Az elmúlt hetekben látott napvilágot egy tanulmány, amelynek szerzői állítják: a kontrollcsoportokhoz képest gyakrabban alakulnak ki daganatok azoknál a kísérleti patkányoknál, amelyeket genetikailag módosított kukoricával etettek. A hazai és nemzetközi médiát hamarosan bejárták azok a fényképek, amelyeken a kísérleti állatok hatalmas tumorai láthatóak. A kutatás azonban annyira színvonaltalan, hogy a génmódosított élelmiszereket ellenzőkön kívül senki sem tartja hitelesnek az eredményeket.
Életmód híreink:
A rendszeres rövid ideig tartó erőteljes fizikai aktivitás is csökkentheti a halálozás kockázatát
Hogyan okozhat a légszennyezettség tüdőrákot a nemdohányzókban?
Az alkoholfogyasztás okozhat-e rosszindulatú daganatot?
Út a polcokig: gyógyszerek és étrend-kiegészítők
Minden évszakban fontos a bőrrák kockázatának csökkentése
Kapcsolódó háttéranyagaink:
A tanulmány eredményei röviden: Gilles-Eric Seralini, a franciaországi Caeni Egyetem munkatársa és kutatócsoportja szerint az NK603 jelű - a Roundup nevű gyomirtószerrel szemben ellenálló - génmódosított (GM) kukoricával etetett, vagy a szóban forgó gyomirtószert tartalmazó vízzel itatott kísérleti állatok korábban pusztultak el, mint normál étrenden tartott társaik.
A GM-étrenden tartott állatoknál a tanulmány szerint gyakrabban alakultak ki daganatok, ahogyan a máj- és vesekárosodás is nagyobb arányban fordult elő közöttük. A kutatók elmondták, hogy a hím patkányok 50 százaléka, a nőstényeknek pedig 70 százaléka idő előtt pusztult el, míg a kontrollcsoportokban ez az arány a hímeknél 30, a nőstényeknél pedig csupán 20 százalék volt - írja a Greenfo beszámolója.
A cikk megjelenését követően azonnal rengeteg kritika érkezett. A szeptember 19-én közzétett tanulmányról két nappal később már be is jelentették, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) - az Európai Bizottság felkérésére - részletesen elemzi majd a közlemény megállapításait.
Mi a probléma a tanulmánnyal?
A Food and Chemical Toxicology című folyóiratban megjelent, teljes terjedelmében itt olvasható közleményt még a legvisszafogottabb kritikusok is igen keményen bírálták. Az első és talán legkomolyabb gond a kutatásban használt patkánytörzzsel van.
A Sprague Dawley patkánytörzsről ismert ugyanis, hogy spontán - tehát mindenféle GM-kukorica nélkül is - nagy valószínűséggel jelennek meg tumorok a szervezetükben. "A francia kutatók által használt patkánytörzs állatainál könnyedén kialakul emlőrák, különösen, ha bármennyi táplálékot fogyaszthatnak. Ugyanez érvényes akkor is, ha olyan kukoricát esznek, amely egy közönséges gombafajjal szennyezett, és akkor is, ha egyszerűen csak hagyjuk őket öregedni. Ebben a tanulmányban nem közölnek adatokat sem az állatok által elfogyasztott táplálék mennyiségéről, sem arról, hogy jelen volt-e a táplálékban gombafertőzés" - idézi a New Scientist cikke Tom Sanders-t, a londoni King's College kutatóját.
A következő súlyos probléma a statisztikai módszerekkel és a kísérlettervezéssel kapcsolatban merül fel. "Nem azt látjuk, hogy a GM-kukoricával etetett állatoknál tumorok alakultak ki, a kontrollcsoport egyedinél viszont nem. 20 kontrollként használt állatból 5-nél, vagyis a GM-kukoricát nem fogyasztó csoport negyedénél alakult ki daganat, majd pusztult el az állat. Egyik-másik tesztcsoportban 60%-os volt ugyanez az arány, más, szintén GM-kukoricát fogyasztó tesztállatok azonban egészségesebbek maradtak, mint a kontrollcsoportok egyedei" - mondta Sanders.
Hatásvadász fotók: ha csak a képeket mutatják, mindenki megrémül (a GMO rövidítés a genetikailag módosított kukoricát jelenti, az R pedig a Roundup gyomirtó rövidítése)
Forrás: Food and Chemical Toxicology
"A toxikológiai tanulmányokban matematikai tesztet - tapasztalati szórás, standard deviáció - alkalmaznak annak megállapítására, hogy az adatsorokban tapasztalt különbségek csak a véletlen szórásból adódnak-e, avagy szignifikánsak, tehát statisztikai értelemben is jelentős eltéréseknek tekinthetőek. Ilyen teszt ebben a tanulmányban nem szerepelt. A szerzők ehelyett egy általában nem használt és igen komplikált statisztikai analízist alkalmaztak" - állítja Sanders.
Anthony Trewavas, az Edinburgh Egyetem kutatója mindehhez még hozzáteszi, hogy normális esetben a kontrollcsoportoknak legalább annyi állatot kellene tartalmazniuk, mint a tesztcsoportoknak. Itt viszont nemenként mindössze 20 kontrollegyed és 80 tesztállat volt. "A hiányzó kontrollállatok nélkül a kapott eredményeknek semmi értelme" - mondta Trewavas.
