Mikroalgák a daganatos betegek táplálkozásában

Arthrospira platensis (Spirulina) mikroszkóp alattArthrospira platensis (Spirulina) mikroszkóp alatt
Daganatok.hu 2010. október 5.
Megosztás:

Egyre többször olvashatunk a fiatalság megőrzésének és halálos betegségek legyőzésének ígéretével forgalmazott mikroalga étrend-kiegészítőkről, míg jóval kevesebbet tudhatunk meg tudományosan igazolt hatásaikról és fogyasztásuk veszélyeiről. Cikkünk a tévhiteket szeretnénk eloszlatni, megbízható információkkal ellátva a téma iránt érdeklődőket. Ahol lehet, hivatkozunk az eredeti tudományos közleményt ismertető - angol nyelvű - oldalakra.

Már elöljáróban érdemes leszögezni, hogy a mikroalgák és ezek kivonatai étrend-kiegészítőként kerülnek forgalomba, így gyógyhatás nem tulajdonítható alkalmazásuknak. Állatkísérletek és néhány embereken elvégzett vizsgálat utal ugyan arra, hogy vegyületeik izolált vagy módosított formában a jövőben talán gyógyszerként is alkalmazásra kerülhetnek, de ezek a kezdeti eredmények korántsem jelentik azt, hogy a jelenleg elérhető készítmények kiválthatnák a hagyományos gyógykezelést, bármilyen betegségről legyen is szó. A leggyakrabban fogyasztott és legtöbbet vizsgált fajok az Arthrospira platensis (régebbi nevén Spirulina), a Chlorella vulgaris és az Aphanizomenon flos-aquae (AFA, az asztaxantin egyik forrása), az alábbiakban ezért főként ezek tulajdonságairól lesz szó.

A mikroalgák hatásai az emberi szervezetre

A mikroalgákat gyakran alkalmazták a világ különböző tájain különböző eredetű anémia, azaz vérszegénység kezelésére. A vérszegénységre gyakorolt hatás a hemopoézis, azaz a vérképzés fokozásán és a vasbevitel növelésén alapult, ugyanis a Spirulina vastartalma aránylag jól hasznosul ahhoz képest, hogy növényi forrásról van szó. Állatokon végzett kísérletekben ezen túlmenően is vérképzést fokozó és immunrendszer stimuláló hatás volt megfigyelhető, ami a kutatók szerint elméletileg kedvezően hathat kemoterápiás kezelésekkel egyidejűleg is - a Spirulina ugyanis fokozza a csontvelői vérképzésben résztvevő sejtek osztódását (proliferációját) és érését (differenciációját). Ez egyes kutatók véleménye szerint javíthatja a - például rákellenes kezelés következtében - legyengült immunrendszer működését. A természetes ölősejtek aktivitása is fokozódhat fogyasztásakor, ami elméletileg szintén védő hatású lehet. A Spirulina a kékes színét a fikocianin színanyagnak köszönheti. A fikocianin antioxidáns az ártalmas anyagok toxicitását csökkentő, immunerősítő, vérképzést fokozó és antivirális hatással rendelkezik. A fehérvérsejt termelés fokozásában a c-fikocián és a Spirulina poliszacharidjai egyaránt szerepet játszhatnak. A jövőben elképzelhető, hogy a Spirulinából kivont vegyületek vagy ezek módosított formája felhasználható lesz a tumorellenes terápiák során.

Fontos tudni, hogy jelenleg a mikroalgák és ezek kivonatai a rákos megbetegedések megelőzésre illetve a már kialakult probléma kezelésére nem alkalmazhatók, bár folyamatos felügyelet mellett a kezelőorvos engedélyezheti fogyasztásukat.

A mikroalgák alkalmazásának egészségügyi kockázatai

Allergiás reakciók: Váratlan reakciók kialakulásának esélye nem zárható ki soha, amikor egy korábban nem fogyasztott élelmiszer kerül szervezetünkbe. Kiegészítő alkalmazása estén csak óvatosan, kis mennyiségű alga fogyasztásával lehet próbálkozni, előzetesen kezelőorvosunkkal konzultálva. Javasolt a fogyasztani kívánt mennyiséget fokozatosan elérni.

Karotinoid vegyületek túladagolása: Az algák antioxidáns hatású karotinoid vegyületek gazdag forrásai. Kevesen tudják, hogy ezek fogyasztását sem javasolt túlzásba vinni. A béta-karotin túladagolása valószínűleg csak a bőr sárgás elszíneződését (karotinémiát) idézhet elő, ám nagymértékű mesterséges bevitele ennek a vegyületnek sem feltétlenül biztonságos. Dohányzó, vagy más, a tüdőt erősen károsító anyagok hatásának kitett emberek esetében a béta-karotin kiegészítés veszélyes lehet!

B12-vitamin hiány: Az algák különféle B12-vitaminhoz hasonló felépítésű, de vitaminként az emberi szervezetben nem aktív vegyületeket tartalmazhatnak. Ezek nagy mennyiségű fogyasztása elméletileg fokozhatja a B12 hiányállapot kialakulásának lehetőségét, változatos vegyes táplálkozás mellett azonban ettől valószínűleg nem kell tartanunk Spirulina alga alkalmazása esetén sem.

Szennyeződések: A megbízható eredet létfontosságú, ugyanis nem mindegy hogyan állították elő az étrend-kiegészítőt, mivel előállítás és szállítás során egyaránt szennyeződhet az alga más mikrobákkal, algatoxinokkal vagy környezeti szennyező anyagokkal. Ezt a kockázatot a megbízható eredet és a természetből gyűjtött algák fogyasztásának kerülése csökkenti minimálisra.

Toxikus anyagok termelése: A cianobaktériumok gyakran mérgező anyagokat is termelhetnek, ilyen kérdéseket vet fel a BMAA (béta-N-metilamino-L-alanin) termelés lehetősége is. A cianobaktériumok által termelt BMAA vegyületnek egyre többen tulajdonítanak jelentőséget idegrendszeri (neurológiai) megbetegedések létrejöttében. A Spirulina platensis neurotoxin tartalmát illetve termelését ezidáig nem igazolták, a gyártók pedig vizsgálatok alapján közleményekben cáfolták. Mivel aránylag friss kutatásokról van szó, ezért természetesen folytatni kell a vizsgálatokat, de jelenleg nincs olyan toxikusságra utaló adat, ami általánosságban a Spirulina vagy Chlorella algák fogyasztása ellen szólna. A bizonytalan eredetű, illetve szabadból gyűjtött algákat is tartalmazó készítmények alkalmazásakor viszont indokolt az óvatosság! Az AFA (Aphanizomenon flos-aquae) alga tartalmú étrend-kiegészítő készítmények ellenben több esetben szennyezettek voltak májat károsítani képes mikrocisztin vegyületekkel. (Talán kevesen tudják, hogy egyes években a Balaton vízvirágzását ugyanez az alga okozta, és az ilyenkor képződő algatömeg toxicitása is ismert tény.) A szennyeződés feltehetőleg a begyűjtés módja miatt válik lehetővé, szemben a tenyésztett Arthrospira és Chlorella algákkal.

Spirulina-farm valahol Ausztráliában

Spirulina algafarm valahol Ausztráliában

Az élelmiszerként fogyasztott perui és kínai Nostoc fajok az idegrendszerre mérgező hatású BMAA aminosavat tartalmazzák. Algatoxinokat a kagylók is felhalmozhatnak mérgezést előidézve, a természetből gyűjtött algáknál pedig a nehézfémtartalommal is számolnunk kell.

