Fehér könyvet dolgozott ki az EuropaColon a vastagbélrákról

November 7-én, szerdán került sor a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) négynapos kongresszusának nyitónapjára. A háziorvosi szekcióban csaknem minden daganattípus szűrése napirendre került, a kezelésekről pedig a következő napokban mintegy százötven előadás szólt a szakorvosoknak. Szerdán a Daganatos Betegek Napjára az egész országból érkeztek rákbetegek.

Nemcsak hazánkra, hanem egész Európára jellemző, hogy a vastagbélrákot még mindig túl későn veszik észre. Európában évente 450 ezer embernél fedeznek fel vastagbél- vagy végbélrákot, s 230 ezer ember hal meg a betegségben. Hazánkban ugyanez a szám évente 9000 újonnan felismert megbetegedés, és 5-6000 haláleset. Ha nem változik a szűrési helyzet, ezek a számok tovább növekedhetnek - figyelmeztetett az EuropaColon nevű, 21 ország vastagbél- és végbélrákos betegeit összefogó civil szövetség.

Emiatt dolgozták ki a betegség Fehér könyvét (White paper), amely a tényeket és a legfontosabb teendőket tartalmazza. Az Európai Parlament képviselőin keresztül el szeretnék elérni, hogy az országokban egységes szakmai irányelvek mentén valósuljanak meg a szűrőprogramok, a korszerű onkológiai kezelésekhez való hozzáférés pedig ne azon múljon, ki melyik országba született.

Vastagbélrák: a célzott kezelések egy része hazánkban még nem hozzáférhető

Az emésztőszervi daganatos betegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület egyszerre küzd a betegekért és az egészségesekért. Dr. Szegő László elnök - maga is vastagbélrákos beteg - a Daganatos Betegek Napjának budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a magyar betegeknek is meg kell kapniuk azokat a célzott kezeléseket, amelyek más országokban már elérhetők.

E terápiák egy jelentős része hozzáférhető a magyar vastagbélrákos betegek számára is, más része viszont még nem. A betegszervezet az előrehaladott nemzetközi klinikai vizsgálatokat is nyomon követi: mivel az orvostudomány fejlődése folyamatos, törekedni kell arra, hogy a bizonyítottan hatékony gyógyszerek mihamarabb eljussanak a magyar betegekhez is.

Nem elég ugyanakkor a gyógyszer, minden onkológián szükség lenne kizárólag a rákbetegekkel foglalkozó pszichológusra, dietetikusra, gyógytornászra, szociális munkásra is, akik az onkológia falain kívül is segítenek a megküzdésben. Amint Szegő László fogalmazott, a ma rákbetegei tegnap még egészségesnek gondolták magukat, ezért fontos megérteni mindenkinek: a rák megelőzése és gyógyítása nemcsak a rákbetegek ügye.

Évtizedeken át hozott felelősségteljes döntéseket, hiszen Malév-pilótaként határozottságán emberek százainak biztonsága múlott. Ám az orvos előtt állva elveszettnek érezte magát, amikor panaszai miatt kivizsgálták, s kiderült: vastagbélrákkal kell megküzdenie. Csepécz Vilmos a műtét, majd a kemoterápiák során megtapasztalta, milyen kiszolgáltatott lehet egy ember.

Csepécz emiatt már akkor elhatározta: ha lehetősége lesz rá, mindent megtesz azért, hogy a sorstársai jobb helyzetből vágjanak neki a betegútnak. Így lett az emésztőrendszeri daganatos betegeket országszerte összefogni igyekvő Gyógyulj Velünk Egyesület alapító tagja: vallja, hogy egy ember hangját nem hallja meg senki, de ha a betegek összefognak, oda kell rájuk figyelnie az országnak.

Már a székletvér-vizsgálat általánossá tétele is előrelépés lenne

- Kettős a probléma a rákszűrésekkel: egyrészt hiányzik a megfelelő finanszírozási háttér, másrészt az emberek gyakran úgy gondolják, ha nem tudnak róla, nincs is bajuk - reagált az elhangzottakra dr. Hollósi Antal országgyűlési képviselő, a Parlament Egészségügyi Bizottságának tagja.

