Májráknál még nem végezhetőek el a megfelelő molekuláris diagnosztikai vizsgálatok - Dr. Schaff Zsuzsa patológus a májrák kezeléséről

Daganatok.hu: Mi következik akkor, ha a májzsugor miatt félévente-évente elvégzett ultrahang-vizsgálat során májrákra utaló jelet talál a hepatológus szakorvos?

Dr. Schaff Zsuzsa: A májzsugor miatt megjelenő göbök májrák-gyanúsak lehetnek például abban az esetben, ha fokozottan egyre erezettebbé válnak vagy nő a méretük. Ha egy rákgyanús göb 2 centiméternél kisebb átmérőjű, akkor nagyon jó kilátásai vannak a betegnek abból a szempontból, hogy ha tényleg daganatról van szó, akkor a tumor - a műtéti eltávolítást követően - nem fog tovább terjedni a májban.

Sajnos olyan eset is előfordulhat, hogy a májrák többgócú. Ilyenkor ha el is távolítanak egy gócot, egy másikból még továbbterjedhet a daganat. Ha többgócú vagy 2 centiméternél jelentősen nagyobb, sebészeti úton már nem eltávolítható daganatról van szó, akkor a májátültetés jöhet még szóba, mint hatékony kezelési megoldás.

Májátültetésre olyan májzsugoros betegeknél is szükség lehet, akiknél még nem alakult ki májrák, viszont meg szeretnék előzni a májzsugor komolyabb szövődményeit. Ilyen szövődmények lehetnek az elhanyagoltan akár halálos kimenetellel is járó vérzések és a májelégtelenség. Akár még a beteg teljes elvérzése is előfordulhat olyan esetekben, ha a májon belül összekötő utakat képző vénák megrepednek. Egy ilyen mértékű vérzést gyakran nem lehet uralni, ezért előfordulhat, hogy már a legelső ilyen vérzést követően elveszítjük a beteget.

A májsejtek elégtelensége során másféle komplikáció lép fel. Ilyenkor alakulhat ki a hepatikus enkefalopátiának nevezett kórkép, amely végül májkómához vezethet. A máj ekkor már képtelen elvégezni hagyományos méregtelenítő szerepét, így a szervezetben egyre inkább felhalmozódnak azok a mérgező anyagok, amelyeket a májnak kellett volna lebontania és kiiktatnia az anyagcseréből. Ezek az anyagok károsítják a központi idegrendszert, aminek következtében először zavartság, majd a kómát közvetlenül megelőző állapot, végül pedig eszméletvesztés alakul ki a betegnél.

Mi a különbség a májrák és a többi daganattípus között a célzott daganatterápiás kezelések elérhetősége szempontjából?

A tüdődaganatok, a vastag- és végbélrák, illetve az emlőrák bizonyos típusainál sikertörténetekről beszélhetünk, hiszen korábban elképzelhetetlen eredményeket sikerült elérni a célzott daganatterápiás készítményekkel. Ma már talán mindenki számára ismertek a HER2-pozitív emlődaganatok, ahol a HER2 gén felsokszorozódása észlelhető. A HER2 fehérje célzott gátlásával ilyenkor előrehaladott, áttétes emlőrákoknál is kézzelfogható eredmények érhetőek el.

A vastag- és végbéldaganatoknál, illetve tüdőrákban ma már szintén többféle, modern célzott daganatterápiás készítmény rendelhető. Ezek alkalmazásának feltétele, hogy a beteg ne hordozzon egy meghatározott gént érintő mutációt, ami az úgynevezett molekuláris diagnosztikai vizsgálatokkal mutatható ki. Vastagbélráknál a KRAS génmutáció molekuláris diagnosztikai vizsgálata végezhető el. Tüdőráknál szintén KRAS-vizsgálat, vagy az EGFR génmutációjának vizsgálata alkalmazható az adni kívánt gyógyszertől függően.