Van-e még más probléma az eddig felsoroltakon kívül?
Sajnos igen. A New Scientist cikke szerint hasonló vizsgálatokat már korábban is végeztek, anélkül, hogy sikerült volna kimutatni a GM-élelmiszerek egészségre káros hatásait. A francia kutatócsoport saját állítása szerint ők az elsők, akik az állatok teljes életideje alatt vizsgálták a GM-kukorica fogyasztása és az egészségi állapot közötti kapcsolatot. Sanders szerint azonban a legtöbb ilyen vizsgálat - a mostanihoz hasonlóan - ugyancsak véget ér egy maximum kétéves időtartamot követően.
Seralini és munkatársai ráadásul azt állítják, hogy a gyomirtószer és a GM-kukorica fogyasztása ugyanazokkal a negatív egészségügyi következményekkel jár. Ezt azonban anélkül jelentik ki, hogy megvizsgálták volna, tartalmazott-e a GM-kukorica gyomirtó-szennyeződést. "Nehéz elképzelni, hogy egy gyomirtószer egy genetikailag módosított élelmiszerrel egyenértékű egészségügyi károsodást okozzon, ráadásul egy olyan esetben, amikor a kukoricába ültetett extra gén éppen egy, a gyomirtószer lebontásáért felelős enzimet kódol" - írja a New Scientist.
Már ennyiből is jól látható, hogy Seralini tanulmánya nem üti meg azt a szintet, amit egy hasonló vizsgálatnak meg kellene ütnie, sajnos azonban még sokáig lehetne sorolni a közleménnyel kapcsolatos problémákat. A biológus, író és szerkesztő Emily Willingham blogjában még azt a lehetőséget is felveti, hogy a patkányok tumorait a ketrecekből kiszivárgó biszfenol-A (BPA) okozhatta. Talán nem véletlenül kérte fel az Európai Bizottság az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (European Food Safety Authority, EFSA), hogy vizsgálja meg a francia tanulmány megállapításait.
AZ EFSA szeptember 26-án kiadott közleménye szerint a jövő héten már a nagyközönség rendelkezésére bocsátják a cikk áttekintésének előzetes eredményeit, 2012 végére pedig a részletes elemzés megállapításait is elolvashatjuk majd.
A tanulmánnyal az elmúlt napokban rengeteg cikk és blogbejegyzés foglalkozott. A statisztikai módszereket ismerő kutatók jellemzően a cikk ellen, a GM-technológiát ellenzők pedig mellette foglaltak állást. Egy hazai szimpózium előadói a napokban sajnos anélkül vetítették fel a tumoros patkányok fényképeit, hogy megemlítették volna a közlemény elkészültének körülményeit. Gilles-Eric Seralini könyve pedig éppen ezekben a hetekben jelent meg Franciaországban, "Mind tengerimalacok vagyunk?" címmel. (A cím arra utal, hogy immár az embereken is ugyanúgy kísérleteznek a multinacionális cégek, mint ahogy a tengerimalacokon szokás a kutatólaborokban.)
Seralini már eddig is több könyvet írt a genetikailag módosított organizmusokról, nyíltan vállalva, hogy ellenzi ezek elterjedését. Tekintve, hogy az új publikáció időpontja pontosan egybeesik Seralini új könyvének bemutatásával, talán nem túlzás arra következtetni, hogy a cikk médiában történt tálalása - a tumoros patkányok riasztó fényképeivel - a könyvet és a filmet népszerűsítő médiakampány egyik meglehetősen hatásvadász, erősen manipulatív eleme volt.
* * *
További, kapcsolódó anyagok:
Rákot okoznak a génmódosított növények? - a Greenfo összefoglalója
GMO! Rák! Világvége! - Avagy Seralini professzor pocsék statisztikája - a Critical Biomass blogbejegyzése
Rat study sparks GM furore - a Nature News részletes összefoglalója
Study linking GM crops and cancer questioned - a New Scientist cikke
Was it the GMOs or the BPA that did in those rats? - Emily Willingham blogbejegyzése
Why I think the Seralini GM feeding trial is bogus? - Andrew Kniss blogbejegyzése
Expert reaction to GM maize causing tumours in rats - a Science Media Centre sajtóközleménye
"A rancid, corrupt way to report about science" - Deborah Blum írása a MIT Knight Science Journalism oldalán
From Darwinius to GMOs: Journalists Should Not Let Themselves Be Played - Carl Zimmer tudományos újságíró a Discover Magazine hasábjain
Monsanto is a bad corporation but that GM Maize study is dodgy as heck - a Daily Kos véleménycikke
Daganatos betegség és táplálkozás
Az egyik legfontosabb dolog, amit tehet annak érdekében, hogy maximalizálja a rákgyógyító kezelés hatását és elősegítse gyorsabb felépülését, hogy a lehető legjobb tápláltsági állapotba hozza magát. Honlapunkon olvashat a megváltozott tápanyagigényről, a megfelelő táplálkozás fő akadályairól, valamint a speciális, gyógyászati célra szánt élelmiszerek szerepéről.
Részletek: Daganatdieta.hu
Étrend rákbetegségben |
Kérdezze dietetikusunkat! |
Kalkulátorok |
Receptek |
(hirdetés)
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
