rák"-nak nevezte.

Tehát a szervezet képessége, hogy az angiogenezist szabályozza, amikor jól működik, megelőzi, hogy az erek táplálják a daganatokat. És úgy tűnik, ez az egyik legfontosabb védelmi mechanizmus a rák ellen. Tulajdonképpen, ha meggátolod az angiogenezist és a vérereket, hogy elérjék a rákos sejteket, a daganatok egyszerűen nem tudnak megnőni. De ha az angiogenezis beindul, a daganatok fokozott növekedésbe kezdenek, így alakulnak a daganatok ártalmatlanból halálossá. A rákos sejtek mutálódnak, és képessé válnak érképző anyagok, természetes tápanyagok kibocsájtására, ami az erek javára billenti a mérleget, melyek behatolnak a daganatba. Ha egyszer ezek az erek bejutottak a daganatba, akkor az nőni tud, behatolva a helyi szövetekbe. Ugyanazon erek, melyek a daganatot táplálják, lehetővé teszik a rákos sejteknek, hogy bejussanak a keringésbe metasztázisokat képezve. Sajnos, ez a kései fázisa a ráknak amelyet a legnagyobb eséllyel diagnosztizálnak, amikor az angiogenezis már beindult és a rákos sejtek vadul szaporodnak.

Tehát, ha az angiogenezis a fordulópont az ártalmatlan és az ártalmas daganatok között, akkor az angiogenezis forradalom egy nagy része, az új megközelítés a daganatok kezelésében a vérellátás megszüntetése. Ezt antiangiogén terápiának nevezzük, és teljesen más mint a kemoterápia, mert a daganatokat tápláló ereket célozza. Azért tehetjük ezt meg, mert a daganatok erei nem olyanok, mint a normális, egészséges erek melyeket a test egyéb részeiben találunk. Abnormálisak: gyengén épültek, és ezért könnyen sebezhetőek az őket célzó kezelések számára. Lényegében, amikor rákos betegeket kezelünk antiangiogén terápiával - itt egy kísérleti glióma gyógyszer, mely az agydaganat egy fajtája - drámai változások láthatóak, amikor a daganat éhezik. Itt egy mellrákos nő, akit egy antiangiogén gyógyszerrel kezeltünk. Ahogy láthatják a vérellátás aurája eltűnik a kezelés után.

Most bemutattam két különböző típusú daganatot, melyek mindketten reagáltak az antiangiogén kezelésre. Szóval néhány éve megkérdeztem magamtól, "Továbbvihetjük-e ezt, és kezelhetünk-e más daganatokat, akár más fajokban is?" Szóval itt egy kilenc éves boxer, Milo, akinek egy nagyon agresszív daganat, egy malignáns neurofibróma nőtt a vállán. Áttéttel a tüdejében. Az állatorvosa csak három hónapot adott neki. Csináltunk tehát koktélt antiangiogén gyógyszerekből melyet a kutyaeledelbe lehetett keverni és egy antiangiogén krémet, amit a daganat felületén lehetett alkalmazni. Néhány hét kezeléssel sikerült úgy lelassítani a daganat növekedését, hogy megnyújtottuk Miló életét az állatorvos által jósolt idő hatszorosára, igen jó életminőséggel.

Ezután több mint hatszáz kutyát kezeltünk. Körülbelül hatvan százalék reagált és sikerült meghosszabbítani ezen kedvencek életét, melyeket különben elaltattak volna. Hadd mutassak önöknek egy pár még érdekesebb példát. Ez egy húsz éves delfin, ami Floridában él. Sérülések voltak a szájában, amik három év alatt pikkelyes sejtdaganatokká fejlődtek. Ezért csináltunk neki egy antiangiogén krémet. Hetente háromszor kentük vele a daganatot. Hét hónap alatt a daganat teljesen eltűnt, és a biopsziák is negatívok lettek.