A májrák esetében szintén áttörést jelentett a célzott daganatterápiás gyógyszerek megjelenése. Az elsődleges májrák előrehaladott vagy áttétes eseteiben a sorafenib nevű gyógyszer adható hazánkban is. Ez a készítmény többféle enzim működését is gátolja egyidejűleg. Ma már több ezer betegen végzett tanulmányok igazolják, hogy a célzott kezelés ezen fajtája átlagosan 3,5 hónapos túlélési előnyt jelent a betegeknek. Ez a szám azonban csak egy átlagos időtartam, és nem azt jelenti, hogy egy bizonyos beteg a kezelés hatására nem élhet akár évekkel tovább is.

Csak a májrák előrehaladott eseteiben, vagy akár már korábbi stádiumokban is javasolható-e ez a gyógyszer?

Két spanyol kutató állította fel munkatársaival az úgynevezett Barcelona-osztályozást, amely alapján elvégezhető a májdaganatok klinikai osztályozása. Ezen besorolás - attól függően, hogy milyen stádiumban van a tumor - megszabja, hogy milyen kezelés ajánlható a betegnek. Ez a séma jelenleg csak a májrák előrehaladott eseteiben javasolja a sorafenib-bel történő célzott kezelést.

Vannak természetesen olyan kutatások is, amelyekben az előrehaladottnál koraibb szakaszban vizsgálják, hogy hatékony-e ez a fajta célzott terápia. Jelenleg mindenki várja ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit, az onkológusok azonban most még nem ajánlják a sorafenib koraibb stádiumokban történő alkalmazását. Ennek oka, hogy ilyenkor még más kezelési lehetőségek is elérhetőek. Egy két centiméteres vagy ennél kisebb daganatot sebészeti úton is el lehet távolítani, egy ennél nagyobb tumor esetében pedig szóba jöhet például a rádiófrekvenciás ablációs kezelés is.

Ahogy említette, a tüdő- és a vastagbélrákok egy részénél ma már molekuláris diagnosztikai vizsgálatot végeznek annak kiderítésére, hogy hordozza-e a daganat azt a mutációtípust, amely lehetővé teszi a beteg célzott gyógyszerrel történő kezelését. Elérhetőek-e ezek a vizsgálatok a májrák esetében is?

Először is hangsúlyozni kell, hogy a májrák kiváltó okai rendkívül sokfélék. Ez az állítás igaz a májrák genetikai jellemzőire is, vagyis nem mondhatjuk, hogy a daganatsejtekben mindig azonos és egymással megegyező mutációk fordulnának elő.

Éppen az imént említett spanyol munkacsoport végezte el a májrákok genetikai altípusainak osztályozását is, négy alcsoportot különböztetve meg aszerint, hogy milyen génmutációk jellemzőek a daganatra. Sajnos azonban, ezt a felosztást még nem alkalmazhatjuk annak eldöntésére, hogy adható-e a betegnek a többféle enzimet gátló célzott kezelés, vagy sem.

A májrákos betegeknél emiatt egyelőre nincs értelme annak, hogy ahhoz hasonló molekuláris diagnosztikai vizsgálatokat végeztessenek, mint ami a tüdő- vagy vastagbélrákos betegek esetében ma már elérhető. Az persze remélhető, hogy előbb-utóbb megjelennek azok a vizsgálati eredmények is, amelyekből már kiderül, hogy a májrák négy alcsoportjából melyikben a leghatásosabb a sorafenib-bel - és egyéb szerrel - végzett kezelés.

A májrákkal foglalkozó magyar szakemberek nagyon felkészültek ebben a tekintetben, így amint publikálásra kerül az első ilyen jellegű eredmény, hazánkban is tudni fognak róla. Ezt követően pedig azonnal megindul annak a kezdeményezése, hogy Magyarországon is minél hamarabb befogadottá váljon a leghatékonyabb terápiás protokoll.

* * *

Schaff Zsuzsával készített interjúnk első része itt olvasható: ebből kiderül, hogy mit tehetnek a háziorvosok a májrák időben történő felismeréséért, valamint hogy kiknek javasolt a rendszeres hasi ultrahang. A patológus szakemberrel videóriportot is készítettünk, amelyben ismertetésre kerülnek a májrák kiváltó okai, a hepatitis B vírus elleni védőoltás szerepe, valamint a már meglévő hepatitis fertőzések gyógyszeres kezelésének lehetőségei.