A fővárosi Károlyi Sándor Kórház orvosigazgatói feladatait is ellátó sebész szintén fontosnak tartja az EuropaColon kezdeményezését. Ahogyan a civil mozgalmak is hozzájárultak ahhoz, hogy az emlőrákszűrésen több nő vesz részt, mint korábban, ugyanennek a szemléletváltásnak a vastagbéldaganatoknál is végbe kell mennie. A képviselő elárulta: édesapja is vastagbélrákban halt meg. Az eredményes kezelésnek esetében gátja volt az is, hogy nem vett tudomást a tünetekről.

Hollósi kitért rá: az 50 év felettiek számára már a székletvér-vizsgálat általánossá tétele is előrelépés lenne. Ám miután egy daganat nem vérzik állandóan, s a vizsgálat álnegatív eredményre is vezethet, ezért biztos, s akár egy évtizedre megnyugtató diagnózist csak a béltükrözés adhat.

A kolonoszkópia ma még egy félelmetes vizsgálat a közvélekedésben, de lehetne tenni azért, hogy ez változzon. Az aneszteziológia fejlődésével - például az altatás biztosításával - ma már egyáltalán nem kellene, hogy a páciensek kellemetlen élményként éljék meg a vizsgálatot.

"Sokkal több beteget meggyógyíthatnánk"

- Az onkológiai osztályokon esélyegyenlőséget kell teremteni a betegek számára. El kell érni, hogy az ország minden onkológiai centrumában - az azonos finanszírozás mellett - azonos szakmai irányelvek érvényesüljenek a daganatos betegek kezelésében - szögezte le dr. Szánthó András, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) elnöke.

A nőgyógyász-onkológus hozzátette: az MKOT kongresszusának orvosszakmai szekciói a tapasztalatcserék révén hozzájárulnak a szakmai konszenzusok kialakításához. A valódi eredményekhez viszont minden olyan szakemberre szükség van, aki rákbetegeket kezel. A kongresszuson ezért szentelnek előadásokat a klinikai onkológia mellett a diagnosztikának, a patológiának, a sugárkezelésnek, a sebészetnek is. Mindemellett külön szekciót szerveztek a háziorvosok, valamint a szakdolgozók számára is.

- Elégedetlenek vagyunk a szűrési aktivitással, sokkal több rákbeteget meg tudnánk gyógyíthatni, ha idejében találkoznánk velük - szögezte le prof. dr. Bodoky György, az MKOT tiszteletbeli elnöke, miért tartja a szakorvosok feladatának, hogy a prevenciót folyamatosan napirenden tartsák.

A kongresszus fő pilléreit a megelőzés mellett a célzott onkológiai kezelések adják. Az elmúlt években számottevően kiszélesedett a kemoterápia mellett alkalmazható, célzottan a daganatsejtek növekedésére, osztódására vagy táplálékellátására ható terápiás paletta. Az orvosoknak meg kell ismerniük a lehetőségeket akkor is, ha egyes terápiák alkalmazásának idehaza egyelőre gátat szabnak a finanszírozási korlátok.

- A célzott kezelések drágák, viszont általuk egyre jobban behatárolhatók azok a daganattípusok, amelyeknél érdemes alkalmazni egy adott gyógyszert. Ez egyrészt növeli a költséghatékonyságot, másrészt javítja a betegek életminőségét azáltal, ha személyre szabottan meg tudjuk mondani, kinél várható előny egy terápia bevetésétől, s kinek a szervezetét felesleges terhelnünk az adott gyógyszerrel - érvelt Bodoky György.

A kongresszusra az Országos Egészségbiztosítási Pénztár menedzsmentje is elfogadta a meghívást, hogy egy kerekasztal-megbeszélés keretében válaszolnak az orvosok mindennapos betegellátással összefüggő aggodalmaira, s az új gyógyszerek hozzáférhetőségével kapcsolatban felmerülő kérdéseire. (A kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakról itt olvashatnak bővebben: Az egyedi méltányossági eljárás kiváltását szorgalmazzák az onkológusok).

Forrás: Rákgyógyítás magazin