Immunrendszer stimuláló, őssejtstimuláló hatás: Az immunrendszert stimuláló növények hatásáról jó tudni, hogy autoimmun betegségre való hajlam vagy fennálló betegség esetén nem kizárt, hogy a tünetek kialakulnak vagy felerősödnek. A Spirulina és Chlorella alkalmazását autoimmun betegségek fennállása illetve ezekre való hajlam esetében mellőzni javasolt! Az AFA alga kivonatokat őssejt mobilizálás céljára, magát az asztaxantint őssejt szaporodás és differenciálódás elősegítésére és ezen hatáson keresztül gyógyításra próbálják alkalmazni. A hatás állatkísérletekben részben igazolt, ám a hosszú távú hatás emberi fogyasztás esetén ma még nem ismert, így alkalmazása erre a célra emberi fogyasztásra nem, más célok elérése érdekében pedig csak nagy körültekintéssel javasolható! Ezen termékek hatása a vásárlóként megcélzott betegekre kiszámíthatatlan, etikátlan emberkísérletek sorozatáról beszélhetünk komoly anyagi károk előidézése mellett.

Húgysavszint-emelő hatás: A magas húgysavszint gyakran okoz egészségügyi problémákat, elsősorban köszvényt. A magas nukleinsav tartalom miatt elméletileg a nagymértékű algafogyasztás is előidézhet köszvényes panaszokat. Magas nukleinsav tartalmuk miatt az algák fogyasztásának biztonságos szintjét körülbelül 20 g/nap-ban, vagy napi 0,3 g/ttkg algában határozzák meg. (A tanulmány letölthető innen.) (Állatkísérletekben nagyobb mennyiségeket is alkalmaztak, az embereken elvégzett vizsgálatok során pedig napi pár száz mg-tól több száz g-ig terjedt az adagolás komoly egészségkárosodás nélkül.)

Gyógyszerkölcsönhatások: Gyógyszer kölcsönhatások szinte minden étrend-kiegészítő és gyógynövény tartalmú készítmény alkalmazásakor előfordulhatnak, így akár a halolaj tartalmú kapszulák, ginko biloba, zöld tea és más gyógynövények fogyasztásakor is. Javasolt ezért étrend-kiegészítés megkezdése előtt orvosunkkal konzultálnunk, különösen igaz ez a daganatos betegség miatt kezelés alatt állókra!

A kereskedelemben kapható, ellenőrzött, engedélyezett mikroalga készítmények a legtöbb ember számára alapvetően biztonságosak, már ami a bennük megtalálható minden szennyeződéstől mentes és szakszerűen tisztított, fogyasztásra előkészített algákat illeti. Betegségek megelőzésére vagy kezelésére azonban a mikroalgák önmagukban nem alkalmazhatóak, mivel ehhez nem áll rendelkezésünkre a hatásukról elegendő vizsgálati adat. Étrend-kiegészítőként gyógyhatás nem tulajdonítható a mikroalgák alkalmazásának. Betegségek fennállása, azokra való hajlam, gyógyszerek egyidejű szedése esetén elengedhetetlen a szakértői tanács kérése!

Az algafogyasztás története

Az algákkal a természetben kialakulása óta rendszeresen találkozott az emberi faj. Adatok hiányában azonban ma csak sejtéseink és feltételezéseink lehetnek arról, hogy mióta és milyen mértékben voltak jelen étrendünkben a különböző makro- és mikoalgák. A feltételezéseken túllépve tény, hogy a japánok és más ázsiai népek hosszú ideje előszeretettel fogyasztják a nagyobb méretű, így könnyen összegyűjthető algákat. Ez a szokás a szusival együtt az utóbbi években Európában és Észak-Amerikában is gyorsan tért hódított. Ismereteink szerint Kínában és Peruban a Nostoc telepeket évszázadok óta fogyasztják, így lehetett ez az ősidőkben is a különböző gyűjtésre alkalmas algákkal. A ma étrend-kiegészítőként elterjedt Spirulina (mai nevén Arthrospira) -fajok fogyasztása valószínűleg szintén több évszázados múltra tekint vissza: a legkorábbi Spirulina mikroalga-fogyasztásra vonatkozó fennmaradt adatok a 16. századra tehetőek. Az első beszámolók 1524-ből származnak, Toribio de Bonavente atya figyelte meg, hogy Mexikóban az indiánok a vízből élelmiszert gyűjtöttek és nagy mennyiségben fogyasztottak. Más források is írnak az algafogyasztásról: Cortez titkára Lopez de Gómara “Mexikó elfoglalása" című könyvében ír a Tecuitlatl gyűjtésének és elkészítésének módjáról. Ez utólag nagy valószínűséggel Spirulina (Arthrospira maxima) algaként azonosítható.

