A rákbetegek kóros lesoványodását eddig viszonylag kevéssé kutatták, így az volt az elterjedt nézet, hogy a beteg szervezete mintegy "felfalja" saját magát, miközben megpróbálja kielégíteni "a falánk tumorsejtek" egyre növekvő tápanyag- és energiaigényét. Ma azonban már ismert, hogy egészen kisméretű és egészen korai stádiumú tumorok esetében is előfordulhat kóros soványság. A korábbi kép így egyre inkább változni kezd, és jelenleg úgy tűnik, hogy a lesoványodás hátterében a fehér zsírszövetek barnává történő átalakulása áll, ami az egész szervezetre kiterjedő gyulladásos folyamatokkal is szorosan összefügg.
Rákkutatással kapcsolatos anyagaink:
Magyar rákkutatót is meghívtak a giga technológiai világkiállításra Szaúd-Arábiába
A daganatsejtek DNS-ének feldarabolása is hatékony lehet a rákkezelésben
Gyógyszer nélkül is lehetne pusztítani a rákot
A kóros lesoványodás - orvosi szóval cachexia - valódi kiváltó okát egyelőre nem ismerik. Annak ellenére, hogy a rákbetegek egyharmadának halálában szerepet játszik ez a jelenség. Ha pedig a halál közvetlen kiváltó okát nézzük, akkor a betegek körülbelül egyötöde ebbe hal bele. Az esetek egy igen jelentős részében tehát nem is a daganat progressziója vezet végül halálhoz, hanem az egyelőre ismeretlen ok miatt kialakuló, kóros lesoványodás.
Olyan folyamatról van szó, amellyel egyelőre sajnos nem igazán tudnak mit kezdeni az orvosok. A PubMed adatbázisában ugyan egy 1986-ban írt, a cachexia kiváltó okával foglalkozó cikket is találni, az azóta eltelt 28 évben azonban nem történtek igazán nagy előrelépések a folyamat megértésében. Ez jó eséllyel változni fog a közeljövőben, többek között a Cell Metabolism és a Nature című folyóiratokban megjelent új és izgalmas eredményeket felvonultató tanulmányoknak köszönhetően.
A fehér zsírszövet barnává történő átalakulása - mi köze ennek a rákbetegek lesoványodásához?
Egy olyan jelenségről van szó, amelyet az elhízás elleni küzdelem miatt egy ideje igen intenzíven kutatnak. A barna zsírszövet a hibernációra képes állatokban - például a barnamedvékben - illetve az újszülöttekben van jelen nagyobb mennyiségben. A felnőttekben viszont nagyrészt eltűnik, bár nemrég az is kiderült, hogy ez azért nem egészen van így. A felnőttek szervezetében is található aktív barna zsírszövet, mégpedig a mellkas felsőbb részein és a nyak területein.
Azoknál a rákbetegeknél, akiknél nem alakul ki kóros lesoványodás, a fehér zsírszövetet alkotó sejtek nagyok és tele vannak a tárolt zsírral (bal oldalt). Azoknál, akiknél viszont kóros lesoványodás alakult ki, a fehér zsírszövet sejtjei jóval kisebbek és olyan fehérjéket tartalmaznak, amelyek a barna zsírszövetté alakuláshoz szükségesek (jobb oldalt).
(Kép forrása: Spanish National Cancer Research Centre)
Mi köze mindennek a rákbetegeknél - és nemcsak náluk - kialakuló kóros lesoványodáshoz, amelynek a kiváltó oka még mindig nem ismert? Annyi már kiderült, hogy a cachexia összefügg a barna zsírszövetek fehérnél aktívabb anyagcsere-folyamataival: a lesoványodó rákbetegek szervezete ilyenkor annak ellenére kezd fokozott mértékben energiát elhasználni, hogy folyamatosan zajlik a szervezet táplálása.
Ennek hátterében az áll, hogy a cachexiával küzdő rákbetegeknél az energiatárolást végző fehér zsírszövet fokozott mértékben kezd el a hőtermelésre alkalmas - és a kalóriákat elégető - barna zsírszövetté átalakulni. Ennek végeredménye a beteg szervezete túlzott mértékű energiafelhasználása, amelynek következtében a belső szervek is fokozatosan leépülnek.
Mennyiben visz közelebb az új kutatás a kóros soványság okainak felderítéséhez?
Sajnos hiába tűnik úgy, hogy a barna zsírszövet felhalmozódása, a fokozott kalóriaégetés és a kóros soványság közti összefüggés világos, a folyamat kiváltó oka még mindig nem ismert. Vagyis nem tudni, hogy a rákbetegek egy részénél pontosan mitől indul be a fehér zsírszövetek barnává történő átalakításának folyamata, másoknál pedig miért nem.
Az okok tisztázásban jelenthet komoly előrelépést a Cell Metabolism című folyóiratban megjelent, fentebb már említett új tanulmány. Michele Petruzzelli, a madridi Spanyol Nemzeti Rákkutató Központ (Spanish National Cancer Research Centre; CNIO) munkatársa kollégái többségével szemben nem a tumorok kialakulásának és növekedésének folyamatát, hanem a kóros lesoványodás okát, illetve a szervezet tumorkialakulásra adott reakcióit kezdte behatóbban tanulmányozni.