Itt egy ajak daganat, egy Guiness nevű lónál. Ez egy nagyon, nagyon halálos rákfajta, angioszarkómának nevezzük. Már áttétet képzett a nyirokcsomókba, ezért egy antiangiogén krémet használtunk az ajakon, és egy szájon át alkalmazott koktélt, hogy külsőleg és belsőleg egyaránt kezelhessük. Hat hónap alatt teljesen meggyógyult. Itt van hat évvel később, Guiness és nagyon boldog gazdája.

Nyilvánvalóan antiangiogén terápiával sokféle daganatos megbetegedés kezelhető. És, tulajdonképpen az első úttörő kezelések, úgy emberek mint kutyák számára, már elérhetővé váltak. Van már 12 különféle szer 11 különböző rákra, de az igazi kérdés az: milyen jól teljesítenek ezek a gyakorlatban? Itt van tehát egy túlélési statisztika nyolc különböző ráktípus esetén. Az oszlopok a túlélési időt jelölik egy olyan korból amikor csak kemoterápia, műtét vagy sugárkezelés volt. De 2004-től, amikor az antiangiogén terápia először elérhetővé vált, látható, hogy 70-100%-al nőtt a túlélés veserákos, multiplex myelomás, vastagbélrákos, emésztőszervi daganatos betegeknél. Ez lenyűgöző. De más daganatoknál és ráktípusoknál, a javulás csak mérsékelt volt.

Úgyhogy megkérdeztem magamtól, "Miért nem tudjuk jobban csinálni?" A válasz, számomra egyértelmű: túl későn kezeljük a rákot, mikor már kifejlődött, és, gyakran már elterjedt vagy áttétes. És mint orvos, tudom, hogy ha egyszer egy betegség kialakult, meggyógyítani bonyolult lehet, ha nem lehetetlen. Úgyhogy visszamentem az angiogenezis biológiájához és gondolkodni kezdtem: Lehet-e válasz a rákra az angiogenezis megelőzése? Legyőzhető-e a rák "hazai pályán", hogy a daganat sose váljon veszélyessé? Ez egészséges embereknek is segítene, és olyanoknak is, akik már egyszer-kétszer legyőzték a rákot, és módszert keresnek, hogy megelőzzék a visszatérését. Tehát hogy megtaláljam az angiogenezis ellenszerét a daganatokban, visszatértem a rák okaihoz. És igazán lenyűgözött, amikor láttam, hogy az étrend mint környezeti tényező felelős a rákos megbetegedések 30-35%-áért.

Most nyilvánvalóan azon kezdenek el gondolkodni, hogy mit vehetnének ki az étrendükből. De én egy teljesen más megközelítést választottam, és azt kérdeztem: Mit adhatnánk az étrendünkhöz, ami természetes antiangiogén, ami felpörgethetné a szervezet védelmi rendszerét, hogy visszaszorítsa az ereket, amik a daganatokat táplálják? Más szavakkal, ehetünk hogy a rák éhezzen? Nos, a válasz igen. És meg is mutatom, hogyan. A keresés elvitt minket piacokra, farmokra, a fűszerpolcokhoz, mert azt találtuk, hogy az anyatermészet óriási számú ételt, italt és fűszert adott, melyek természetes angiogenezis gátlók.

Ezért kifejlesztettünk egy teszt rendszert. Középen egy gyűrű nő erek százaiból csillagkitörés szerűen. Ezt a rendszert olyan étkezési tényezők vizsgálatára használhatjuk, amelyek étkezési mennyiségeknél működnek. Hadd mutassam meg, mi történik, ha hozzáadunk piros szőlő kivonatot. Az aktív összetevő, a resveratrol, a vörösborban is megtalálható. Ez 60 százalékkal gátolja az abnormális angiogenézist. Ez történik, ha eper kivonatot használunk: erős angiogenézis gátló. Szójabab kivonat. Itt egy növekvő lista azokról az antiangiogén ételekről és italokról melyek tanulmányozása érdekel minket. És úgy hisszük, minden ételtípusnál a különböző változatok különféle erősségűek. Ezt mérni szeretnénk, mert nos, ha már epret eszel vagy teát iszol, miért ne a legerősebb rákmegelőző hatásút választanád?

