Befejeződött a védőnői méhnyakszűrő mintaprogram

2009. december 14.
  e-mail nyomtatás

A Védőnői Méhnyakszűrő Mintaprogram azért indult útjára ez év januárjában, mert Magyarországon a szervezett méhnyakszűrés ellenére évente mintegy 400 nő hal meg méhnyakrákban. A rendkívül sikeres program bebizonyította, hogy a magyar védőnői hálózat eredményesen vonható be a méhnyakrák elleni küzdelembe.

Magyarországon óriási múlttal rendelkeznek a méhnyakrák megelőzésére irányuló törekvések, hiszen Magyarország egyike volt az ötvenes években azon országoknak, melyekben a nőgyógyászatokat a méhnyak nyálkahártyájának vizsgálatára közvetlenül alkalmas  kolposzkópokkal szerelték fel, majd ezt követően a szövettani vizsgálatok is beindultak. "Elvileg tehát minden adottsága megvolt ennek az országnak ahhoz, hogy ezt a problémát kezelje, ezzel szemben mára ugyanott tartunk, mint 1961-ben" - fogalmazott Dr. Kovács Attila helyettes országos tisztifőorvos pénteken a méhnyakszűrő mintaprogramot záró sajtótájékoztatón.

2007-ben, csakúgy, mint 1961-ben 424 nő vesztette életét méhnyakrák következtében. Hogy a méhnyakrák miatti halálozás mennyire kiküszöbölhető lenne, jól érzékeltetik a skandináv országok adatai: ezekben az országokban maximum évente 2-3 nő veszti emiatt életét. A 424 halálos eset óriási szám, ha figyelembe vesszük azt is, hogy Magyarországon 2003-óta szervezett méhnyakszűrés folyik: azok a 25-65 éves nők, akik már legalább 3 éve nem vettek részt szűrővizsgálaton meghívót kapnak a nőgyógyászati rendelőkbe. A méhnyakszűrési program akkor működne jól, ha a meghívottak 70 százaléka ténylegesen részt venne a szűrésen: ebben az esetben a halálozások 85 százaléka megelőzhető lenne. A jelenlegi szűrési rendszerben az OEP adatai szerint azonban csak a meghívottak 5 százaléka él a felkínált lehetőséggel. Ez nem azt jelenti, hogy az átszűrtség Magyarországon csak 5 százalékos, hiszen  a nők körülbelül 30 százaléka a magán-nőgyógyászati rendeléseket keresi fel: ezek az adatok azonban sajnos nem kerülnek be az országos rendszerbe. Ezekből az adatokból az becsülhető, hogy Magyarországon mintegy 1,2 millió nő soha nem, vagy csak nagyon ritkán vesz részt méhnyakszűrésen. "Mindebből világos, hogy a jelenlegi szűrőrendszer nem tudja megfogni azokat, akik közül ez a halálozás kikerül" - hangsúlyozta Dr. Kovács.

Az egyik legnagyobb probléma azokban a falvakban van, amelyekben nem közvetlenül elérhető ez a vizsgálat. Sok nő számára jelent problémát, kényelmetlenséget, ha a vizsgálat miatt egy nagyobb utazást kell magára vállalnia - akár a legközelebbi kisvárosig. Nyugat-Európában a szűrés a háziorvosi rendszerre van építve, a nővérek veszik le a keneteket. Magyarország működő, jó állapotban lévő, védőnői rendszere adta az ötletet arra, hogy a méhnyakszűrést a szakdolgozók kezébe adva, a védőnők kompetenciájába kerüljön a szűrés elvégzése. A Védőnői Méhnyakszűrő Mintaprogram az Egészségügyi Minisztérium kezdeményezésével és támogatásával, az Országos Onkológiai Intézettel együttműködve indult útjára idén januárban. A mintaprogramban 110 önként jelentkező vidéki védőnő vett részt, akik - Vas és Somogy megye kivételével - 17 megyéből, 51 kistérségből jelentkeztek, és 168 településen végezték el a mintaprogram keretében a szűréseket. Ez év januárja és májusa között a védőnők felkészítő programban - továbbképzésen - vettek részt.

Az új szolgáltatás lényege, hogy a szűrést azokhoz a rétegekhez viszi közel, akiknek a legnagyobb szüksége lehet rá, vagyis akik közül a halálozások kikerülnek. "A védőnők rendkívüli elkötelezettségről tettek tanúbizonyságot: lelkes, motivált szolgálatot nyújtottak" - fogalmazott a helyettes tisztifőorvos. Kihasználva az apró települések közösségi erejét felkutatták, felkeresték azokat a nőket, akiket egy meghívólevéllel nem lehetett volna a szűrésen való részvétel fontosságáról meggyőzni. Az ÁNTSZ ez év márciusa és májusa között 30 ezer 717 nőnek küldött személyre szóló meghívót a védőnők végezte szűrésekre. A védőnők közülük 13 823 nőt tudtak személyesen is felkeresni, megszólítani. A mintaprogram 3,5 hónapja alatt (júniustól októberig) végül összesen 4764 nő vizsgálatát végezték el, vagyis a levélben meghívottak mintegy 15 százaléka vett részt a szűrőprogramban. Ez a lakosság oldaláról hatalmas bizalmi tőkét jelez, melyet nem szabad kihasználatlanul hagyni. Ha az eredményt a jelenlegi szűrőprogram hatékonyságával (fent említett évi 5 százalék) összevetjük, érezhető, hogy a program hihetetlenül sikeres volt. "Témává vált a falvakban a méhnyakszűrés" - mondta Odor Andrea, országos vezető védőnő.

A programot nem a jelenlegi nőgyógyászati szűrések leváltására hozták létre, a cél az, hogy hamarosan a két rendszer egymással párhuzamosan működhessen. A programba épített  minőségbiztosítási rendszer kimutatta, hogy a védőnők ugyanolyan minőségi munkát végeztek, mint a gyakorlott nőgyógyászok. "Ez a védőnői hálózat tehát tökéletesen alkalmas arra, hogy ezt a feladatot a jövőben ellássa" - fogalmazott Kovács. Összesen 23 esetben találtak pozitív leletet. A leletek átadása minden egyes esetben személyes megbeszélés keretében történt. "Ha jó a hír, még akkor is nagyon fontos tudatosítani, hogy 3 év múlva szükség van a következő szűrésre, ha nem olyan jó a hír, szükség van az első lelki megnyugtatásra, és annak hangsúlyozására, hogy mielőbb el kell menni a nőgyógyász szakorvoshoz" - hangsúlyozta Odor.

Kovácsné Fehér Erika, a mintaprogram koordinátora beszámolt róla, hogy a védőnők hihetetlen leleményességgel motiválták a nőket a szűrésen való részvételre. A program arra is felhívta a figyelmet, hogy a védőnői szakma nyitott arra, hogy bekapcsolódjon a méhnyakszűrésbe. Ezért az ÁNTSZ fontosnak tartja a mintaprogram folytatását: a következő évtől évi újabb 110-130 védőnő továbbképzését tervezik, így 5-6 év alatt talán az összes védőnő kompetenciájába beépíthető lenne ennek a feladatnak az elvégzése. A jövő évi források már biztosítottnak látszanak, 2010 második felétől 2012 végéig egy európai uniós forrás előkészítését is tervezi az ÁNTSZ.

e-mail nyomtatás

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló