"Nem csak a terápia egy pontján segítünk, hanem végig fogjuk a betegek kezét"

Dr. Peták István, az Oncompass Medicine tudományos igazgatójaDr. Peták István, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója
Illyés András 2017. november 29.
Megosztás:

Hazánkban teljesen egyedülálló kezdeményezést indítottak az Oncompass Medicine szakemberei, akik most már nem csak a terápia egyetlen pontján adnak molekuláris információ alapú döntéstámogatást az adott beteg számára legmegfelelőbb daganatellenes kezelés kiválasztásával kapcsolatban, hanem folyamatosan, akár 5 éven keresztül kapcsolatban maradnak a beteggel és készen állnak arra, hogy minden terápiaváltáskor segítséget nyújtsanak. A dinamikus döntéstámogatási modell "lelke" egy olyan informatikai rendszer, amely több ezer orvosi publikáció és célzott daganatellenes kezelésben részesülő beteggel szerzett tapasztalat alapján nyújt információt a kezelőorvosnak az adott páciens daganatában található génhibákkal az adott pillanatban kapcsolatba hozható célzott terápiás lehetőségekről.

"Nemrég zajlott az Európai Klinikai Onkológiai Társaság, az ESMO kongresszusa, ahol elhangzott, hogy 2010 és 2020 között 100 új onkológiai gyógyszer törzskönyvezése történik meg. Ez példa nélküli esemény az onkológia történetében, hiszen korábban mindössze 10-20 új gyógyszer került bevezetésre egy évtized alatt. A 100 új gyógyszerhez még hozzájön 2000 szintén új, egyelőre a klinikai vizsgálati fázisban tartó daganatellenes gyógyszer: ezekből a számokból látható, hogy jelenleg egy valóban robbanásszerű fejlődés zajlik a daganatok gyógyszeres terápiáinak területén. Gyakorlatilag havonta kerül bevezetésre egy-egy új daganatellenes szer" - mondja az Oncompass Medicine tudományos igazgatója, dr. Peták István, aki felkért előadóként képviselte hazánkat a nemzetközi konferencián.

A daganatok kóroki tényezőiként ismert génmutációk tudományos kutatása szintén rendkívül dinamikusan zajlik: az már ismert, hogy a daganatok kialakulásáért körülbelül 600 gén tehető felelőssé, amelyekben összesen mintegy 4,5 millió mutációt sikerült azonosítani. "Ezen mutációk nagyobb részéről még nem ismert, hogy valóban kóroki szerepük van-e, ennek megismerése egy folyamatosan zajló tanulási folyamat része. Egyre több génhibára létezik már forgalomban lévő célzott daganatellenes kezelés, és még több génhibára van már a klinikai vizsgálatok valamely szakaszában tartó gyógyszer. Hozzá kell azonban tenni azt is, hogy a betegek többségének - jelen pillanatban még - nem jelentenének megoldást a már forgalomban lévő célzott gyógyszerek, sőt a klinikai vizsgálatban tesztelt gyógyszerek között sem feltétlenül tudunk ilyet találni. Az ő számukra - a kezelés adott pontján - továbbra is a kemoterápia vagy a sugárkezelés jelenti majd a legjobb választást. Feltéve persze, ha időközben nem válik elérhetővé egy új, korábban nem létező gyógyszer, hiszen a terápiás lehetőségek folyamatosan bővülnek" - mondja dr. Peták.

Dinamikus döntéstámogatás: miben segíthet ez a kezelőorvosoknak?

Ebben a folyamatos változó terápiás környezetben segít eligazodni az Oncompass dinamikus döntéstámogatási rendszere. "A már zajló onkológiai kezelések esetén arról nyújtunk tudományos publikációk alapján információt, hogy terápiaváltás esetén, abban az adott pillanatban milyen célzott kezeléssel kapcsolatban áll rendelkezésre a legtöbb információ a következő terápiás vonalban. Ezek az információk könnyen használhatóak, hiszen a szoftver - a tudományos evidenciák és egy standardizált algoritmus alapján - összeadja és egy konkrét evidenciaértéket rendel az egyes hatóanyagokhoz aszerint, hogy a beteg molekuláris diagnosztikai profilja - vagyis a daganatban azonosított mutációi - milyen kapcsolatot mutat a már forgalomban lévő vagy klinikai vizsgálatokban tesztelt hatóanyagokkal" - mondja a kezelőorvosok döntését segítő rendszer alapjairól a kutatóorvos.

A különféle célzott kezelések szoftver által megállapított evidenciaértékei ezután összehasonlíthatóak és egy objektív fogódzót adnak a kezelőorvosnak. Ennek alapján az onkoteam még személyre szabottabb kezelési stratégiát tud javasolni. "A molekuláris információ többféleképpen hasznosulhat: amennyiben több hatékony, standard protokoll szerinti kezelés is elérhető az adott betegségben, akkor ezek közül nagyobb biztonsággal lehet kiválasztani az adott beteg számára legmegfelelőbbet. Dönteni lehet többféle célzott kezelés vagy célzott kezelés és kemoterápia között is. Az is egy fontos döntés továbbá, hogy érdemes-e a betegnek klinikai vizsgálatban való részvételt javasolni. Sokszor a beteg ugyanazt a kezelést fogja kapni, mint amit az általunk pluszban adott molekuláris információk nélkül is kapott volna, hiszen lehet olyan molekuláris genetikai profilja a daganatnak, ami alapján pont a már egyébként is tervezett kezelés a legjobb választás a beteg számára" - ismerteti a döntéstámogatási elemzés lehetséges kimeneteleit dr. Peták.

Nem jelent kudarcot az sem, ha épp nem javasolt a célzott kezelés

"Olyan eset is előfordulhat, hogy pont a mi vizsgálatunk alapján nem kap a beteg célzott kezelést. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez sem jelent kudarcot, hiszen a megfelelő mutációs célpontok hiányában hatástalan célzott kezelés rosszabb lenne, mint ha a beteg semmilyen kezelést nem kapna. Az is nagyon fontos, hogy megnyugvást adjunk a beteg és hozzátartozói számára: nem kell például az interneten tovább kutatniuk, hogy létezik-e vajon jobb kezelés. Ilyenkor a hagyományosan alkalmazott onkológiai protokollok által javasolt kezelés lesz a legjobb, és teljesen megalapozottan, a beteg molekuláris diagnosztikai profiljának és a különféle célzott kezelésekről rendelkezésre álló összes orvosi adat részletes informatikai elemzése alapján történik a döntés" - mondja dr. Peták.

Az is lehet, hogy éppen nincs, de később még lesz lehetőség a célzott terápiára

Az Oncompass Medicine munkatársai korábban csak a terápia egy bizonyos pontján adtak tanácsot a legmegfelelőbbnek ítélt kezeléssel kapcsolatban, a dinamikus döntéstámogató modell elindítása óta azonban vállalják, hogy 5 éven keresztül kísérik a betegeik további útját.

"Előfordulhat, hogy a terápia kezdetén vagy a tervezett terápiaváltás időpontjában nem találunk a beteg számára célzott kezelési módszert, néhány év elteltével azonban megjelenik egy új, az adott páciensnek is javasolható gyógyszer. Egy másik eset, ha egy célzott gyógyszer hatékonyságában - az alacsony pontszám miatt - nem vagyunk eléggé biztosak: ekkor is javasolható lehet a klinikai vizsgálatokban történő részvétel, de csak az épp rendelkezésre álló hagyományos kezelési protokollok kimerülése után. Ha pedig a szoftver magas pontszámot ad, már első- vagy másodvonalban is érdemes lehet megpróbálkozni a klinikai vizsgálatban való részvétellel. Nagyon magas pontszám és egy már piaci forgalomban lévő gyógyszer esetén pedig kellően erős indoklást tudunk adni az egészségügyi alapkezelő számára egy egyedi méltányossági kérelemhez, amennyiben az adott gyógyszer még nem finanszírozott" - mondja a dinamikus döntéstámogatási rendszer által adott eredmények különböző szintjeiről dr. Peták.

Terápiás stratégiaalkotásra is nagyon jól alkalmazható a döntéstámogató rendszer

Az orvosi döntéstámogató rendszer azáltal is segíti az onkológusok munkáját, hogy információkat ad a lehető legjobb kezelési stratégia megválasztásához. Ez például akkor jöhet jól a kezelőorvos számára, ha a beteg mutációi alapján csak másod- vagy harmadvonalban lenne elérhető egy klinikai vizsgálat keretei között adható célzott gyógyszer. Az elsővonalban adandó kezelés kiválasztása ilyenkor már annak függvényében történhet, hogy a beteg később majd be tudjon kerülni ebbe a klinikai vizsgálatba.

"Ez az eset például a vastagbélrákos esetek egy részében előforduló célpont, a BRAF gén példáján világítható meg. Ennek a génnek a mutációi a betegek mintegy 5 százalékában fordulnak elő: a mutációk jelenlétével kapcsolatos információ elősegíti annak eldöntését, hogy a törzskönyvezett és finanszírozott elsővonalbeli kezelési protokollok közül melyiket válassza a kezelőorvos. A két elsővonalbeli kezelés közül ilyenkor az is választható, amelyik nem zárja ki a beteget egy Magyarországon is futó, másodvonalbeli BRAF-gátló terápiát alkalmazó klinikai vizsgálatból. A beteg ilyenkor elsővonalban mindenképp a hagyományosan is alkalmazott célzott kezelést kapja majd, az általunk adott információknak köszönhetően azonban másodvonalban már sokkal nagyobb eséllyel kaphatja majd a számára leginkább megfelelő terápiát" - említ egy konkrét gyakorlati példát az orvosi döntéstámogató rendszer alkalmazásának előnyeire dr. Peták.

A legjobb, ha a szükséges információk a terápia minél korábbi pontjain rendelkezésre állnak
Az idei onkológus konferencián, az ESMO-n José Baselga professzor - a világhírű amerikai rákkórház, a Memorial Sloan Kettering Cancer Center orvosigazgatója - hívta fel a figyelmet arra, hogy minél hamarabb kerülnek a kezelőorvos birtokába a beteg molekuláris diagnosztikai profiljával és a számára leginkább javasolható gyógyszerekkel kapcsolatos információk, annál jobb a helyzet. Több terápiaváltás esetén felhasználható ez az információ, és sokkal nagyobb az esély arra, hogy az egyik kezelést valamikor már célzottan a daganatban jelen lévő célpontra kaphatja a beteg.

"A konferencián elhangzott: törekedni kell rá, hogy minél hamarabb kapjon a beteg célzott terápiát, amikor még nem alakult ki sok mutáció, ami rezisztenciát okozhat az egy célpontra ható gyógyszerekkel szemben. Abban az esetben ugyanis, amikor már több mutáció van jelen, a kombinált kezelések lehetnek hatékonyak. A sok kombinációs lehetőség közül történő választásnál pedig még inkább fontosak az olyan orvosi informatikai rendszerek, amilyet mi az elsők között fejlesztettünk ki" - hangsúlyozza az Oncompass Medicine tudományos igazgatója.

Miben segítenek Önnek az Oncompass Medicine szakemberei?

Az Oncompass Medicine molekuláris diagnosztikai laboratóriuma és információs központja az elmúlt több mint egy évtized genomikai kutatási eredményeit és molekuláris diagnosztikai módszereit alkalmazva igyekszik megtalálni a daganatos betegségben szenvedők számára az adott időpontban legmegfelelőbb kezelési lehetőségeket.

Ezek egyaránt lehetnek a hagyományosan alkalmazott kezelési módszerek - kemoterápia vagy sugárterápia - lehetnek azonban olyan célzott daganatellenes gyógyszerek is, amelyek kifejezetten az adott daganat kialakulásában oki szerepet játszó, meghibásodott génekre hatnak. Annak eldöntésére, hogy alkalmazható-e egy betegnél célzott kezelés, vagy épp ellenkezőleg, ez semmiképp nem javasolt a számára a megfelelő gyógyszercélpont hiánya miatt, molekuláris diagnosztikai vizsgálatokat végzünk.

Legújabb szolgáltatásunk keretében folyamatosan segítjük a betegek kezelésében résztvevő onkológusokat abban, hogy pácienseiket az aktuálisan elérhető legjobb kezelésben részesítsék: dinamikus döntéstámogatási rendszerünk többek között arról nyújt információt, hogy terápiaváltás esetén, abban az adott pillanatban milyen célzott kezeléssel kapcsolatban áll rendelkezésre a legtöbb információ a következő terápiás vonalban.

A hozzánk forduló és akár 5 éven át is kísért betegeink így egészen biztosak lehetnek abban, hogy ott és akkor a számukra legmegfelelőbb kezelést kapják, a döntés meghozatala ugyanis a páciens molekuláris diagnosztikai profiljának és a célzott kezelésekről rendelkezésre álló összes orvosi adat részletes informatikai elemzése alapján történik.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.