Itt van tehát négy különféle tea, amit megvizsgáltunk. Mind hétköznapi, a kínai jázmin, a japán sencha, az Earl Grey és egy speciális keverék amit mi készítettünk. Tiszán láthatják, hogy a teák potenciálja változik a kevésbé hatásostól a potensebb felé. De ami igazán meglepő, hogy amikor kombináltuk a két gyengébb teát, a keverék erősebb lett, mint bármelyik összetevő egyedül. Ez azt jelenti, hogy az ételek együttműködnek.

Itt van még több adat a vizsgálatainkból. Namármost a laborban daganat angiogenézist szimuláltunk, amit a fekete oszlop jelöl. Ezt a rendszert használva tesztelhetjük a rákellenes gyógyszerek hatásosságát. Tehát ha rövidebb az oszlop, kisebb az angiogenézis, ami jó. És itt van néhány hétköznapi gyógyszer, amiről úgy gondoljuk, hogy csökkenti a a rák kockázatát. Koleszterin gyógyszerek, nem szteroidos gyulladásgátlók és néhány egyéb, ezek is angiogenézis gátlók. És itt vannak az étkezési tényezők fej fej mellett ezekkel a gyógyszerekkel. Láthatják, nyilvánvalóan megállják a helyüket és, néhány esetben, még hatásosabbak is, mint a gyógyszerek. Szója, petrezselyem, fokhagyma, szőlők, bogyók. Hazamehetnék és főzhetnék egy ízletes ételt ezekből a hozzávalókból. Tehát képzeljék el, ha elkészítenénk a világ első osztályozó rendszerét, ahol pontozhatnánk az ételeket antiangiogén, rák-megelőző tulajdonságaik alapján. És ezt csináljuk most.

Most egy csomó labor adatot mutattam, és ezért a valódi kérdés az: mi a bizonyítéka annak, hogy azokban az emberekben, akik bizonyos ételeket esznek, csökken az angiogenézis a daganatokban? Nos, a legjobb példa, amit ismerek, egy kutatás ami 79 ezer férfit vizsgált 20 éven át, és ahol azt találták, hogy a férfiak, akik heti három alkalommal fogyasztottak főtt paradicsomot, akár 50 százalékkal csökkentették a veszélyét, hogy prosztata rákosak lesznek. Most azt tudjuk, hogy a paradicsom jó lycopén forrás, és a lycopén antiangiogén, de ami még érdekesebb ebben a kutatásban, az az, hogy azoknál a prosztatarákos férfiaknál, akik több paradicsomszószt ettek, kevesebb eret találtak a daganatban. Tehát ez az emberi kutatás egy elsőrangú példa arra, ahogy az antiangiogén tartalmú ételek fogyasztása hatással van a rákra. És most tanulmányozzuk Dean Ornish-al és UCSF-fel és a Tufts Egyetemmel az egészséges étrend hatását a vérben található angiogenézis markerekre.

Amit most megosztottam veletek, az elég messzire, akár a rákkutatáson túlra vezet. Mert ha igazunk van, akkor ez befolyásolhatja a fogyasztók oktatását, az étkezési szolgáltatásokat, a közegésségügyet, de még a biztosító ipart is. És, tény, hogy néhány biztosító vállalat már elkezdett ezen vonalak mentén gondolkodni. Nézzék meg ezt a Blue Cross Blue Shield reklámot Minnesotából. Sok embernek az egész világon az étkezéssel való rákmegelőzés lehet az egyetlen gyakorlati megoldás, mert nem mindenki engedheti meg magának a drága, végső stádiumi rákkezelést, de mindenkinek hasznos egy olyan étrend, ami egészséges, helyi, fenntartható, antiangiogén termésen alapul.

