A tüdőrákbetegeket támogató Harcosok Klubjának február végi találkozóján ismét egy olyan beteggel találkozhattunk, aki jó életminőségben, panaszok nélkül éli mindennapjait annak ellenére, hogy korábban tüdőrákot diagnosztizáltak nála, ami ráadásul ki is újult. Eszter néni azonban ma már mosolyogva jár a vizitekre, és mint mondja, feltétel nélkül megbízott azokban az orvosokban, akik kezelték. A rokkantellátási rendszer változásairól dr. Jakus Anikó, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) munkatársa beszélt a jelenlévőknek. Dr. Riskó Ágnes klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta "Test és lélek - Onkopszichológiai szempontok a daganattal való küzdelemhez" címmel tartott előadást.
Elsőként dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Kovács Gábor beszélt a Harcosok Klubjának fő céljáról: "Ezeken az alkalmakon közösen próbálunk válaszokat találni a tüdőrákbetegeket érintő legfontosabb kérdésekre. Hogyan éljünk együtt a tüdőrákkal? Vajon folytathatjuk-e az addig megszokott életünket? Ide olyan betegeket hívunk meg, akik saját példájukon keresztül segítenek a többieknek a válaszadásban. Az önállóan kialakított válaszok ugyanis biztonságérzetet adnak számunkra, ezek után már nem érezzük annyira elveszettnek magunkat" - mondta a tüdőgyógyász-onkológus szakember.
A mostani orvos-beteg beszélgetés Szekeres Eszter korábbi tüdőrákbeteg és kezelőorvosa, a Korányi Kórházban praktizáló dr. Bogos Krisztina főorvos között zajlott. Eszter néninél 2006 októberében egy röntgennel végzett tüdőszűrés során fedezték fel a daganatot, amelyre addig semmilyen jel nem utalt. "Sem a diagnózis előtt, sem utána nem jelentkezett olyan tünetem, amelyből fel lehetett volna ismerni a betegséget. 2007. február elsején a szentendrei tüdőgondozóban csináltak egy CT-t, majd egy hörgőtükrözést, szövettani vizsgálattal. Ezután a Korányi Kórházba küldtek kivizsgálásra. A jobb felső lebenyben azonosított daganat szerencsére műthető állapotú volt, így ezt március 23-án sikeresen el is távolították. A nyirokcsomókban is voltak daganatsejtek, ezek szintén el lettek távolítva. A műtét után kemo- és sugárterápiát kaptam kiegészítő kezelésként, a kiújulás megelőzése érdekében. Egy év múlva azonban ismét előjött a daganat, és bár meglepő, de ekkor sem volt semmilyen tünetem, se köhögés, se fogyás, se étvágytalanság" - mesélte Eszter néni.
Ekkor ismét kemoterápia következett, Eszter néni azonban emellett már végig dolgozott, annak ellenére, hogy időnként hányás jelentkezett a kezelés mellékhatásaként. Ezúttal már mindkét tüdőfélben jelen voltak a daganatgócok. Egy molekuláris diagnosztikai vizsgálatot követően - amellyel a célzott daganatterápiás kezelésre való alkalmasság állapítható meg - 2009-ben szájon át szedhető, tablettás gyógyszert írtak fel Eszter néninek, aki máig panaszmentes és jól érzi magát. "Eszter néni mosolyogva jön a vizitekre" - mondta Bogos főorvos asszony, hangsúlyozva, hogy az optimista hozzáállás bármilyen gyógyszeres kezelés mellett kulcsfontosságú tényező lehet a tünetmentesség elérésben.
A célzott daganatterápia mellékhatásai jelentősen enyhébbek voltak, mint a kemoterápiás kezeléseké, mindössze a bőrfelületen jelentkezett némi kivörösödés. "Csak annyit érzek, hogy egy kicsit öregebb lettem" - mondta nevetve Eszter néni. "Ha viszont valaki nem hiszi, hogy az orvosok segíteni akarnak, akkor minden hiába."
"A gyógyuláshoz - vagy mondjunk inkább tünetmentességet, hiszen a rák elvileg bármikor visszatérhet - a küzdelem az egyik legfontosabb kapaszkodó. Sok tüdőrákos betegnek kell például megküzdenie nikotinfüggőségével. Tény azonban, hogy a rákkal szemben is sikeresebben tud küzdeni az, aki a dohányzással szemben is képes felvenni a harcot. Ezen kívül saját félelmeinkkel, a család aggódásával, a társadalom előítéleteivel is meg kell küzdenünk. Ezért is beszélgetünk itt, hogy mindenkiben tudatosuljon: a betegség nem kiszolgáltatottságot jelent, hanem egy megváltozott állapotot, amelynek leküzdésében nem vagyunk egyedül" - mondta a beszélgetést követően dr. Kovács Gábor.
Mindezek után dr. Jakus Anikó, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) munkatársa ismertette a rokkantnyugdíjakkal kapcsolatban 2012. január 1-től megváltozott a törvényi szabályozás részleteit. Régebben - még 2008 előtt - szubjektív alapon, a munkaképesség-csökkenés meghatározásával állapították meg, hogy ki számít rokkantnak. 2008 után már nem munkaképesség-csökkenést, hanem összervezeti egészségkárosodást mértek, vagyis a rendszer az objektívebb mérőmódszerek felé mozdult el. 2011 decemberében aztán ismét változtattak a törvényen: a rokkantnyugdíj megszüntetésre került, helyette pedig a rokkant- és a rehabilitációs ellátás került bevezetésre.
"Öregségi nyugdíjat kapnak azok, akik már több mint 5 éve rokkantak voltak, és közben elérték a nyugdíjkorhatárt. Nekik semmilyen felülvizsgálatra nem kell menniük. Akinek viszont még több mint 5 évet kellene az öregségi nyugdíjkorhatárig dolgoznia, azoknak el kell látogatniuk az új rendszer szerinti felülvizsgálatra. Itt egy komplex egészségminősítésre kerül sor, és ez alapján születik róla döntés, hogy rokkantsági ellátást fog-e kapni a beteg, vagy megváltozott munkaképességű személyként alkalmazható-e valamely munkahelyen. A cégeknek mostantól előírás, hogy minden húsz alkalmazottból egy megváltozott munkaképességű személyt is fel kell venniük" - mondta dr. Jakus.
A szakértő ezt követően ismertette a komplex egészségi állapotminősítés orvosi vizsgálatait, amelynek legutolsó lépése a rokkantsági ellátásra való jogosultság véleményezése. Tüdőrák esetében mindez úgy zajlik, hogy a daganatellenes terápia alatt, majd ezt követően egy évig 80%-os egészségkárosodást állapítanak meg. Ezt követően kerül sor az egészségi állapot felmérésére, és ha a betegnél sikeres volt a terápia, akkor megpróbálják visszavezetni a munkaerőpiacra. Az egészségi állapot mellett a szociális körülményeket is figyelembe veszik, például azt, hogy a beteg egyedül van-e, vagy számíthat a családja, hozzátartozói támogatására.
A betegklubot dr. Riskó Ágnes klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta "Test és lélek - onkopszichológiai szempontok a daganattal való küzdelemhez" című előadása zárta. Eszerint az évente kezelt több százezer daganatos beteg mintegy 50%-ának lenne szüksége pszichológiai segítségre. A lelki támogatást egy felmérés szerint a rászoruló betegek 25-30%-a igényli, de jelenleg mindössze 1%-a kapja meg ezt a segítséget olyan minőségben, amely valóban hatékonynak nevezhető.
* * *
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
