A passzív dohányzás hatásai

Megosztás:

Az utóbbi évtizedben a passzív dohányzás esetleges veszélyeire is ráterelődött a figyelem. Passzív dohányzás alatt nem dohányzók dohányfüstnek, a dohányzás égéstermékeinek való zárt helyiségben történő, akaratuktól független kitételét értjük. Zárt helyiségben a dohányfüst két forrásból kerül a környezetbe: részint az ott szívott cigaretta, szivar, pipa dohányos által be nem szívott, így közvetlenül környezetbe kerülő füstjéből (az un. mellékfüstáramból), másrészt a dohányos által beszívott, majd kilélegzett fő füstáramból. Ezek természetesen a helyiség levegőjében felhígulnak, így az ott tartózkodó nem dohányosok dohányfüstnek való kitettsége lényegesen kisebb és bizonyos mértékig minőségében is különbözik az aktív dohányosok esetében fennforgó kitettségtől.

Sokszor mért és többszörösen megerősített adatok bizonyítják azonban, hogy a cigarettafüst két fő komponensének, a szén-monoxidnak és a nikotinnak koncentrációja zárt helyiségben történő dohányzás esetén olyan magas koncentrációt érhet el, amely messze meghaladhatja a nyilvános helyiségekben megengedhetőnek tartott, engedélyezett maximális szintjét, sőt nikotin esetében az ipari feldolgozás során engedélyezett 500 mikrogram/m3 kitettségi szintet is. Több tanulmányban a dohányzók társaságában zárt helyiségben tartózkodó nem dohányzók vérében - 8 órás együtttartózkodás után - a szénmonoxid-hemoglobin szintjét olyan magasnak találták, mint ha 5 cigarettát szívtak volna el, a vizelet- és nyál nikotinkoncentrációját pedig a gyengébb dohányosok körében mért szinttel azonosnak találták.

Egyre nő azon tanulmányok száma, amelyek a passzív dohányzás szerepét hangsúlyozzák nem dohányosok körében észlelt tüdőrákos megbetegedés kialakulásában. A passzív dohányzás számos más egészségkárosító hatással rendelkezik. A nem dohányosok jelentős hányadánál szem-irritációt, fejfájást, köhögést, orrtüneteket vált ki, és súlyos allergiás rohamokat okozhat a légúti allergiában szenvedő egyéneknél. Mérési adatok bizonyítják, hogy a krónikus passzív dohányzásnak való kitétel jelentősen csökkenti az exponált nem dohányzóban a kis légutak működését, hosszú behatás után olyan mértékben, amely felér azzal, amit napi 10 cigarettát szívó dohányosoknál észlelnek.

A passzív dohányzás a dohányossal egy helyiségben tartózkodó csecsemők és gyermekek egészségére nézve különösen veszélyes. A hörgő- és tüdőgyulladás előfordulása a dohányos szülők gyermekeiben szignifikánsan magasabb, mint a nem dohányosokéban, és az ilyen gyermekeket 28-70%-kal gyakrabban kellett légúti megbetegedések miatt kórházba vinni, mint a nem dohányos szülők gyermekeit. Asztmás megbetegedés gyakorisága is jóval gyakoribb dohányos szülők gyermekei között, sőt az un. hirtelen csecsemőhalál előfordulásának kockázata is lényegesen magasabb.

Passzív adagok

  • Egy füstös bárban, szórakozóhelyen eltöltött két óra annyit jelent, mintha négy szál cigarettát szívott volna el a nemdohányzó ember.
  • Étteremben, ahol külön rész van a dohányosoknak és a nemdohányzóknak, de egy légterű a helyiség, két óra eltöltése másfél cigaretta elszívását jelenti.
  • Munkahelyen, ahol nem tiltott a dohányzás, és nincs külön dohányzásra kijelölt hely, nyolcórás munka mellett hat szál cigarettát szív el a nemdohányos is.
  • Otthonában, huszonnégy óra alatt, egy doboz cigarettát elfogyasztó társ mellett három szál cigarettát szív el a passzív dohányos.
  • Egy parkban három órát ücsörögve valaki mellett, aki dohányzik, a nemdohányzó is elszív egy szál cigarettát.
  • Autóban, ha egyvalaki dohányzik, és az ablakokat nem húzzák le, egy óra alatt három szál cigarettát szív el a nemdohányzó utas is.

A beszívott füst és a cigaretták számának megfeleltetése közelítőleges. A passzív dohányzáskor leszívott füst mennyisége több tényező függvénye; akár kétszerese vagy háromszorosa is lehet a fenti adatoknak, ha többen dohányoznak a helyiségben, ha közelebb ülünk a dohányzóhoz, ha több cigarettát szívnak el, ha kicsi a helyiség, vagy ha rossz a szellőzése.

Daganatos betegség és táplálkozás

Az egyik legfontosabb dolog, amit tehet annak érdekében, hogy maximalizálja a rákgyógyító kezelés hatását és elősegítse gyorsabb felépülését, hogy a lehető legjobb tápláltsági állapotba hozza magát. Honlapunkon olvashat a megváltozott tápanyagigényről, a megfelelő táplálkozás fő akadályairól, valamint a speciális, gyógyászati célra szánt élelmiszerek szerepéről.

Részletek: Daganatdieta.hu

Étrend rákbetegségben

Kérdezze dietetikusunkat!

Kalkulátorok

Receptek

(hirdetés)

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.