Csupasz vakondpatkány (Fotó: Cancers Gone Wild)Létezik egy emlős, amely hosszú ideig - akár 30 évig is - képes élni, mégsem alakul ki egyik példányánál sem tumor. Egy kutatócsoport azt szeretné felderíteni, hogy mi ennek az oka, és segíthetne-e mindez egy embereknél is alkalmazható rákellenes szer kifejlesztésében. Az eddigi eredmények alapján a hialuronsav nagy molekulasúlyú változata lehet az az anyag, amely hatékonyan védi a csupasz földikutyákat a daganatok kialakulásától.
Rákkutatással kapcsolatos anyagaink:
Magyar rákkutatót is meghívtak a giga technológiai világkiállításra Szaúd-Arábiába
A daganatsejtek DNS-ének feldarabolása is hatékony lehet a rákkezelésben
Gyógyszer nélkül is lehetne pusztítani a rákot
Csupasz földikutya, csupasz turkáló és csupasz vakondpatkány néven is ismert az az emlős, amely a föld alatt él, és a kutatók még egyetlen esetben sem találkoztak náluk daganatos megbetegedéssel. Az állat további különlegessége, hogy más, rövid életű rágcsálókkal szemben akár 30 évig is élhet.
Az öregedési folyamatokkal és a rák kialakulásával egyaránt foglalkozó Vera Gorbunova a hagyományos, egereken és patkányokon végzett rákkutatás helyett egy újszerű és eltérő megközelítést szeretett volna, munkatársaival ezért döntött úgy, hogy a csupasz földikutyákat (Heterocephalus glaber) választják kutatásuk tárgyául.
Mi védi ezt az állatot a rák kialakulásától?
A fenti kérdés megválaszolása érdekében Gorbunova és kollégái a laborban, Petri-csészékben kezdték tenyészteni az állatok bőréből vett fibroblaszt sejteket (a fibroblaszt a kötőszövetben előforduló egyik sejttípus). Az egerek fibroblasztjaihoz viszonyítva a csupasz földikutyából származó sejtek kevésbé tömörültek össze, emellett idővel egy ragacsos masszává alakultak, amelyből nehéz volt eltávolítani a "ragacsot". Amikor viszont ez megtörtént, a sejtek már hajlandóak voltak összetapadni egymással.
A tumorok kialakulásához nem elég, hogy egy-egy sejt rosszindulatúvá váljon - ezeket ugyanis önmagukban még képes elpusztítani az immunrendszerünk. Arra is szükség van, hogy a tumoros sejtek összetapadjanak, és mivel a csupasz földikutyák sejtjeinél ezt nem tapasztalták, a kutatók arra gondoltak, hogy talán itt kell keresniük az állatok tumormentességének okát. Elkezdték tehát megvizsgálni, hogy mi ez a ragacsos anyag, amely távol tartja egymástól a sejteket - írja a Nature News beszámolója.
Kiderült, hogy a hialuronsavról van szó, ami egy úgynevezett glükózaminoglikán (olyan poliszacharid - vagyis összetett szénhidrát - amely ismétlődő diszacharid egységekből áll). A hialuronsavat (vagy másnéven hialuronán-t) a kötőszövet sejtjei, a fibroblasztok termelik. Az anyag a sejtekből a sejtek közötti térbe, az úgynevezett extracelluláris mátrixba kerül, ami egy fehérjékből és szénhidrátokból felépülő, szerkezeti és mechanikus funkciókat ellátó hálózat (lásd a jobb oldali képen).
Hogyan gátolhatja a hialuronsav és a rák kialakulását?
A hialuronsav minden állatban - és az emberben is - előfordul. Az anyagot felépítő és lebontó enzimeket a tumorok áttétképző hajlamával is összefüggésbe hozták. A csupasz földikutyáknál azonban a hialuronsav molekulái szokatlanok abból a szempontból, hogy méretük majdnem ötször akkora, mint ami az egerekben, a patkányokban vagy az emberekben tapasztalható.
A hialuronsavat lebontó enzim - a mérések szerint - ráadásul nem túlságosan aktív a csupasz földikutyák szervezetében, Az anyag emiatt a szokásosnál nagyobb mennyiségben halmozódik fel az állatok bőrében. Ez feltehetően azért alakult ki, hogy a földalatti járatokban megfelelő ellenálló-képességet biztosítson az állatoknak a külső, kellemetlen behatásokkal szemben. Ennek lehetett a későbbi következménye a hosszabb élettartam és a daganatmentesség - írja a Science hírportálja.
"A szokásostól eltérő szerkezetű hialuronsav molekulák egy szűk, burokszerű képződményt hozhatnak létre a sejtek körül. Feltehetően ez az, ami megakadályozza a tumorossá vált sejtek további kontrollálatlan osztódását és összetapadását" - vélik a kutatók. Ezt a feltevésüket arra alapozzák, hogy amikor gátolták a hialuronsav termelődéséért felelős gént, vagy felpörgették az anyag lebontásáért felelős enzimet, akkor már a csupasz földikutyáknál is sikerült elérni, hogy az előzőleg tumorossá tett sejtek összetapadjanak, és beinduljon a daganatképződés.
Azt egyelőre még nem tudni, hogy a hialuronsavat emberekben is lehetne-e rákellenes céllal alkalmazni. Az eredményeket értékelő kutatók szerint a kutatás főleg azért fontos, mert felhívja a figyelmet az extracelluláris mátrix szabályozó szerepére a rákkialakulás folyamatában. “A sejtek közötti térben található hialuronsav szerkezetének módosítása talán a humán daganatokra is gátló hatással lehetne. Most először azt kell kipróbálni, hogy ellenállóvá válnak-e a rákkal szemben azok a kísérleti egerek, amelyekbe a csupasz földikutyák hialuronsav génjét ültetjük" - mondta a Science híroldalának Carlo Maley, a San Francisco-i Kalifornia Egyetem biológusa.
Kapcsolódó anyagok:
A Nature News beszámolója: Simple molecule prevents mole rats from getting cancer
A Science beszámolója: Why Naked Mole Rats Don't Get Cancer
Az eredeti cikk kivonata a Nature-ben: High-molecular-mass hyaluronan mediates the cancer resistance of the naked mole rat
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