Nos, végül, beszéltem ételről, és beszéltem önöknek a rákról, úgyhogy már csak egy kór van, amiről beszélnem kell, és ez az elhízás. Mert mint kiderült, a zsírszövet, a háj, nagyban angiogenézis függő. És, mint a daganat, a zsír ott nő, ahol az erek. A kérdés tehát: lefaraghatjuk-e a zsírt a vérellátásának elvágásával? A felső görbe mutatja egy genetikailag kövér egér testsúlyát - ami megállás nélkül eszik, míg úgy nem néz ki, mint egy szőrös teniszlabda. Az alsó görbe pedig egy normális egér testsúlya.

Ha megfogod a kövér egeret, és angiogenézis gátlót adsz neki, fogy. Ha abbahagyod a kezelést, visszaszedi a súlyt. Újraindítod a kezelést, megint fogyni kezd. Abbahagyod, megint hízik. És tulajdonképpen jojózhatsz a súlyával egyszerűen az angiogenezis gátlásával. Tehát az, ahogy a rákot közelítjük meg, valószínűleg alkalmazható lesz az elhízásra is. Az igazán, valójában lenyűgöző ennek kapcsán, hogy nem fogyaszthatjuk ezeket az elhízott egereket a normális egerek testsúlya alá. Más szavakkal, nem tudunk szupermodell egereket csinálni. (Nevetés) És ez az angiogenezis szerepéről beszél az egészséges élet elérésében.

Szent-Györgyi Albert mondta egyszer: "A felfedezés abból áll, hogy az ember meglátja azt, amit mindenki más is lát, de olyat gondol el, amit senki más nem gondolt." Remélem meggyőztem önöket, hogy a rák, az elhízás és a hozzájuk hasonlók ellen nagy erejű lehet a közös nevezőjüket, az angiogenézist támadni. És ez az, amire most a világnak szüksége van. Köszönöm.

(Taps)

June Cohen: Tehát ezek a gyógyszerek nem igazán - ezek még nem igazán elterjedtek a daganatok kezelésében. Azoknak, akik rákosak, mit ajánlana? Ajánlaná-e ezeket a kezeléseket a legtöbb rákos betegnek?

William Li: Tehát vannak antiangiogén terápiák, amiket az FDA engedélyezett. Ha rákos beteg vagy, vagy rákos beteget képviselsz, rá kell kérdezz ezekre. És van sok klinikai vizsgálat. Az Angiogenezis Alapítvány majdnem 300 céget követ, és van még körülbelül további 100 gyógyszer, amit ezek a cégek fejlesztenek. Fontolják tehát meg az engedélyezetteket, keressenek klinikai vizsgálatokat, de azután, hogy mit tehet az orvos értünk, meg kell kérdezzük azt is, mit tehetünk mi magunkért. És ez az egyik téma, amiről beszélek épp, hogy képessé vállhatunk arra, hogy megtegyük amit az orvosok nem tudnak értünk, hogy használjuk a tudást és tegyünk valamit. És ha az anyatermészet adott nekünk kulcsokat, azt gondoljuk, hogy új jövő lehet annak az értékében, amit eszünk. És amit eszünk, valójában az a mi kemoterápiánk, háromszor egy nap.

JC: Igen. És ezen vonalak mentén azoknak, akiknek nagyobb esélyük van a rákra, azt ajánlaná, hogy kezelést folytassanak mintegy megelőzésképpen, vagy elég ha a megfelelő étrendet választják, rengeteg paradicsom szósszal?

WL: Nos, tudod, bőséges epidemilógiai bizonyíték van. És az információs korban, nem tart sokáig eljutni egy hiteles forrásig, mint a Pubmed, a Nemzeti Orvosi Könyvtár, hogy keressünk tanulmányokat rákkockázat csökkentés témájában étrend és köznapi gyógyszerek segítségével. És ez mindenképpen olyasmi, amit mindenki megtehet.

Forrás: TED.com

 

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló