Az Avemarral végzett kiegészítő kezelés ígéretes hatásai vastagbélrákos betegeknél

A magyar kórházakban évente 9000 új vastagbélrákos és végbélrákos (kolorektális rák) esetet fedeznek fel. Ez körülbelül 5-6000 halálesetet jelent évente. Népegészségügyi szintű vastagbélrákszűrés ennek ellenére még mindig nem valósult meg, így egyelőre mindenkinek a saját egyéni elhatározásán múlik, hogy megpróbál-e tenni valamit a betegség mihamarabbi felismerése érdekében.

A betegség a 40. életév alatt nagyon ritka, az esetek 80 százaléka ötven év felett jelentkezik. A vastag- és végbélrák kialakulására utaló leggyakoribb tünet, hogy megváltozik a széklet jellege. Ha valaki korábban székrekedésre hajlamos volt, neki gyakorivá válik a formálatlan széklet, esetleg hasmenés is előfordul. Ez fordítva is igaz, akinél soha nem volt jellemző a székrekedés, annál egyre többször fordul elő. A daganat többnyire vérzik, amely szurokszerű állagot ad a székletnek. Emellett előfordulhatnak általános emésztőszervi panaszok, felfúvódás, görcsök. A tartós fáradtságérzet és az indokolatlan testsúlycsökkenés szintén a betegséget jelezheti.

A felsorolt tünetek nem csupán a rákos betegségre jellemzőek, hanem a vastagbelet, sőt a gyomor-béltraktus bármely részét érintő egyéb kóros elváltozás, így a fekélyes, gyulladásos vastagbélbántalmak is előidézhetik. Amennyiben a tünetek bármelyikét tartósan - két hétnél tovább - észleljük, ajánlott azonnal orvoshoz fordulni, és a székletből a vér kimutatását is érdemes elvégeztetni. Fájdalmat többnyire csak az előrehaladott stádiumú vastagbéldaganat okoz, ezért a fájdalomérzet megjelenését semmiképp sem érdemes kivárni.

A kóros lesoványodás negatív következményei

A nagymértékű, kóros testsúlycsökkenés - szakszóval kachexia - kifejezetten jellemző az emésztőszervi daganatokra, tehát a hasnyálmirigyrákra, a gyomorrákra, valamint a vastag- és végbéldaganatokra. A hirtelen lesoványodás általános gyengeségérzethez, az immunválasz gyengüléséhez és anyagcserezavarhoz vezet, jelentősen rontja a beteg életminőségét, emellett a vártnál korábbi elhalálozással is összefügg. Ezen problémák annak ellenére is bekövetkezhetnek, ha a beteg megkapja a hagyományos sebészi, majd a kemoterápiás, sugárterápiás, illetve célzott kezelést.

Ahhoz, hogy elkerülhetőek legyenek a lesoványodás fent említett negatív hatásai, érdemes összeállítani egy speciális étrendet, melynek része lehet a fermentált búzacsíra-kivonat, vagyis az Avemar szedése is. Az eddigi kutatási eredmények ugyanis arra utalnak, hogy az Avemar szedésével megelőzhető a kóros lesoványodás kialakulása, ami az életminőség jelentős javulását eredményezheti, a korai halálozás esélyét pedig csökkentheti.

Az Avemarral végzett kiegészítő kezelés hatásainak vizsgálata

A British Journal of Cancer című folyóiratban 2003-ban megjelent közlemény azon tanulmányok egyike, amely igazolta az Avemarral végzett kiegészítő (szupportív) kezelés hatékonyságát vastagbélrákos betegek esetében. A kutatás azt támasztotta alá, hogy a hagyományos rákellenes kezelés - műtét, majd az ezt követő kemoterápia és/vagy sugárterápia - Avemarral történő kiegészítése kedvező hatású a teljes és a progressziómentes túlélés tekintetében. Az eredeti tanulmány és magyar fordítása innen tölthető le.

A klinikai vizsgálatot több centrum betegeinek bevonásával, két csoport összehasonlításával végezték. Az egyik csoport a hagyományos onkológiai kezelés mellett Avemart is kapott, míg a másik csoport kizárólag a hagyományos kezelésben részesült (kontrollcsoport). A kutatók nem tekintették beválasztási kritériumnak a korábbi kemo- és/vagy sugárterápiát, azonban minden résztvevő betegnek gyógyító céllal végzett sebészeti beavatkozáson kellett átesnie a betegség diagnosztizálását követően (elsődleges daganat eltávolítása). Megjegyzendő, hogy több beteg is rendelkezett olyan áttéttel, amely a diagnózis időpontjában operálhatatlan volt.

A betegek saját döntésük alapján kerültek az Avemart is szedő, illetve az Avemart nem szedő csoportba. 1998 novembere és 2001 márciusa között három onkosebészeti intézményből (Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórház, Szegedi Tudományegyetem, és Debreceni Egyetem, Magyarország) összesen 170 kolorektális rákban szenvedő beteg vett részt a vizsgálatba.

Csökkenő áttétképződési hajlam és jelentősen alacsonyabb halálozás

"Legjobb tudomásunk szerint jelen vizsgálat az első a szakirodalomban, amely az emberiség egyik legalapvetőbb élelmiszeréből, a búzából nyert fermentált kivonat szupportív hatását támasztotta alá klinikai adatok segítségével, kolorektális rákos megbetegedések rákellenes terápiájának esetében" - írják 2003-as publikációjukról a szerzők.

Az eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy a vastagbélrák előrehaladtával (progressziójával) kapcsolatos események statisztikailag is kimutatható mértékben ritkábban jelentkeztek abban a csoportban, amelynek tagjai Avemart is szedtek. A vastagbélrák előrehaladásával kapcsolatos események közé tartozott a sebészileg már eltávolított daganat újbóli megjelenésének esélye (rekurrencia), az új áttétek kialakulásának gyakorisága és az elhalálozási valószínűség. "Az Avemar kolorektális rákban szenvedő betegeknél közel 70%-kal csökkentette az elhalálozás kockázatát" - számol be a talán leginkább figyelemre méltó eredményről a közlemény.

A progresszióval összefüggő események előfordulásának aránya %-ban az Avemarral kezelt (66 fő) és a kontrollcsoport (104 fő) betegei között

Az Avemar áttétképződést gátló (antimetasztatikus) hatását a szerzők részben az Avemar immunrendszerre gyakorolt hatásaival magyarázzák. Köztudott, hogy az immunrendszer fontos tényező a szervezet daganatok elleni sikeres küzdelmében. Az Avemar immunrendszerre gyakorolt és a daganatos sejtek anyagcseréjére kifejtett hatásairól részletesebben is olvashatnak korábbi cikkünkben: Hogyan hat a ráksejtekre az Avemar? 

A túlélésre vonatkozó statisztikai elemzés szerint az Avemart szedő csoportban a progressziómentes és a teljes túlélés egyaránt statisztikailag kimutatható mértékben javult. A progressziómentes és a teljes túlélés az onkológiai vizsgálatok két leggyakrabban használt végpontja: az előbbi azt mutatja meg, hogy mennyi idő telik el a kezelést követően úgy, hogy nem jelentkezik tumorkiújulás, az utóbbi pedig annak mérőszáma, hogy átlagosan mennyivel nő a betegek túlélése az újonnan alkalmazott kezelés hatására. (Bővebben az onkológiai klinikai vizsgálatokról és az ezekben használt mérőszámokról: A klinikai vizsgálatok szerepe a daganatos betegek kezelésében).

"A rákellenes kezelés kiegészítése Avemarral több mint 6 hónapon keresztül kedvező hatású kolorektális rákban szenvedő betegeknél a teljes és a progressziómentes túlélés tekintetében" - összegzik eredményeiket a szerzők.

(X)

* * *

* * *