A kutatócsoport magyarázó videója angolul
Munkatársaival a rákbetegség többféle egérmodelljével, illetve olyan egerekkel dolgoztak, amelyekbe emberi eredetű ráksejteket ültettek. Kiderült, hogy a fehér zsírszövetek barnává történő átalakulása az összes egérmodellben ugyanúgy zajlott, és elkerülhetetlenül az állatok kóros lesoványodásához vezetett. A kutatócsoport ez alapján feltételezi, hogy a daganattal küzdő betegekben is ugyanez a folyamat zajlik le. A szervezet energiái ilyenkor nem a beteg életben tartására, hanem éppen ellenkezőleg, a szervezet elpusztítására használódnak el - írja beszámolójában a Science hírportálja.
Az egérmodellek vizsgálata során az is kiderült, hogy a zsírszövetek átalakulása, majd az ezt követő soványodás a rákbetegekre jellemző, szervezetszintű gyulladásos folyamatokkal is összefügg. A kutatók feltételezték, hogy konkrétan a gyulladásos folyamatok - ezen belül például a tumorok által kibocsátott IL-6 nevű fehérje - lehet az a kiváltó ok, ami beindítja, majd később fenntartja a fehér zsírszövetek barnává történő átalakulását.
Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a lesoványodás folyamata ne induljon be?
A fentiek alapján logikusan adódik a következtetés, hogy gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel próbálják elejét venni a lesoványodás kialakulásának. A kutatók blokkolták is az IL-6 termelődését a kísérleti egerekben, ez azonban önmagában sajnos nem bizonyult elegendőnek arra, hogy teljes mértékben elejét vegyék a lesoványodásnak. Azt viszont továbbra is feltételezik, hogy a gyulladásos folyamatok kialakulásába kellene beavatkozni ahhoz, hogy ne kezdődhessen meg a betegek kóros testsúlyvesztése.
"Különféle gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel - amilyenek például a nem szteroid gyulladáscsökkentők - talán meg lehetne akadályozni fehér zsírszövetek barnává történő alakulását. Nem elég azonban az IL-6-ot gátolni. A jelenleg rendelkezésre álló gyulladáscsökkentő gyógyszerek ráadásul gyakran okoznak különféle nem kívánt mellékhatásokat is. Így aztán egyelőre nem lehet megtenni, hogy a rákbetegeket egyszerűen elkezdjük gyulladáscsökkentőkkel kezelni. Főleg, hogy van még egy további probléma is: jelen pillanatban azt sem tudjuk előre megjósolni, hogy kinél fog cachexia kialakulni, ezért azt sem tudjuk, kinek kellene már a daganatellenes terápia elején, megelőző jelleggel gyulladáscsökkentőket adnunk" - írják a CNIO sajtóközleményében a kutatók.
Ezen az utóbbi problémán lehetne segíteni azzal, ha a közeljövőben sikerülne olyan biológiai jelzőanyagokat azonosítani, amelyek előre jeleznék, hogy melyik rákbetegben kezdődött el a fehér zsírszövetek barnává történő átalakítása, és kinél nem. Ha ez sikerülne, akkor nem a folyamat kellős közepén kellene beavatkozni - a lesoványodás csak jóval a zsírátalakulás hosszabb ideje zajló folyamata után jelenik meg - hanem megelőző jelleggel. Vagyis akkor, amikor a betegek szervezete még nem kezdte meg az energiaelvonó barna zsírszövetek termelését.
Hogyan kezelik jelenleg a kóros lesoványodást?
Cachexia leggyakrabban a vastagbél felső részét, a gyomrot, illetve a hasnyálmirigyet érintő daganatoknál alakul ki. A végstádiumban lévő betegeknél pedig mintegy 80%-ban megjelenik a kóros lesoványodás.
Hatékony gyógymód erre a folyamatra jelenleg nem létezik. A betegeknek étvágynövelő gyógyszereket és tápszereket adnak, olyan gyógyszeres kezelésekkel kombinálva, amelyek elvileg gátolnak bizonyos, a cachexiával összefüggőnek gondolt molekuláris útvonalakat. Ez a kezelési mód mindeddig sajnos csak mérsékelt eredményeket hozott - írja új cikkében a Harvard Egyetem, amely a cachexia mögött meghúzódó, szintén újonnan felfedezett molekuláris okokról is beszámol.
Bruce Spiegelman és munkatársai - szintén idén júliusban - a Nature-ben közöltek egy új cikket, amely szerint a cachexia megelőzéséhez talán a tumorsejtek által termelt egyik fehérjét, a paratiroid hormonhoz kötött fehérjét (parathyroid hormone-related protein; PTHrP) kellene gátolni, több más molekulával, például a már említett IL-6-tal együtt.
* * *
Felhasznált anyagok és további irodalom:
Magyarul:
A tumoros anorexia-cachexia szindróma
Miért fogynak rohamosan a rákos betegek?
Angolul:
One third of cancer patients are killed by a 'fat-burning' process termed 'cachexia'
Brown fat found to be at the root of cancer-related wasting syndrome
'Bad fat' may be good for cancer patients
Antibody halts cancer-related wasting condition
A Switch from White to Brown Fat Increases Energy Expenditure in Cancer-Associated Cachexia
Tumour-derived PTH-related protein triggers adipose tissue browning and cancer cachexia
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