Nem csak az aztékok fogyasztották tudatosan a mikroalgákat: a 20. században jegyezték le, hogy Afrikában, a Szahara déli részén, a Csád-tó környékének kisebb-nagyobb, lúgos vizű tavainak felszínét gyakran borítja be egy zöldes színű hártyaszerű, a helyiek által Dihé-nek nevezett és később Spirulina algaként azonosított anyag, amit a bennszülöttek leszűrnek és lepényként vagy ételeiken szószként fogyasztanak. Ez a szokás feltehetőleg évszázados múltra tekinthet vissza, ám biztosat erről nem mondhatunk.

A ma szintén népszerű Chlorella-fajok gyűjtése igen apró méretük miatt kezdetleges eszközökkel a modern kor előtt nem volt megoldható, ezért erre tudomásunk szerint nem volt az elmúlt évezredekben példa. A nyugati kultúra az algafogyasztás lehetőségéről nem sokat tudott. Csak az utóbbi évtizedekben vált nagyobb körben ismertté az alga mint táplálékforrás, és még ekkor is csak a világ élelmezési problémáinak megoldására felhasználható egyik lehetséges eszközként vizsgálták. Széles körű elterjedése az egészséges életmód divatossá válásával a 80-as években indult el. Cellulóz sejtfala miatt a Chlorella emészthetősége nem igazán jó, kedvező összetétele ellenére így nem annyira táplálékként, mint különböző anyagok szervezetből történő eltávolítását elősegítő hatása miatt vált később divatossá. Mivel étkezési célra ez a faj nem volt ideális, így fordulhatott elő, hogy a 70-es évektől a Chlorella helyett a Spirulina keltette fel a szakemberek érdeklődését, ez a spirál alakú alga, amely mind nagyobb mérete, mind magasabb fehérjetartalma, jobb emészthetősége következtében számos előnnyel rendelkezett a Chlorellához képest. A Spirulina úgy híresült el, mint "a jövő eledele", és bár a Spirulina étrendünk alapjává nem is vált, étrend-kiegészítőként kutatások százai során igazolta, hogy kiérdemelte a rá fordított figyelmet. Ma más mikroalga fajok és kivonataik is népszerűek: ilyen például az AFA-alga (Aphanizomenon flos-aquae) vagy a Haematococcus pluvialis mikroalgából kivont erős antioxidáns hatású asztaxantin felhasználásával készült étrend-kiegészítők is.

Jelen cikk alapjául a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének Táplálkozási Akadémia hírlevele szolgált.

 

Daganatos betegség és táplálkozás

Az egyik legfontosabb dolog, amit tehet annak érdekében, hogy maximalizálja a rákgyógyító kezelés hatását és elősegítse gyorsabb felépülését, hogy a lehető legjobb tápláltsági állapotba hozza magát. Honlapunkon olvashat a megváltozott tápanyagigényről, a megfelelő táplálkozás fő akadályairól, a speciális tápszerek szerepéről.

Részletek: Daganatdieta.hu

Étrend rákbetegségben

Kérdezze dietetikusunkat!

Kalkulátorok

Receptek

(hirdetés)

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.